Három térkép a vidéki Magyarországról: így még tuti, hogy nem láttad a megyéket!

HelloVidék   
  Megosztom
Három térkép a vidéki Magyarországról: így még tuti, hogy nem láttad a megyéket!

Megszokhattuk, hogy több gazdasági kérdésben is a főváros-vidék megkülönböztetés kerül elő, amit jellemzően Budapest mérete és viszonylagos fejlettsége szokott indokolni. Ez a felosztás azonban eltakarja a vidéki régiók közötti különbségeket, amelyek bizony időnként hasonlóan nagyok lehetnek. Mutatunk három térképet, mennyire.

Nemrég jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017-es Területi statisztikai évkönyve, ami sok érdekességet tár fel a vidéki Magyarország sokszínűségéből. Három adatsorból szerkesztettük térképet.

Egy főre jutó GDP

Mindenki tudja, hogy a gazdasági fejlettséget mérő mutatószámban milyen óriási Budapest előnye: az egy főre jutó GDP az uniós átlag 136%-a, míg a megyéink mindegyike az EU-átlag alatt marad. Ugyanakkor a főváros fejlettsége (ahogy minden nagy agglomerációval bíró településé) túlbecsült, hiszen az ingázókkal együtt sokkal több ember termeli meg a GDP-t, mint ahány fővel (a hivatalos lakosságszámmal) elosztjuk. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor tulajdonképpen a vidéki Magyarországon is láthatunk hasonlóan óriási különbségeket.

A legfejlettebb területnek számító Győr-Moson-Sopron egy főre jutó GDP-je ugyanis majdnem ugyanannyira kilóg a megyei sorból, mint amennyire Budapest az országosból. Az EU-átlag arányában mért 92%-os fejlettség ugyanis jócskán meghaladja a Fejér megyei 70,3%-ot, és mellesleg eléri Burgenland szintjét. Ehhez képest alig több 100 kilométerrel keletre Nógrád megye az Európai Unió egyik legfejletlenebb területének számít.

Villamosenergia-felhasználás

Logikus gondolat lenne, hogy a gazdasági fejlettséggel szoros összefüggésben alakul a lakossági villamosenergia-fogyasztás. Magasabb jövedelem, több készülék stb. Ehhez képest azt látjuk, hogy rendkívül laza a kapcsolat, kifejezetten fejletlennek számító régiókban is magas az egy háztartási fogyasztóra jutó felhasználás, és fordítva.

A legnagyobb meglepetést Pest megye szolgáltatja, ami toronymagasan kiemelkedik a többi megye közül. A jelenségre nemigen találtunk minden igényt kielégítő magyarázatot. Bizonyára szerepet játszik, hogy Pest megye agglomerációs része sokkal magasabb jövedelmű, mint amit a GDP-adatok sugallnak. (Nem véletlen, hogy a leggazdagabb település címet évről évre Pest megyéből viszik el.) Említést érdemlő érdekesség még az alacsony zalai és somogyi villamosenergia-fogyasztás, vagy éppen a fejlettségéhez képest kimagaslónak mondható nógrádi.

Belföldi vándorlási különbözet

Sokkal határozottabban figyelhető meg az az összefüggés, hogy az emberek a módosabb régió költöznek szívesebben. Az ország déli és keleti régióiból észak-nyugat felé áramlik a népesség. Ennek legnagyobb nyertese ismét Pest megye, ahová évtizedek óta töretlenül zajlik a betelepedés. Különösen a keleti régióból költöznek el szívesen az emberek, amiben a rosszabb munkalehetőségek és a rosszabb infrastruktúra is szerepet játszhat. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességét statisztikailag szépen javítja a külföldi migráció, nevezetesen az Ukrajnából fiktív módon áttelepülők köre.)

Nem csak Pest megye a nyertese a belföldi migrációnak. Észak-Dunántúl mind az öt megyéjének pozitív a vándorlási különbözete, jól mutatva, hogy az emberek alapvetően elégedettek az ottani körülményeikkel.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

fejlettség

gdp

villamosenergia

migráció