Egy friss elemzés szerint nőtt a háztartások pénzügyi vagyona

A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 058 milliárd forintra nőtt 204 milliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 379 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 008 milliárdos negyedéves növekedéssel 44 730 milliárd forintra nőtt. A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is fékevesztett tempóban halmozza fel a készpénzt, 170 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt, ezen felül 384 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 28 milliárddal a lekötött betéteké, derül ki a Takarékban elemzéséből.

148 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, 144 milliárdért rövid lejáratú - elsősorban állam - kötvényeket a lakosság a negyedév alatt. A tőzsdei részvényekből jelentős kiszállás történt, 35 milliárd forintért adott el a lakosság, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 27 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 32 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. A tőzsdei részvényeken 1 milliárd forintos volt a veszteség a negyedévben, a befektetési jegyek 80 milliárdos mínuszt mutattak, a háztartások biztosításainak átértékelődése pedig mínusz 54 milliárd forint volt. Viszont jelentősen növekedett a zártkörű cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 390 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 11 milliárd forint volt az összesített veszteség. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 75 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 16 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya dinamikusan, 91 milliárddal nőtt.

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 104.4%-án állt, ami 6.7%-al magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az arány a horvát háztartások esetében 87.5%, a cseheknél 81.3%, a görögöknél 80.5%, az íreknél 76.2%, a finneknél 74.0%, a szlovéneknél 70.7%, az észteknél 70.2%, a lengyeleknél 65.4%, a románoknál 50.8%, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 41.2%-át érte el. A fejlettebb országok közé sorolt német 129.8%-os illetve az osztrák 128.8%-os szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a holland 212.7%-os vagy a svéd 205.1%-os szinthez még jelentős fejlődési utat kell bejárnia a magyar gazdaságnak.

A háztartások vagyonszerkezetének változásában az eddigi negyedévekben látott trendek a meghatározóak továbbra is, mint ahogy a hazai makrogazdasági környezet is változatlan. Az alacsony kamatszint következtében folytatódik az átsúlyozódás a kockázatosabb eszközosztályok felé a magasabb hozamok reményében, illetve az látszik, hogy a lakosság egy jelentős része nem tud érdemben mit kezdeni a felhalmozódó vagyonnal.

20 negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése és az utóbbi negyedévekben még gyorsult is a trend. Ennek kordában tartásához szabályozói beavatkozásra lenne szükség, mint például a bankkártya elfogadás kötelezővé tétele minden vállalkozás számára, valamint az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná, ezen túlmenően a pénzügyi közvetítőknek is aktívabban hozzá kéne járulnia a lakossági edukációhoz, hogy valamely hozamtermelő instrumentum irányába terelje a növekvő vagyont. A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke több mint kétszeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a következő években is folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége alapvetően ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat. Viszont az infláció fokozatos visszatértével a nem inflációkövető papírok ki fognak szorulni a palettáról, ahogy az már látszik is az értékesítési adatokból, mivel immár a PMÁP állomány nő leginkább.

A hozamsivatagos környezetben a lakosság egy része aktívan is keresi a lehetőségeket, trendszerűen nő a részvényvagyon és a zártkörű vállalkozásokban lévő eszközállomány is. Ezzel együtt is kevesebb, mint 3% a tőzsdei részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül, és az állományon belül is mindössze 60% körüli a hazai kibocsátású részvények aránya. Ez elmarad a fejlett gazdaságokban jellemző 5-10%-os vagy akár azt meghaladó mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, valamint a pénzügyi edukáció hiányára is. De a tőzsdei kínálat tőzsdeképes állami- és magánvállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába történő bekapcsolásához, illetve a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához, hogy a készpénzben és látra szóló betétben pangó lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudjon a gazdaság szereplőinek finanszírozásában illetve a lakosság vagyonának további gyarapításában. Ebben a folyamatban lehet szerepe az MNB által bejelentett céloknak is, miszerint meg kell duplázni a háztartásoknál lévő állampapír portfoliót, elsősorban a készpénzállomány áttranszformálásával, ami a reálgazdasági hasznosulás mellett az állam külső sérülékenységét is érdemben csökkentené.