Így segítik a pályaválasztást 160 magyar településen: egyre többen csatlakoznak

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Így segítik a pályaválasztást 160 magyar településen: egyre többen csatlakoznak

Életre szóló emlékekkel gazdagította a pályaválasztás előtt állókat a szakképzés és a szakmák népszerűsítése céljából életre hívott Szakmák Éjszakája pénteken. Az ország 476 szakképző iskolája és vállalkozása a szakmák kipróbálására lehetőséget adó és népszerűsítő programokkal várta a fiatalokat és a családokat április 12-én. A HelloVidék egy somogyi kisvárosban látogatott el két helyszínre, ahol tevékenyen vetettük bele magunkat a programokba, és próbáltuk ki a pályaválasztó fiatalokkal együtt a szakmák egykor szó szerint ízletes, máskor kihívásokkal teli elemeit.

Országszerte összesen 160 település 467 szakképző intézménye várta a szakmaválasztás előtt állókat több mint 4400 programmal a Szakmák éjszakáján. Az időpont első hallásra talán meglepő, ám a gyakorlatban kivitelezve már nagyon jól működött. Pénteken 18 és 22 óra között – szó szerint – mi is belevetettük magunkat az éjszakába.

Az már az első pillanatban kiderült, hogy az esemény legfőbb célja a különböző szakmák bemutatása, népszerűsítése és a szakmunka presztízsének növelése. Úgy is mondhatnánk, hogy ez egy pályaorientációs rendezvény, csak egy kicsit másként: itt látványos bemutatókon ismerkedhetünk meg több száz szakmával, és a legtöbbet ki is próbálhatjuk. Így éri el a 2016 óta töretlen népszerűségnek örvendő program, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok megkapják a kellő információkat ahhoz, hogy kiválasszák a nekik leginkább tetsző és hozzájuk illő szakmát.

Elsőként az informatikai tudásunkat tettük próbára. Az asztalon heverő, különféle alkatrészek közül jó néhány ismerősnek tűnt, és a feladat szerint ezeket kellett párosítani egy, a kezünkbe adott lista meghatározásaival. CPU, IDE adatkábel, SD kártya, tápegység, optikai lemez, floppy drive, vonalkód olvasó szkenner és ehhez hasonló tételek szerepeltek rajta. A szervezők összesen 32 tárgyat tettek az asztalra, de csak 30-at kellett beazonosítani. A fejtörő mutatvány legalább negyed órát vett igénybe, de végül 26-ot a jó helyre párosítottunk, amiért jutalmunk egy kulcstartó. Közben a szervezők lelkesen javították a kitöltött listát.

"Nézd, négyet sikerült a jó helyre írnom!" – lobogtatta lelkesen a kezében a papírlapot egy hetedik osztályosnak tűnő fiú, miközben egy másik srác csupán kettőt ismert fel helyesen. A kulcstartó és a megszerzett tudás nekik is jár. A szervezők végül végigmutatták nekik a megfelelő megoldásokat.

Bár nagy volt a tumultus a légpuska lövészetnél, mégis kivártuk a sorunkat. Megtudtuk, hogy hova kerül a töltény, melyik a célzó, és mi a pontos találat titka. Megtudtuk, hogy a légpuskás lövészethez nincsen szükség fegyver engedélyre és lőtérre sem. Szerencsére nincs szükség különleges képességekre, mert leginkább a gyakorlás a lényeg. Lövészként ülve lőhettünk, és a fegyvert egy asztalon támaszthattuk alátámasztás gyanánt. A szórakoztató lehetőség végén a háromból csupán egy tárgyat sikerült eltalálni, de a lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat.

A szomszédos vízszolgálató standjánál egy huszonnégy kérdéses kvízre próbáltunk meg helyes válaszokat adni. Többek között olyan kérdések merültek fel, mint hogy emelkedik vagy csökken a víz térfogata, ha megfagyasztjuk, vagy épp, hogy mennyi vízre van szükség egy mosáshoz. A fiatalok itt elsősorban a vízgazdálkodás rejtelmeibe kaptak bepillantást, és a legtöbb jó válasz esetén egy karpánthoz hasonlító, ám magában egy pendrive-ot tartalmazó eszközt kaptak.

Előkerültek a mikroszkópok és más eszközök is, a bátrabbak egy kis elektrosokk kezelésen is részt vehettek. A tizenéves kisfiúnak lassan, de biztosan kezdett égnek állni a haja, és később arról mesélt, hogy milyen megdöbbentő érzést tapasztalt, miközben a vizsgált eszközzel dolgozott.

A személyes kedvencünk mégis az alpinista famászás volt. Az erdész szakmát népszerűsítő programon igazi sziklamászóknak érezhettük magunkat, ahogy felcsatoltuk a beülőt, rögzítettük a karabinert, majd a fejünkre illesztettük a sisakot. Ezután egy rögzített létrán másztunk a magasba, ahonnan leereszkedve tesztelhettük a beülő biztonságát, az ügyességünket és bátorságunkat. Közben megtudtuk, hogy az erdészek a mindennapok során is gyakran másznak, elsőre talán lehetetlen vállalkozásnak tűnő, magas fára, hogy az erdőgazdálkodás fontos feladatait elvégezzék.

Közben a szervezőkkel beszélgetve az is kiderül, hogy minden évben több száz látogatója van a Szakmák Éjszakájának, elsősorban a továbbtanulás előtt álló hetedikes és nyolcadikos diákok. Meglepő tapasztalat azonban, hogy az általános iskolák alsó tagozatos tanulók és szüleik is szívesen vették részt a programon.

Az egyik oktatási intézménybe belépve már az ajtóban isteni illatok fogadtak minket. Nem véletlen, hiszen a szakiskolákban országszerte méltán büszkék a szakács és felszolgáló képzésekre. Hiába az esti óra, az utunk automatikusan a konyha felé vezet. Útközben szakszerűen és ízlésesen megterített asztalok fogadnak minket, amelyek a legelőkelőbb étteremben is megállnák a helyüket. A másik teremben már enni is lehet: frissen sült rántott szelet, háromféle köretválaszték, gulyásleves, zöldséges ételek és palacsinta várja a látogatókat. Minden, ami szem, szájnak ingere és a választás egyáltalán nem könnyű. Végül mindenből ettünk egy keveset, és szájtátva bámultuk a pincértanulókat, akik egy kézen egyensúlyozva visznek el egyszerre öt tányért. A „gasztropuccs” tehát elérte célját.

Tele hassal már a kreativitásunk is magasabb szinten lobogott, így a következő helyszínen beálltunk mini méretű baglyokat varrni. Az alapanyagot megkaptuk, majd a kezünkbe vettük a tűt és a cérnát, majd érdeklődve vártuk az instrukciókat. A csőr részének rejtett varrása nem sikerült túl jól, de a figura puha anyaggal való kitömése már egyszerű feladatnak bizonyult. Ezután a bagoly talpát szabtuk körbe kartonpapírból és erre került a ruhaanyag, amit végül a figurához rögzítettünk, bár a rejtettnek szánt varrás itt sem lett igazán tökéletes. A körülbelül fél órás mutatvány befejező mozdulata a szemek kiválasztása: mi a sárga mellett döntöttünk, ami jól mutatott az elkészült asztaldíszen.

"Hogy festesz?" - tették fel a kérdést a festő, mázoló, tapétázók. A szomszédban ugyanis a gipszkartonozást próbáltuk ki, ezúttal egy kicsit más módon. Kis méretű formákat, többek között csillagot, kacsát vagy a húsvéthoz közeledve igen aktuális formát, egy nyulat öntöttünk ki belőle a szakemberek segítségével. Száradás után visszatérve jöhetett az újabb kreatív munka: a rendelkezésre álló, legalább tíz színű festék és a különböző méretű ecsetek segítségével pingálhattuk ki őket.

A négy órás program azonban közben a végéhez közeledett. A „játszunk boltost” standnál az eladók megmutatták, hogyan lehet igazán szépen becsomagolni egy ajándékot, és a „Go, Trabi, go” programban a karosszérialakatosok és autószerelők raliztak egy átalakított Trabanttal.

A szervezők egész este hangsúlyozták, hogy a szaktudás és a jó szakember elképesztő módon felértékelődött az elmúlt időszakban. A négyéves Szakmák éjszakája programsorozat kifejezetten új magyar kezdeményezés, és nem véletlen, hogy már más európai országok is átvették, miközben délvidéki, illetve erdélyi iskolák is csatlakoztak hozzá.

  Megosztom

hellovidek

hellovidék

szakmák éjszakája

somogy

somogy megye

pályaválasztás

szakma

szakmabemutató

foglalkozás

munka

karrier

karrierorientáció