Budapest 14℃ (kissé felhős)Három térkép a vidéki Magyarországról: így még tuti, hogy nem láttad a megyéket!
Megszokhattuk, hogy több gazdasági kérdésben is a főváros-vidék megkülönböztetés kerül elő, amit jellemzően Budapest mérete és viszonylagos fejlettsége szokott indokolni. Ez a felosztás azonban eltakarja a vidéki régiók közötti különbségeket, amelyek bizony időnként hasonlóan nagyok lehetnek. Mutatunk három térképet, mennyire.
Nemrég jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017-es Területi statisztikai évkönyve, ami sok érdekességet tár fel a vidéki Magyarország sokszínűségéből. Három adatsorból szerkesztettük térképet.
Egy főre jutó GDP
Mindenki tudja, hogy a gazdasági fejlettséget mérő mutatószámban milyen óriási Budapest előnye: az egy főre jutó GDP az uniós átlag 136%-a, míg a megyéink mindegyike az EU-átlag alatt marad. Ugyanakkor a főváros fejlettsége (ahogy minden nagy agglomerációval bíró településé) túlbecsült, hiszen az ingázókkal együtt sokkal több ember termeli meg a GDP-t, mint ahány fővel (a hivatalos lakosságszámmal) elosztjuk. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor tulajdonképpen a vidéki Magyarországon is láthatunk hasonlóan óriási különbségeket.
A legfejlettebb területnek számító Győr-Moson-Sopron egy főre jutó GDP-je ugyanis majdnem ugyanannyira kilóg a megyei sorból, mint amennyire Budapest az országosból. Az EU-átlag arányában mért 92%-os fejlettség ugyanis jócskán meghaladja a Fejér megyei 70,3%-ot, és mellesleg eléri Burgenland szintjét. Ehhez képest alig több 100 kilométerrel keletre Nógrád megye az Európai Unió egyik legfejletlenebb területének számít.
Villamosenergia-felhasználás
Logikus gondolat lenne, hogy a gazdasági fejlettséggel szoros összefüggésben alakul a lakossági villamosenergia-fogyasztás. Magasabb jövedelem, több készülék stb. Ehhez képest azt látjuk, hogy rendkívül laza a kapcsolat, kifejezetten fejletlennek számító régiókban is magas az egy háztartási fogyasztóra jutó felhasználás, és fordítva.
A legnagyobb meglepetést Pest megye szolgáltatja, ami toronymagasan kiemelkedik a többi megye közül. A jelenségre nemigen találtunk minden igényt kielégítő magyarázatot. Bizonyára szerepet játszik, hogy Pest megye agglomerációs része sokkal magasabb jövedelmű, mint amit a GDP-adatok sugallnak. (Nem véletlen, hogy a leggazdagabb település címet évről évre Pest megyéből viszik el.) Említést érdemlő érdekesség még az alacsony zalai és somogyi villamosenergia-fogyasztás, vagy éppen a fejlettségéhez képest kimagaslónak mondható nógrádi.
Belföldi vándorlási különbözet
Sokkal határozottabban figyelhető meg az az összefüggés, hogy az emberek a módosabb régió költöznek szívesebben. Az ország déli és keleti régióiból észak-nyugat felé áramlik a népesség. Ennek legnagyobb nyertese ismét Pest megye, ahová évtizedek óta töretlenül zajlik a betelepedés. Különösen a keleti régióból költöznek el szívesen az emberek, amiben a rosszabb munkalehetőségek és a rosszabb infrastruktúra is szerepet játszhat. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességét statisztikailag szépen javítja a külföldi migráció, nevezetesen az Ukrajnából fiktív módon áttelepülők köre.)
Nem csak Pest megye a nyertese a belföldi migrációnak. Észak-Dunántúl mind az öt megyéjének pozitív a vándorlási különbözete, jól mutatva, hogy az emberek alapvetően elégedettek az ottani körülményeikkel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
