Mégis, mi folyik itt: a magyar vadhús 80 százalékát külföldiek eszik meg

A kerekasztal beszélgetést Kovács Lázár nyitotta meg, aki beszámolt az elkövetkezendő időszak legfontosabb eseményeiről. Mint mondta, az 1971-es, nagy sikerű budapesti Vadászati Világkiállítás ötvenedik évfordulója alkalmából 2021. szeptember 25. és október 14. között Magyarország rendezi az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást. A kiállításnak a megújult HUNGEXPO 360 ezer négyzetméteres kiállítótere fog otthont adni, a főváros mellett azonban további magyar városok – Hatvan, Gödöllő, Keszthely és Vásárosnamény – is szerves részét képezik majd a világkiállításnak. 2021-ig összesen 660 rendezvény fog megvalósulni a világkiállítás felvezetése céljából. Ennek egyik állomása a 2020. február 13-16. között zajló FeHova is.

A kerekasztal-beszélgetés első megszólalója dr. Lőrincz Attila, a Vadex Mezőföldi Zrt. Vadfeldolgozó Üzem igazgatója volt, aki első körben a magyar vadfeldolgozásról említett meg néhány adatot. Mint mondta, évente 12 ezer lőtt vad árualap keletkezik hazánkban. Ezt a mennyiséget szőrre,bőrre, zsigerelve készített állapotú termékekre kell érteni. Miután különböző módon kikészítették a húsokat, ezek helyi, vadkonténerekbe kerülnek. A konténerekből begyűjtik őket, majd kezdődik a mérlegelés és a húsok vadazonosítása. Külön kiemelte azt is, hogy hazai vadhúsok egyharmad marad a vadászoknál, 2000 tonna hagyja el az országot, és 6000 tonna marad itthon a feldolgozóknál. Kitért arra is, hogy az összes vadhúsmennyiség 80 százalékát exportálják, kétharmada pedig a boltokba kerül.

A beszélgetés során rátért arra is, hogy a vadfeldolgozás számos problémával áll szembe, mint például:

• korlátozott mennyiségű árualap
• átlagos fogyasztók körében nem egy keresett terméknek számít a vadhús
• a népesség jelentős részének a karácsonyt kivéve nem szerepel az asztalán vadhús

Persze szó esett olyan aktualitásokról is, mint a ASP és a óceániai tenyésztett szarvas import. Az afrikai sertéspestis miatt folyamatos a gyérítés, valamint a magas kockázatú területről nem lehet elhozni vaddisznóhúst. Folyamatosan végeznek ezzel kapcsolatos ellenőrzéseket is. Az óceániai tenyésztett szarvas import pedig azért jelent problémát, mivel Új-Zéland tavaly 20 ezer tonnás beszállítást végzett Európába. Ez viszont hatalmas hátrányt jelent a hazai termékekkel szemben, mivel ezzel is versenybe kell szállnia a magyar vadhúsnak.

Dr. Lőrincz Attila véleménye szerint van néhány ötlet, megoldás, ami segíthetne kivezetni a vadhúst az ismeretlenség homályából. Úgy véli, hogy néhány változtatás segíthetne abban, hogy fellendüljön a vadfogyasztás. Elsőként hívta fel a figyelmet a hazai többletfogyasztásra, ennek népszerűsétésére. Megoldásként javasolta a vad bevitelét a közgondolkodásba, hiszen bio jellegű, magas tápanyagforrást jelent. Emelett hangsúlyozta a vadhús megbecsülésének növelését, mint mondta, be kell vinni az emberek tudatába, hiszen kiváló magyar termékeknek számítanak a hazai vadhúsok. A legnagyobb potenciált a tovább feldolgozásban látja. Ez azt jelenti, hogy a vadhúsokat fogyasztóbaráttá kell tenni, kis kiszerelésű, előkészített termékeket kell kínálni, melyek potenciális választási lehetőséget adnak a fogyasztónak a boltokban.

Beszélt a Vadex Zrt továbbfeldolgozó üzeméről is, valamint arról is, hogy számos vadhúsbólkészült terméket fognak előállítani a kolbásztól, pástétomon át a pácolt és nyers húsokig, hogy még könnyebb elérhetővé válljanak a háziasszonyok számára a vadhús, akkor is, ha valaki csak két szeletet sütne meg vacsorára.

Nagy Gábor, az Aranyponty Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az általuk létrehozott Rétimajort telehely mindenki számára elérhető, valamint számos szolgáltatást és programot kínál azoknak, akik közelebb kerülnének a horgászathoz, a halvilághoz valamint a halfogyasztáshoz. A sáregresi Rétimajor területén épült halászcsárdában mutatós, magyar halételekkel találkozhatunk, bepillantást nyerhetünk a halászat és horgászat rejtelmeibe, valamint a szervezett programok alatt olyan ismeretekkel bővülhetünk, amiket csak itt szerezhetünk meg.

750 hektáros gazdasággal kezdődött minden, ahol teljes vertikumu halászattal foglalkozunk. Gazdaságunkban 1300 tonna az egész éves haltermelés, főtermék a ponty. Eredetileg egy önellátó gazdálkodás volt a tervünk, hiszen a Rétmajorhoz legelők, vadászterületek, tavak tartoznak. Jelenleg állattartással, kertészettel, gyümölcstermesztéssel, valamint szőlőtermesztéssel, borral és pálinkával is foglalkozunk. Mindemellett a horgászcélú haltermelés mellett, fácánnevelési programot is indítottunk, amely során évente 800 állatot nevelünk fel

- emelte ki Nagy Gábor, aki kitért arra is, hogy számos természetfotós megfordul náluk, hiszen 10-15 mázsa hal található meg tavaikban, ami vonzza a környék állatait, így bőven van mit fotózni a kíváncsi művészeknek. Mint mondta a horgásztavak 60 hektáron terülnek el, különlegesség viszont, hogy itt télen is lehet horgászni, mivel a hidegebb hónapokban melegvizes horgászat működik. Egy 23 fokos patakocska folyik egy félhektáros tóba, ahol pontyokat lehet fogni a zord idő közepedte is.

A mi feladatunk az, hogy oktassunk, lehetőséget biztosítsunk arra, hogy az emberek megismerjék azt, amit esznek. Úgy vélem, hogy ez egy fontos és jó út, amit az elmúlt év is igazolt, hiszen egyre növekszik az igény ezekre a szolgáltatásokra. Viszont a hal- és vadfogyastás fontos a marketing. Tévében és rádiókban reklámozzák a sertés és egyéb húsokat, addig a halak és vadak kiszorutak a képből. Éppen ezért mindenhol meg kell jelenni, bemutatni, ismertetni, recepteket és tanácsokat kell adni, hogy bátrabban fogjanak a vadas és halas ételek elkészítéséhez az emberek a hétköznapokban.

- tette hozzá Nagy Gábor.

Az esemény után ellátogattunk Segal Viktor és Vida József most megjelent szakácskönyvének dedikálására is. A Takarékbank és a Pannon Értéktár standján, erdei gasztrokalandkönyvüket, a Sercegés és erdőzúgást dedikálták. Ahogy korábban írtunk róla, Segal Viktor és Vida József a magyarországi rengetegekben írt szakácskönyve, a Sercegés és erdőzúgás Széchenyi Zsigmond nyomában járva fedezi fel a hazai természetet, a pompás vadászterületeket, az erdei ételeket és alapanyagokat.

Címlapkép: Getty Images