Novák Katalin: nem segélyt kínálunk, a családtámogatások jelentős részét munkához kötjük

Nem nőtt a gyerekvállalási kedv Magyarországon az elmúlt években, a teljes termékenységi ráta 2016, vagyis a jelenlegi CSOK bevezetése óta 1,49-en stagnál. A portál arról kérdezte Novák Katalin családügyi minisztert, hogy a kormányzat sok ösztönző eszközt vet be, mi lehet az oka, hogy ezek hatása még mindig nem elég?

Gyakori hiba, hogy a demográfiában nem hosszú távú folyamatokat vizsgálnak, hanem kiragadott pillanatokat vetnek össze, a körülmények ismerete nélkül. Érdemes 1981-re visszatekinteni, hiszen azóta csökken minden évben Magyarország népessége. A ’90-es évek elején a gyermekvállalási kedv csökkenni kezdett, a Bokros-csomag tovább gyorsította ezt a folyamatot. Az Ön által is említett termékenységi ráta azt fejezi ki, hogy átlagosan jellemzően hány gyermeke lesz egy nőnek. A mélypont 2011 volt, ekkorra 1,23-ra csökkent a mutató. 2,1 lenne az ideális szint a népesség fennmaradásához, a 2 alatti szám egyértelműen azt jelzi, hogy természetes módon nem tud megmaradni a népesség. Óvatosan mondhatom, hogy 2011-ben volt egy trendforduló, azóta egyáltalán nem volt csökkenés, ami komoly eredmény. A korábbinál 20 százalékkal magasabb szinten stabilizálódott a gyermekvállalási kedv. Ami miatt ismét bizakodhatunk, az az, hogy idén megint látunk egy emelkedést: az év első 10 hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1,57-es szintre emelkedett a termékenységi mutató. Ha úgy tudunk előre lépegetni, hogy ugrunk egy nagyobbat, egy darabig megállunk, aztán megint felfelé ugrunk, ezzel nem is lenne gond. A visszaeséseket szeretnénk mindenképpen elkerülni

- mondta a családügyi miniszter, akit arról is kérdeztek, hogy ugyan minden idők legnagyobb otthonteremtési programjának szokta nevezni az elmúlt hetekben bejelentett intézkedéseket. De mit várnak ettől demográfiai értelemben?

Párhuzamosan két célkitűzésünk van. Az egyik demográfiai jellegű: szeretnénk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Ez távlatosan azt jelentené, hogy a gyermekvállalási kedv olyan szintre emelkedik, hogy újra fiatalodó, gyarapodó nemzetté válunk

- magyarázta Novák Katalin, majd hozzátette, a magyar fiatalok átlagosan minimum két gyermeket terveznek, ha ez ténylegesen megvalósulna, akkor demográfiai értelemben rendben lennénk.

A másik cél az, hogy a már gyermeket nevelő családok minél jobb körülmények között élhessenek, vagyis a gyermekvállalás ne jelentsen hátrányt anyagi értelemben, de másképp sem. Az elért eredményeket szeretnénk tovább javítani: 2010-ben 5 vágyott gyermekből 3 született meg, most viszont már 4, és jó lenne, ha mindegyikük megszülethetne. A házasságok száma 40 éves csúcson van, a válásoké 60 éves mélyponton. A demográfiai mutatók mindegyike pozitív irányba mutat, mindez reménykeltő

- tette hozzá.

A portál kitért arra is hogy ezekkel az intézkedésekkel úgy tűnik a középosztályt célozzák meg. A kérdésre, hogy elsősorban náluk érzik problémának, hogy a tervezett gyermekszám nem születik meg, Novák Katalin a következőket mondta:

Általánosságban azon dolgozunk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek, függetlenül a jövedelmi helyzettől. Az a cél, hogy ahol a gyermekek száma elmarad a fiatalon megfogalmazott előzetes elképzelésektől, ott érdemi segítséget tudjunk nyújtani. Nem titok: azokat segítjük, akik a gyerekeikért, és nem a gyermekeikből akarnak élni. Nem segélyt kínálunk, a családtámogatások jelentős részét munkához kötjük. Ha valaki felelős módon gyereket vállal, elvárjuk azt is, hogy vegye ki a részét a közös feladatokból. Vállaljon munkát, és ezt a munkát utána alacsonyabb adóteherrel sújtjuk, mint azokét, akik ezeket a bevételeket nem a gyerekeikre fordítják. Nem szeretem a családi adókedvezmény szót: inkább családi adózás, ami Magyarországon működik. Természetesen az anyagiakon túl számos egyéb körülmény is számít: a kitolódó tanulmányok, a pártalálás vagy a munka és a család összeegyeztethetőségének nehézségei.

- magyarázta a családügyi miniszter.

A portál szerint a támogatások jelentős részével a demográfiai célok mellett a lakáspiacot is stimulálják. Egyelőre a lakáspiaci hatások sokkal látványosabbak, különösen ami az elmúlt évek áremelkedését illeti. Ez felveti azt a kérdést is, hogy jogos-e az kritika, hogy demográfiai szempontból a programok egy része nem eléggé célzott?

Valóban nehéz egy fenékkel két lovat megülni, de itt nem is erről van szó. Anyuka vagyok, nagyon szeretek kötni, és néha telefonálok is közben. Ezt a kettőt remekül lehet kombinálni egymással. Így van ez a gazdaságélénkítéssel és a családok támogatásával is. Az otthonteremtésen keresztül úgy növeljük a családok jólétét, hogy közben a gazdaságot is támogatjuk, munkahelyeket őrzünk meg, vagy újakat teremtünk. Építhetnénk plázákat, irodaházakat, bármilyen más épületet is állami támogatással, amellyel hasonló gazdaságélénkítő hatást érnénk el. De számunkra fontos – különösen most, a járványhelyzetben –, hogy további segítséget nyújtsunk a családok számára. Minden döntésnél kiemelt szempont a családok igényeinek, érdekeinek a képviselete. A családtámogatások és a gazdaságpolitika párhuzamos sikere teszi mások számára is olyan izgalmassá a magyar tapasztalatokat. A lakáspiac 2014-re megroggyant, lendületet kellett adni az ágazatnak, és ugyanez fog történni most is. Az építőipar képes munkaerőt felszívni, a gazdaság egyik húzóágazatává válni. Én semmi jelét nem látom annak, hogy amit otthonteremtésre költünk, az elvesztegetett pénz lenne. A családok anyagi helyzetét elsősorban jövedelmi szempontból szokták vizsgálni, kevesebb figyelmet fordítanak a vagyoni helyzetre. Ha a kettőt együtt nézzük, látható, hogy a jövedelmi mellett a családok vagyoni helyzete is jelentősen javult. Egy friss kutatás szerint a magyarok 92 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, és ez a mutató egy év alatt 6 százalékpontot emelkedett. Összehasonlításképp mondom, hogy ugyanez az arány Németországban 50, Svájcban 60 százalék körül mozog

- mondta Novák Katalin.

Ahogy a portál írja, a lakásárak átlagos nominális növekedése többszörösét tette ki az elmúlt években a legtöbb család számára reálisan elérhető otthonteremtési támogatások összegének.Megkérdezték azt is, mit gondol a lakáshoz jutás lehetőségekről.

Az egy evidencia, hogy 2019 előtt emelkedtek a lakásárak, de még mindig messze vannak a nyugati árszínvonaltól. A budapesti árak közel sem tartanak ott, mint a párizsiak. Hogy a drágulásnak mennyiben volt oka az életszínvonal növekedése, Magyarország, mint turisztikai célpont felértékelődése, illetve az otthonteremtési támogatások, azt nehéz megmondani. A kereslet előbb futott fel, mint a kínálat, egy idő után azonban e kettő egyensúlya képes az árakat is stabilizálni, így az említett problémát enyhíteni. Bizonyára van, aki úgy gondolja, hogy ha nem lett volna CSOK, akkor olcsóbban vehetett volna lakást, de az az ezermilliárd forint, amit otthonteremtésként az elmúlt öt évben odaadtunk az embereknek, alapvetően az ő mozgásterüket tudta bővíteni. Ráadásul Magyarországon sokaknak volt vagy van személyes lakástulajdona, így a vásárlás mellett eladóként is megjelentek: a lakás-áremelkedés növelte az ő bevételeiket is. Egyes tanulmányok szerint a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent az a várakozási idő, ami alatt reálisan lakáshoz juthat egy fiatal

- magyarázta a családügyi miniszter.

A teljes interjú ide kattintva folytatódik.

Címlapkép: Getty Images