Budapest 16℃ (kissé felhős)Jól jönne egy kis mellékes? Ezekkel az állatokkal rommá keresheted magad
A világot felforgató koronavírus-járvány hatásaként sokakban egyszerre jelentkezett a létfenntartási ösztön és a nosztalgia. Ugyanakkor felmerül a kérdés, érdemes a háztáji kertészet és a kisállatok tenyésztése felé fordulni. Nos, szakértők szerint Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező nyúl- méz- és galambágazatban vannak lehetőségek, viszont a „hobbi” jellegű gazdaságokkal szemben a hatékonyabb, vállalkozói méret jelentheti a jövőt.
Ugyan a nyúl- és a galambtenyésztés, valamint a méztermelés 30-40 éve sem volt annyira általános, mint a baromfitartás, vagy a ház körüli kertészkedés, de ezek az ágazatok korábban így is több ezer családnak adtak munkát, kiegészítő jövedelmet, esetleg megélhetést, mára azonban jelentősen vesztettek szerepükből - híták fel a figyelmet friss elemzésükben az OTP szakértői.
Nyúl: mélypont után növekedés
A világ nyúlhús-előállítása az elmúlt két évtizedben 0,8 millió tonnáról közel duplájára, 1,5 millió tonnára növekedett. Magyarország nyúlhús-termelése az 1991. évi csúcs után negyedére csökkent, majd stabilizálódott, az utóbbi években pedig már évi 5-10 százalékos növekedést mutat. Ma a vágónyúl 97-98 százalékát nagyüzemekben állítják elő, és két nyúlvágóhíd működik az országban. Az üzemgazdasági elemzések azt mutatják, hogy jövő a nagyobb gazdaságoké, mivel egy család jövedelem-kiegészítés céljából 500 anyaállattal már sikeresen tud dolgozni, de a vállalkozói méret 1500-2000 anyanyúlnál kezdődik.
Méz: olcsó hamisítványok a piacon
A világon megtalálható méhkaptárak száma tíz év alatt több mint ötödével nőtt, 2017-re már csaknem 100 millió volt. Kína után az Európai Unió a világpiac legnagyobb méztermelője, amelyen belül Románia és Németország után Magyarországon állítják elő a legtöbb mézet. A hazai méhészek jellemzően mégis kisgazdasági keretek között – relatíve kisszámú méhcsaláddal –, többségében mellékfoglalkozásként méhészkednek. A magyar méhészeti ágazat jelenleg mintegy 22-23 ezer vidéki család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Jelenleg a méhészetek egyik legnagyobb problémája az európai piacot hatalmas mennyiségben elárasztó olcsó, de hamísított – elsősorban kínai – „méz”. Mára ugyanis szintetikus eljárással, laboratóriumi körülmények között is elő tudnak állítani a mézhez hasonló nektárszerű oldatot, aminek terjedése ellen a bank agrár szakértői szerint is küzdeni kell.
Galamb: leépülés és stagnálás után reneszánsz?
Egyiptomban található a galamb és egyéb haszonmadár kategóriába sorolt szárnyasok 41,7 százaléka, Kína galambállománya pedig mintegy negyedét teszi ki a teljes világpiaci állománynak (25,3 százalék). Magyarországon az 1970-es és az 1980-as években még évi mintegy 900-1000 tonna galambot vágtak le és exportáltak, ám azóta a hazai húsgalamb-tenyésztés leépült, és jelenleg is alacsony szinten stagnál. Emiatt a kormány programot is indított a tenyésztés támogatására. Egy család közepes színvonalú megélhetéséhez, mintegy 500 pár galambra van szükség.
A sokszínű, multifunkcionális mezőgazdaság érdekében
Összességében az agrár-szakértők úgy ítélik, hogy a méhészet, a nyulászat és a galambászat három olyan viszonylag kis gazdasági súlyú ágazat, amely fejlődése hozzájárul a vidéki térségek, illetve az ott jelen lévő agrárgazdaság sokszínűségéhez, és az ökológiai elvárások teljesüléséhez. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a hagyományos, „hobbi” méretű gazdaságokkal szemben a vállalkozó méret jelenti a jövő útját, mivel így egyszerre nagy mennyiségű, egységes, jó minőségű, programozhatóan előállított termék keletkezhet.
A fejlesztések elősegítéséhez arra is szükség volna, hogy a pályázati és támogatási források ezekben a kis ágazatokban dolgozók számára is azonos eséllyel legyenek elérhetőek, mint a más állatfajjal dolgozóknak. A méhágazat, a nyúl- és galambtenyésztés a sokszínű, multifunkcionális mezőgazdasági modell nélkülözhetetlen eleme, amelyeknek gazdasági, szociális és kulturális funkciói megkerülhetetlenek.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
