Íme, a magyar paradicsom, ami télen-nyáron felveszi a harcot a spanyol riválissal

Agrárszektor   
  Megosztom
Íme, a magyar paradicsom, ami télen-nyáron felveszi a harcot a spanyol riválissal

Több mint négy méter magas, full automatizált üvegházakban, összesen 6,5 hektáron folyik a paradicsomtermelés Veresegyházon. Nem is akármilyen paradicsom terem itt: a Cukorfalat névre keresztelt paradicsom édességfoka bármelyik gyümölccsel vetekszik, a prémium kategóriás zöldségek pedig Michelin-csillagos éttermekhez kerülnek. A tulajdonos elárulta, hogy a magyar adottságok nem is olyan kedvezőek a növény termesztéséhez, ezért komoly fejlesztésekbe kezdtek: idén egy merész döntéssel három hektárt alkalmassá tettek a téli termelésre is. Ez a lépés kockázatos volt, hiszen télen a spanyol áruval nehéz versenyezni a hazai piacon - olvasható az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában.

2015-ben telepítették az első palántákat, de tavaly már 650 millió forintos forgalmat bonyolított a Veresi Paradicsom Kft. A cégvezető-tulajdonos a nemzetközi üzleti világból érkezett, rengeteget utazott a világban, de a munka mellett kevés idő jutott a családjára. Tudatos döntés volt, hogy ne a nemzetközi karrierjét építse tovább, hanem itthon hozzon létre egy önálló vállalkozást. Az, hogy ez éppen a paradicsomtermesztés lett, egy véletlennek volt köszönhető: 2013-ban egy pályázatíró évfolyamtársa feladta a kertészeti beruházását, ő pedig úgy látta, érdemes átvennie ezt a támogatást nyert projektcéget.

Magyar adottságok

Márkus Zsolt azonnal el is oszlat néhány tévhitet az „előnyös” magyar adottságokkal kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy több itthon a napsütéses órák száma, mint például Hollandiában, ám a nyári kánikulában az éjszakai nagy meleg hátrányt jelent, hiszen nem tud pihenni a paradicsom. A termelési kapacitásunk ilyenkor 10-15 százalékkal alacsonyabb, mint a hollandoké. Hiába van termálvizünk a téli fűtéshez, ezt drága villanyáram szivattyúzza fel, és költséges a visszasajtolása is. Ezzel szemben Németországban például ingyenes éjszakai mélyvölgyi árammal fűtik fel a hőtárolókat. Bár olcsó a magyar munkaerő, több kell belőle egy hektáron, mint a hollandoknál, és mindenkit sújt a gyakorlati tapasztalatok általános hiánya ebben a szegmensben.

Technológiai tudásban messze vagyunk még, hiszen a modern hidrokultúrás üvegházaknak nincs komoly hagyománya nálunk

- mondta Márkus Zsolt, majd hozzátette, hogy ő maga kiment külföldre, ahol két hónapon át zöldmunkásként dolgozott és tanult, hogy testközelből láthassa a professzionális termelést. Azóta sem restell szaktanácsadókat alkalmazni. Sajnos itthon nincs fajtanemesítés, üvegházas technológia-fejlesztés, sőt, gyártás is alig. Magunknak kell kikísérletezniük, hogy melyik paradicsomfajta hogyan bírja a helyi viszonyokat, és persze azt is, hogyan fogadja a piac a termék ízvilágát.

Full automatizált működés

Az üvegházban egyetlen négyzetcentiméternyi föld sem található. Kókuszpaplanon, derékmagasságban ülnek a növények, a töveikhez egy-egy vékony cső hozza a tápelemekkel dúsított vizet. Saját laborjuk segítségével mérik a bejövő és a kimenő víz tápanyagtartalmát, pH-ját, nyomon követik a növényzet párologtatását, és minden héten elemzik, hogy milyen állapotban van az állomány. Nagyjából 30 különféle paramétert rögzítenek a szárvastagságtól kezdve a virágpozíción át a virágzási sebességig, de ugyanígy a levelek és a fürtök hosszúságát, a bogyók méretét és számát, az érés gyorsaságát is figyelik. Ugyanis minél több adat áll a rendelkezésükre, annál pontosabban tudják szabályozni a termelést, és időzíteni az érést.

A klímaadatokat több magasságban elhelyezett szenzorok mérik, és egy szoftver irányítja az árnyékoló ernyő be- és kihúzását, a fűtés be- és kikapcsolását – természetesen a napszaknak, évszaknak, a növényzet fejlődési fokának és egészségügyi állapotának megfelelően. A pontos és összehangolt működés következtében előre meg tudják mondani, hogy a 4 méteres magasságban nyíló virágokból pontosan mekkora termés várható a szedési zónában 49 nap múlva.

Bio vagy nem bio?

A munkaerő minőségi munkáján múlik a hozamunk egyharmada – vallja Márkus Zsolt. Precizitás, sterilitás tapasztalható mindenütt. A dolgozók minden egyes megkezdett sorban új kesztyűt húznak, mielőtt hozzáérnének a növényekhez, és kamerarendszer ellenőrzi, hogy a fegyelem ne is lazuljon. A gyökerek erősítésére és védelmére egy talajgombát vetnek be, a levélzetet egy ragadozó fürkészdarázsfaj védi meg az üvegházi liszteskétől.

Vegyszerekre gyakorlatilag nincs szükség – akár biominősítést is kaphatna a technológia, ha termőföld is lenne benne. Csakhogy abban túl sok a fejlődést akadályozó, talajeredetű kórokozó, ami a kontrollt megnehezítené.

Az emberek nagyon elfogultak a szabadföldi termesztés irányában, pedig ha belegondolunk, egységnyi területről az csak hatodannyi termést ad, mint az üvegház, és csöppet sem jobb minőségben.

- mondta Márkus Zsolt, majd hozzátfűzte: „Gyakran róják fel az üvegházi termesztésnek azt is, hogy nagy az erőforrásigénye, ezért drága. Lehet, hogy magasabb a beruházási költsége, de a magasabb hozam és a kedvezőbb működési költség együtt már versenyképessé teszik a technológiát. Ráadásul a termék homogén minőségű és a beltartalmi értéke is jobb. Ez pedig stabilitást és kiszámíthatóságot eredményez a kínálatban, ami óriási előny a piacon.”

Állandóság és még egy kis plusz

A spanyolok nagy zöldségtermelő régiójában, Almeriában pár éve indították be a 360 napos termelést, egyelőre kis területen. Olyan technológiát fejlesztettek ki, amivel télen-nyáron egyforma minőségben és áron állítják elő a portékájukat. Ehhez képest Magyarországon az év különböző szakaiban akár ötszörös árkülönbségek is kialakulhatnak a piacon. Ha a spanyolok nem párszáz, hanem több tízezer hektáron termelnek majd 360 napon keresztül, akkor olyan pozícióba kerülhetnek, amiből nem tudjuk kibillenteni őket.

"Csak akkor van esélyünk velük szemben, ha tudatossá tesszük a vásárlókat. Németországban és Ausztriában a fogyasztók a hazai terméket választják a spanyol paradicsommal szemben, hiszen tudják, hogy annak nem kell egy hétig utaznia a pultokig. Az érettebben szedett áruhoz kevesebb vegyszert is használnak fel, így a végeredmény egy zamatosabb paradicsom lesz. De vajon tudja-e ezt a magyar fogyasztó is? És ha igen, ezek az előnyök mennyit érnek neki?" – teszi fel a kulcskérdést az ügyvezető. A spanyol termék ugyanis mindig olcsóbb lesz, ami azt jelenti, hogy Márkus Zsolt kockázatot vállalt azzal, amikor idén úgy döntött, hogy háromhektárnyi felületet lámpákkal megvilágított, téli termelésre állít át. Itt éppen akkor kezd majd el érni az októberben kiültetett paradicsom, amikor a kertészet másik felén a januárban kitett növények befejezik az életciklusukat.

„Ez a paradicsom csak akkor nyeri meg a versenyt a spanyollal szemben, ha a valódi ízvilágot honorálják a vásárlók. A legfinomabb fajtákkal foglalkozunk, prémium kategóriás termékeket állítunk elő, nem véletlen, hogy ügyfeleink között Michelin-csillagos éttermek is vannak. Bízok a magyar fogyasztókban, de felkészülünk arra is, ha mégis export-értékesítési csatornákra kellene átállnunk.”

Címlapi fotó: Stiller Ákos

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

paradicsom

mezőgazdaság

agrár

veresegyház

veresi paradicsom

hidropónia

növénytermesztés

élelmiszertermelés