Kihalás szélére került ez az ősi magyar mesterség: valóban ezt érdemelte?

Gáspár Adrienn   
  Megosztom
Kihalás szélére került ez az ősi magyar mesterség: valóban ezt érdemelte?

Rokkát manapság csak a mesékben látunk. És ott is csak, mint a szépséges királylányt álomba taszító eszköz jelenik meg. Holott a mesékhez csupán annyi köze van, hogy varázslatos dolgokat lehet készíteni a segítségével, ha közelebbről megismerkedünk vele. Ez azonban nem is olyan egyszerű, mivel hazánkban szinte teljesen kihalt a kézi fonás hagyománya. Ezt az ősi mesterséget hivatott feléleszteni Füzes Zsuzsanna. Aki a HelloVidéknek mesélt arról, hogy hogyan is talált rá a kézi fonás technikájára és miért tartja fontosnak, hogy újra a mindennapok részévé váljon a rég elfeledett eszköz, a rokka.

HelloVidék: Miért kezdett el kézi fonással foglalkozni?

Füzes Zsuzsanna: Tíz évvel ez előtt kezdtem el kézi fonással foglalkozni. Gyerekkorom óta érdekelnek a textilek és, hogy hogyan készülnek, hiszen olyan sokfélék lehetnek. Mindig vágytam rá, hogy én magam hozhassak létre ilyen anyagokat. A célom az volt, hogy amit elképzelek azt meg is tudjam valósítani. Ennek a gyapjú lett az alapanyaga, ebben találtam meg ezeket a lehetőségeket.

Mik voltak az első lépések?

Úgy indult, hogy haza vonszoltam egy régi rokkát. Majd szakirodalmakat és hozzáértő embereket kezdtem keresni, hogy megtanulhassak rokkán fonni. Azonban azzal kellett szembesülnöm, hogy gyakorlatilag kiveszett itthon ez a tevékenység, így szinte semmit nem találtam róla. Ha volt is elszigetelve egy-egy idős néni, aki értett hozzá, őket én nem tudtam fellelni. Ezután az interneten kezdtem el keresgélni és külföldi szakkönyveket olvastam ezzel kapcsolatban, így találtam meg a megoldást. Rájöttem, külföldön, például az angol-szász világban és a skandinávoknál nem, hogy nem halt ki ez a hagyomány, hanem komoly fejlődésen ment keresztül. Tehát az eszközök is modernizálódtak és hatalmas közösség is van, akik hobbiból éltetik tovább ezt a mesterséget. Azonban elsősorban nem önmagáért a hagyomány őrzésért, hanem az örömért csinálják, ami ezzel jár.

Mi lehet az oka, hogy hazánkban majdnem teljesen kihalt ez a tevékenység?

Ezt magam sem értem. Valószínűleg hirtelen szorította ki a mindennapi praktikum világából a textilipar a kézi fonást. Aztán a generációs szakadék is közbeszólhatott, hiszen akik foglalkoztak is a fonal készítéssel korábban azok félre tették és nem adták tovább a tudást. Nem készítettek feljegyzéseket, arról, hogy hogyan készül, melyik a rokka eleje, hátulja mert az ő idejükben még ez egyértelmű volt. Ezt követően pedig már nem volt rá szükség. Így történhetett szerintem. Egyébként szinte minden padlásról kerül elő rokka, ezek egy része működik is. Amelyiket lehet, azt segítek is rendbe hozni, hogy használható legyen. Ami érdekes, hogy az alapanyag adott, és a népi kézművességnek is része volt a fonalkészítés. Mégis úgy adódott, hogy a hagyományőrző juhászat és a népi szövés fennmaradt, a kettő között a fonalkészítés és a gyapjúfeldolgozás pedig kiveszett, vagyis vissza kellett hozni. Egyébként úgy érzem sikerült. Mert elég komoly fonós közösség alakult ki már itthon.

Változott az emberek hozzáállása az elmúlt években? Vannak, akik érdeklődnek a hagyományos fonalkészítés iránt?

Ahogy elkezdtem tanulni ezeket a dolgokat, létrehoztam a blogomat, azon az alapon, hogy aki keres az találjon. Oda töltöttem fel a próbálkozásaimat, amiket megtanultam, hogy mások számára is hozzáférhetővé tegyem ezeket a technikákat. Így derült ki, hogy egész komoly érdeklődés van a téma iránt, pedig én azt hittem, hogy ez csak egy szűk réteget érdekel. De kiderült, hogy nagyjából azok, akik kötnek vagy a fonalhoz bármi közük van, érdeklődnek ez iránt is. A blogom elindítását követően megkeresett a Cser kiadó azzal, hogy a blogom anyagából összeállíthatnánk egy könyvet, ami 2012-ben meg is jelent „Fonás rokkán és kézi orsón címmel”. Ez azért érdekes mert jelenleg ez az egyetlen magyar nyelvű könyv a piacon, ami a kézi fonásról szól.

Mennyire nehéz megtanulni? Melyik a nehezebb, fonalat előállítani vagy utána a fonalból textilt gyártani?

Elsőre egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen, de amint a kezdeti rutin kialakul utána már örömtevékenységgé válik. Szerintem egyik sem annyira nehéz. Ezek mind tanulható dolgok. Talán a technikai háttere jobban elterjedt a fonal felhasználásának, mint a fonal előállításának. De nem gondolnám, hogy nehezebb lenn fonalat fonni, gyerekek is meg tudják tanulni, ha szeretnék.

Milyen gyapjúból lehet fonalat készíteni?

A juhok szőre talán a legismertebb, de nekik is számtalan fajtájuk van, így a gyapjuk is nagyon különbözőek lehetnek. Az egészen finomszálútól a vastag racka bundáig számtalan formában előfordulnak. De természetesen nem csak a juhok bundája használható fel. Például az angóranyulak szőre is remek alapanyag – nekem is van kettő, akiket a szőrükért tartok. Emellett az angórakecske szőrét, a mohert, az alpakák, lámák, tevék, egyéb hosszabb szőrű kecskefajták bundáját is fel lehet használni.

A nyulak mellett tart másik állatot is a gyapjáért?

Nálam, Zalaszegváron csak nyulak vannak, a gyapjút más forrásból szerzem be. Szeretek kísérletezni, így minden gyapjat kipróbálok, amivel csak találkozok. Érdekel, hogy melyik, hogyan fonatja magát, mennyire könnyű tisztítani, hogyan kell velük bánni és melyik az a funkció, amiben ők a legjobbak. Az abszolút kedvencem a merinogyapjú, mivel a juhoktól származó gyapjúfélék közül a legfinomabb és a legsokoldalúbb. Emellett könnyen hozzáférhető alapanyag, Magyarországon is bőven van belőle.

Hogyan jutnak el Önhöz a téma iránt érdeklődők?

Általában a munkáimon keresztül szoktak rám találni vagy pedig eszközt keresnek és nálam találnak. A munkáim által úgy szoktak megtalálni, hogy „ha ezt te tudod, tanítsd meg nekem is”. Az elkészített portékáimat nem eladás céljából készítem, elsősorban öröm tevékenység számomra az, amikor fonok, szövök, kötök a fonalból valamit. Ezért is szervezek táborokat, ahol az eszközök használatát tanítom meg. Emellett pedig áprilisban szervezem a nyolcadik Gyapjúfesztivált, ami most Taliándörögdön kerül megrendezésre.

Várható a közeljövőben újabb könyve?

Mostanában csak útmutatókat szoktam készíteni, amiket időről időre felteszek a honlapomra. Egy ilyen például a szövőszék felvetése. Ez is egy érdekes dolog. Az itthoni szövő közösség arra rendezkedett be, hogy géppel vetik fel a szövőszéket. A kézi felvetés pedig korszerűtlennek tűnt. De a szövőszék kézzel font fonalakkal való felvetése új értelmet nyer, mivel így tényleg egyedi szövetet lehet készíteni. Ez kitágítja a lehetőségeket a szövő számára. Szerencsére egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel is.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

rokka

gyapjú

füzes zsuzsanna

kézműves

kézi fonás