Kiderült melyik szakmákban okozza a legnagyobb gondot a munkaerőhiány

A Szent István Egyetem projektje azt mutatja, hogy az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban. A kutatást végzők szerint meglepő módon a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében. A kutatásban közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként pedig a BDO Magyarország, írja az mfor.hu.

A válaszadóknak csak a fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés szerint a munkaerő elvándorlása a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb problémát. A kutatás alapján sikerült beazonosítani azokat a munkaköröket, melyeknél a legnehezebb volt a munkaerő pótlása:

1. Mérnök
2. Adminisztrátor
3. Orvos
4. Tanácsadó
5. Informatikus
6. Fizikai dolgozók
7. Könyvelő
8. Értékesítő

Az orvosok, állatorvosok, értékesítő menedzserek, betanított munkások, adminisztrátorok, pincérek/felszolgálók, informatikusok, felsővezetők álláshelyeinek betöltése jelenti a legnagyobb problémát a munkaadóknak.

Amennyiben csak a versenyszférát nézzük, ezt mutatja a lista:

1. Informatikus
2. Karbantartó
3. Programozó
4. Gépkocsivezető
5. Repülőgép szerelő
6. IT szakemberek

Az iparra is készült külön rangsor:

1. Fizikai munkakörök
2. Mérnök
3. Hegesztő
4. Repülőgép szerelő
5. CNC gépkezelő

A közszférában a következő szakemberekre van a legnagyobb szükség:

1. Mérnök
2. Orvos
3. Takarító
4. Adminisztratív munka
5. Gépészmérnök

A legnagyobb kereslet a közszférában a szakképzett gépészmérnökök és műszaki mérnökök iránt van, míg az egészségügyben az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése jelenti a legnagyobb nehézséget.

A válaszadók az okok között leginkább a bérviszonyokat említették, továbbá a versenytársak munkaerő-elszívó hatását. A külföldi munkavállalást is megemlítették a munkaadók, akik az oktatás rendszer problémáit szintén megjelölték. A legkevésbé a közlekedési infrastruktúra állapotát okolják a fluktuációért.

A válaszadók szerint a kiutat mindebből a teljesítménybérezés, a munkával összefüggő továbbképzés biztosítása, a megfelelő ösztönzési rendszerek és állami támogatások jelenthetik. Külön kitért a kutatás a Z generáció igényeire: számukra egyre fontosabb a családbarát hozzáállás, a kellemes munkahelyi légkör, a képzési programok, egyéni fejlesztési tervek és a szakmai elismerés.