Tudatos felelőtlenség: így költik pénzüket a magyar fiatalok

Eljártak már felettünk azok az idők, amikor a szülők a gyerek kezébe nyomták a heti zsebpénzt, az áhított játék érdekében pedig a család legkisebb tagja a perselyében halmozta fel megtakarításait. Ahogy az élet számtalan területén, úgy a pénzügyi szektorban is a digitalizáció vált főszereplővé, így már a legkisebbek is viszonylag korán megismerkedhetnek szüleik révén a bankok jelentőségével. Jó esetben a felnőttek elmagyarázzák a pénzzel való felelős bánásmód ismérveit, hogy miért nem célravezető az adott idő alatt rendelkezésre álló teljes összeg fenekére verni, és miért érdemes olykor szűkebbre venni a nadrágszíjat az év 364 napján azért az egy különleges pillanatért cserébe.

Az első számlanyitás

Az országos statisztika szerint 2018-ban körülbelül 300 ezer 15 és 24 év közötti fiatal dolgozott a nyáron, amely éves szinten egy tized százalékpont híján 30%-os foglalkoztatást jelent a korcsoporton belül, így nem meglepő, hogy a legtöbb fiatal a diákmunka révén nyitja meg első bankszámláját, erősítette meg a Takarék Csoport is ezt a feltételezést. Mint mondták, „a tizenéves korosztály jellemzően a középiskolai, szakiskolai, esetleg később a főiskolai, egyetemi beiratkozás kapcsán nyitja meg az első bankszámláját (14-15, illetve 18-19 éves korban). Elsősorban a diákmunka, diákhitel és az egyetemi tanulmányokhoz szükséges nyilvántartó rendszerek használata ösztönzi a számlanyitásra a fiatalokat. A tudatos megtakarítás ebben az életkorban tapasztalataink alapján még nem jellemző, sokkal inkább az elektronikus bankolási lehetőségeket használják ki. A kisebb gyermekek részére a szülőn keresztül, megtakarítási szándékkal nyílnak a számlák, melyeken a megtakarítás jellemzően még nem rendszeres formában történik.”

Egy korcsoporttal fentebb már nemcsak az évek számának növekedéséről, hanem az igények szintugrásáról is beszélhetünk, így fokozatosan jelenik meg a pénzügyi tudatosság és a felelős gazdálkodás a fiataloknál. „A húszas éveik elején járó fiatalok az egyetemi tanulmányaikhoz, illetve a munkabér utalásához kezdeményezik a számlanyitást. Ugyancsak elmondható, hogy a megtakarításuk még igen kis százalékban tudatos, inkább rövidebb távra terveznek, kisebb célok elérése érdekében hajlandóak megtakarítani, például nyaralás, szórakozás, esetleg első robogó vagy autó megvétele. A harmincas korosztály, ide értve a 27 évnél idősebbeket is, akár már több banknál is vezet bankszámlát. Bankolási szokásaikra az elektronikus csatorna használata jellemző, jövedelmi helyzettől függően motiválja a korosztályt az első lakáshoz jutás, így megtakarítási szándékkal és lakáshitel igényléssel is fordulnak hozzánk” - árulta el a HelloVidék kérdésére a Takarék Csoport

Malacpersely helyett banki megtakarítás

Ahogy korábban már említettük, a tizenévesekre még kevésbé jellemző a megtakarítási hajlandóság. Ezért legyenek bármennyire is tájékozottak a pénzügyi tudatosság terén, jellemzően inkább a szülők gondoskodnak arról, hogy az egyetemi évekre biztosítsák számukra az elindulásukhoz szükséges tőkét.

A tizenéves korosztály körében a szülők által igénybe vett megtakarítási lehetőségekről beszélhetünk, mely termékeken kedvezményezettként szerepelnek a gyermekek. Ezen megtakarítások a szülők számláján, nevén vannak nyilvántartva, népszerűek a lakás-takarékpénztári termékek és a befektetéssel kombinált biztosítási konstrukciók, valamint a gyermekek nevén lévő Babakötvény. A gyermekek a számlájukra jellemzően a „zsebpénzt” kapják és a számlát ennek elköltésére, készpénz helyettesítő eszközként használják

– részletezte a Takarék Csoport a legfiatalabb korosztály megtakarítását.

A húszas éveikben járó fiatalokra már sokkal inkább jellemző a tanulmányok mellett vállalt 4 vagy 8 órás munka, hogy egyrészt finanszírozni tudják a lakhatásukat, havi kiadásaikat, másrészt tudjanak spórolni a nyári kikapcsolódásra is. „A húszas évei elején járó, zömében főiskolás, egyetemista fiatalokra az aktív számla- és bankkártyahasználat jellemző, emellett jövedelmi helyzetüktől, életvitelüktől függően már elenyésző részben megtakarítással is rendelkeznek, például önkéntes nyugdíjpénztár maximum 3e Ft/hó, lakás-takarékpénztár maximum 10-15e Ft/hó, illetve átmenetileg félretett kisebb összeg 50-200 e Ft" – ismertette a Takarék Csoport.

Értelemszerűen a fiatal felnőttek 30-as korcsoportja rendelkezik a legnagyobb megtakarítással, hiszen az iskola elvégzését követően megjelenik az igény az önálló lakhatásra, ami albérlet esetén több százezer forint előleget jelent a kaució miatt, míg lakás-, házvásárlás esetén a felvett összeg mennyiségétől függően több millió forint önrészt követel meg. A harmincas éveikben járókról konkrét adatokkal a Takarék Csoport szolgált:

A harmincas korosztály, ide értve a 27 évnél idősebbeket is, már rendelkezik nagyobb arányban megtakarítással (akár több lakás-takarékpénztári szerződéssel - 20e Ft/hó, értékpapír-számlán elhelyezett megtakarításokkal), illetve ebben a korosztályban már jellemzőbb az ingatlancélú jelzáloghitelek felvétele is. A jövedelmi helyzet ebben a korosztályban is nagymértékben befolyásolja a hó végi számlaegyenleget és a további megtakarítási hajlandóságot.

Hitel: barát vagy ellenség?

A kérdés persze nem egyszerűsíthető le vagy-vagy szintre, mivel a fiatalok előbb vagy utóbb rákényszerülnek arra, hogy a bankok segítségét kérjék valamilyen nagy összegű termék vásárlásakor. A tízen- és huszonéves korosztályban jellemzően diákhitelként jelenik meg az első kölcsön, amit jellemzően a főiskolai, egyetemi képzés finanszírozására vagy a lakhatási kérdés megoldására fordítanak a diákok.

Ebben a korosztályban fix jövedelem és megtakarítás nélkül kevéssé jellemző a nagyobb összegű értéktárgyak vásárlása 0%-os THM-mel, vagy jellemzően az ilyen típusú hiteligénylések a biztos kereseti forrás megléte nélkül a szülők nevén futnak. Ennél nagyobb összegű, jellemzően autó- vagy lakásvásárlás már jóval nagyobb anyagi ráfordítást igényel, aminek a havi törlesztőrészlete éveken át felemészti a jövedelem egy fix részét, így ez inkább a húszas éveik végén járóknál jelenik meg először.

A harmincas korosztály, ide értve a 27 évnél idősebbeket is, az a korosztály, amely a közép és hosszú távú céljai megvalósítása érdekében személyi kölcsönt vagy jelzáloghitelt is vesz már igénybe. Ebben az életkorban jellemzően stabil jövedelemmel rendelkeznek a fiatalok, pénzügyeikben tudatosan, jövedelmi helyzetüknek megfelelően döntenek, a jelzáloghitelek átlagos havi törlesztő részlete kb. 50-80 e Ft között van

– mondta el a HelloVidék kérdésére a Takarék Csoport.

Továbbá ehhez kapcsolódóan érdemes kiemelni azt is, hogy a bankok jellemzően a havi kereset 30-40%-ának megfelelő havi törlesztőrészletet engedélyeznek, a hitelképesség elbírálásakor pedig ugyanúgy figyelembe veszik az utóbbi korosztályra jellemző aktív hitelkártya-használatot is, valamint azt sem hagyják figyelmen kívül, ha az érintett személy valaki más hitelfelvételekor adóstársként lett megjelölve.

Ifjúsági index

Bár sokan megrettennek a számok látták, mi sem szemlélteti jobban a valóságot, mint egy, a fiatalok körében végzett reprezentatív felmérés. A K&H minden negyedévben egy 300 főből álló, 19-29 év közötti mintavételi csoportot kérdez pénzügyeikkel kapcsolatban, 2018. második negyedévében pont a megtakarítások kerültek a porondra. Eszerint a megkérdezett fiatalok 44%-a rendelkezett valamilyen fokú megtakarítással (aktív keresőknél 52%), ami a százezer forint alatti összegtől egészen a milliókig nyújtózik.

A tudatosságot illetően 27%-ról mondható el, hogy már a hónap elején félretesz egy adott összeget, 20% pedig csak a következő fizetés előtti maradékot teszi be a képzeletbeli perselybe. A megkérdezettek 31%-a alkalmi megtakarító, jellemzően egy-egy nagyobb összeget tesz félre, egyébként nem foglalkozik tudatos megtakarítással. A maradék 22% semmilyen mértékben nem törődik egy fix összegű tartalék felhalmozásával, közülük 43% munkanélküli, 31% a nyugat-magyarországi megyékből származik, valamint 13%-uk budapesti.

A megkérdezettek 51%-a megtakarításuk okaként a lakásvásárlást említette meg, míg 43%-uk egy általános tartalék felhalmozásáról beszélt. A kutatás továbbá kitért arra is, mennyiben befolyásolja az iskolai végzettség a megtakarítások összegét. A megkérdezettek adatai alapján a korcsoport átlagos megtakarítása 389 ezer forint, ami az elvégzett iskolák számával arányosan emelkedik. A felmérésből kiderült, hogy míg az alacsonyabb végzettségűeknek átlagosan 270 ezer, addig a magasabb, felsőfokú, akár több diplomás fiataloknak 1,7 millió forint van a számlájukon.

A 2018. harmadik negyedéves jelentésében a K&H továbbá beszámolt arról is, hogy a fiatalok lakásvásárlási hajlandósága a korábbi 18-25%-ról 11%-ra csökkent, amely részben magyarázható az utóbbi 5 év kitartó ingatlanpiaci áremelkedéssel is. A potenciális vásárlók 79%-a hitel nélkül el sem tudja képzelni egy lakás vagy ház megvásárlását, és 42%-uk mondta azt, hogy minimum az összeg felére venne fel kölcsönt.