Sokan nem is sejtik, pedig ez a megye az ország ipari centruma: vajon mi a titka?

HelloVidék   
  Megosztom
Sokan nem is sejtik, pedig ez a megye az ország ipari centruma: vajon mi a titka?

Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű, de második legsűrűbben lakott megyéje. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, persze nem csak erről híres. Gazdasága kiemelkedő eredményeket mutat, hiszen jelentős ipari központoknak számító városokkal rendelkezik. A HelloVidék megyekörkép-sorozatában most Komárom-Esztergom került sorra. Lássuk, milyen gazdasági mutatókkal rendelkezik a megye.

A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint a megye 2264 négyzetkilométeren terül el, összesen 76 települést foglal magába, lakónépessége pedig 301 ezer fő. Nem meglepő, a megye legnépesebb városa a megyeszékhely Tatabánya.

A megyében 6 járás található, ezek közül a legnépesebb a tatabányai járás, a népsűrűség itt 256 fő/km2. A járáshoz 10 település tartozik, ebből egy város. Ezt követi szintén magas számmal az esztergomi járás, 173 fő/km2-el. Ehhez a járáshoz 24 település tartozik, ezek között 5 város szerepel. Lemaradva kicsit, harmadik az oroszlányi járás jön, 130 fő/km2-el. Ide 6 település tartozik, melyből egy város.

Kimagaslónak számít a házasságkötések száma

Komárom-Esztergom megye lakónépessége 2019. január 1-jén 299 ezer fő volt, 0,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Kimagaslónak számít a megye a házasságkötések szempontjából, mivel a számuk jelentősen emelkedett: 2019-ben 2200 házasságot anyakönyveztek, 40 százalékkal (623-mal) többet, mint egy évvel korábban.

Komárom-Esztergom megyében az élveszületések száma – az országossal ellentétben – emelkedett, a halálozásoké szintén nőtt, a népesség természetes fogyása lassult az egy évvel korábbihoz képest. 2019-ben összesen 2750 gyermek jött a világra, és 4100 fő hunyt el. Az élveszületések száma 2,8, a halálozásoké 0,7 százalékkal több volt, mint 2018-ban. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1350 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 3,3 százalékkal kisebb volt az előző évinél.

Érdekesség továbbá, hogy az ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke az országos mutatóval (-4,1) szinte megegyezik, a megyében ez a szám: -4,5. Az alábbi grafikon szerint az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg a megyében 10,4 százalék, ami sokkal magasabb, mint az országos átlag, ami 3,8 százalék.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Gazdasági mutatók a megyében

Vezető szerepet tölt be a megye gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, de jelentős még a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat és az energetikai szolgáltatás.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

  • 1. Nokia Komárom Kft. (8.)
  • 2. Magyar Suzuki Zrt. (59.)
  • 3. Coloplast Hungary Kft. (62.)

Mezőgazdasági sikerek számokban mérve:

A megye 213 400 hektáros mezőgazdasági területéből 103 000 ha szántó, 1400 ha kert, 4500 ha gyümölcsös és szőlő, 18 200 ha gyep, 60 900 ha erdő, 1300 ha nádas és halastó, míg 24 100 ha művelés alól kivont terület. A fő termesztett növények a búza, kukorica, cukorrépa, szálas takarmányok. Jelentős a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés is. A megyében fontos a sertés-, szarvasmarha-, baromfi- és juhtenyésztés.

2019-ben Komárom-Esztergom megyében a szántó 63 százalékán, 64,3 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. A búza és a kukorica kiterjedése (23,8, illetve 32,3 ezer hektár) majdnem azonos volt az előző évivel, hozamuk azonban eltérően változott. Búzából az egy évvel korábbinál 4,2 százalékkal több (133,4 ezer tonna), kukoricából 17 százalékkal kevesebb (243,9 ezer tonna) termett.

Az olajos magvúak közül a szántó 11 százalékán művelt napraforgó területe (11,3 ezer hektár) és termésmennyisége (35,0 ezer tonna) közel hasonló mértékben (11–12 százalékkal) csökkent 2018-hoz képest. A szántó jóval kisebb részén termesztett repce kiterjedése (4,9 ezer hektár) 14, hozama (15,1 ezer tonna) 12 százalékkal nőtt.

Lucernából a 2018. évinél 19 százalékkal nagyobb területen (3,6 ezer hektáron) 21 százalékkal kevesebb (15,9 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A szántó kis hányadát elfoglaló burgonyából és cukorrépából az egy évvel korábbinál jóval kevesebb termett.

A rozs kivételével a kalászosok termésátlagai 2019-ben 2000 óta a legnagyobbak voltak. A cukorrépa, a kukorica, a lucerna és az olajos magvú növények fajlagos hozamai azonban alulmúlták a 2018. évit. A burgonya egy hektárra jutó termésmennyisége (39,9 tonna) a megyei rangsor élén, a zabé és az olajos magvúaké az első harmadában található.

Hullámzó eredményeket mutat az állattenyésztés

Komárom-Esztergom megyében 2019. december 1-jére a szarvasmarhák és a sertések száma nőtt, a juhoké és a tyúkoké csökkent az előző év azonos időpontjához képest.

A gazdálkodók 15,4 ezer szarvasmarhát tartottak, 4,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az állomány 43 százalékát kitevő tehenek száma 3,8 százalékkal gyarapodott. Száz hektár mezőgazdasági területre az országos átlagnál 4-gyel kevesebb, összesen 13 szarvasmarha jutott.

A sertésállomány 2019-ben tovább emelkedett. Az állattartók a tél kezdetén 166,7 ezer sertést gondoztak, 19 százalékkal többet, mint 2018. december elején. A teljes létszám 6,2 százalékát kitevő anyakoca-állomány ugyanakkor 2,3 százalékkal fogyott. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma (142) a megyei rangsor élén található.

A juhok száma egy év alatt 12 százalékkal 10,5 ezerre csökkent, ezen belül az állomány 55 százalékát képviselő anyajuhoké egyharmaddal esett vissza.

A megye gazdaságaiban az előző év azonos időpontjához képest ötödével kevesebb, összesen 2,0 millió tyúkot tartottak. A teljes létszám 64 százalékát adó tojóállomány azonban 1,0 százalékkal nőtt.

Iparban verhetetlen a megye

2019-ben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Komárom-Esztergom megyei telephelyein 2765 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 8,1 százalékkal (országosan 5,3 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési értéke 2640 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 12 százalékkal meghaladta az előző évit. A bővüléshez leginkább az ipari teljesítmény mintegy négytizedét adó 7,2 százalékkal növekvő járműgyártás, és a szintén jelentősebb súlyt képviselő elektronikai ipar, valamint a vegyi anyag, termék gyártás járult hozzá.

Az ipari értékesítés összehasonlító áron számított 13 százalékos emelkedését mind a belföldi eladások 15, mind pedig az export 13 százalékos növelése segítette. A hazai piacok bővülése a megyék és a főváros körében ebben a megyében volt a legnagyobb mértékű. A belföldi eladásokból származó bevételek volumenének növekedését leginkább a vegyi anyag, termék gyártás és a járműipar segítette. Ez utóbbi az elektronikai iparral együtt az export eladások bővülésében is kulcsszerepet játszott. Az értékesítés bevételének 18 százaléka hazai eladásokból, 82 százaléka exportból származott.

Ha összességében tekintünk a megyére az alábbi grafikonon is jól látszik a járműipar 39 százalékot, az elektronikai ipar 15 százalékot, a gumi-, műanyag-és építőanyag-ipar pedig szintén 14 százalékot tesz ki. Komárom-Esztergom megyében az egyéb területeket elfoglaló tevékenységek szintén nagy többségnek számítanak a maguk 32 százalékával.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Országos átlag feletti a beruházások száma

A Komárom-Esztergom megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 286 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 16 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A növekedés üteme az országos átlag (6,9 százalék) több mint kétszerese volt.

Anyagi-műszaki összetétel szerint a fejlesztési források 37 százalékát épületek és egyéb építmények építésére, 44 százalékát import, 18 százalékkát belföldi gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 39 százalékkal bővült. A hazai gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 13, a külföldieké 4,3 százalékkal nőtt. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 71 százaléka importból származott.

A munkanélküliségi ráta elképesztően alacsony

  • A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-ben (még a koronavírus előtti évben járunk), 70,8 százalék volt, amely túllépte az országos átlagot, ami ebben az időszakban 70,1 volt.
  • A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája 2019-ben 1,6 százalék volt a megyében, ami elképesztően alacsonynak számít, hiszen az országos átlag 3,4 százalék.
  • 2019 IV. negyedévében Komárom-Esztergom megyében a 15–74 éves népesség 61,2 százaléka, 142 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,5 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,8 százalékponttal elmaradt az országostól.
  • A munkaerőpiacon 140 ezer fő foglalkoztatottként, 2 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai növekedéssel szemben csökkent, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebb mértékben fogyott 2018 IV. negyedévéhez képest.
  • A foglalkoztatási ráta 60,5 százalék, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalék volt, előbbi 0,4, utóbbi 2,2 százalékponttal alacsonyabb volt az országos átlagnál. A munkanélküliségi ráta a megyéket és a fővárost tekintve itt volt a legalacsonyabb.
  • Az inaktívak száma 90 ezer főt tett ki, 5,4 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Komárom-Esztergom megyében 2019. december végén 5 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk az országosnál kevésbé, 0,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A pályakezdő álláskeresők száma (250 fő) 13 százalékkal fogyott, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 5,4 százalék volt.

Az álláskeresők 52 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 19 százaléka tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 3,9 százalékkal kevesebb volt a 2018. decemberinél.

Az álláskeresők 33 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 31 százaléka szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal, 28 százaléka érettségivel, illetve technikusi végzettséggel, 7,2 százaléka diplomával rendelkezett.

A nyilvántartott álláskeresők 29 százaléka álláskeresési járadékban, 13–13 százaléka szociális ellátásban, illetve álláskeresési segélyben részesült, 45 százalékuk nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást. Az ellátottak aránya 1,9 százalékponttal csökkent az előző év azonos időpontjához viszonyítva.

December végén 1,0 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 5,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Tíz üres álláshelyre 46 álláskereső jutott, 3-mal kevesebb, mint 2018 decemberében.

A vendéglátósok keresete itt a legalacsonyabb az országban

2019-ben Komárom-Esztergom megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 366 ezer, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 243 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 368 ezer, a nettó átlagkereset 245 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 11,8 százalékkal múlta felül a 2018. évit, a növekedés üteme valamelyest meghaladta az országos átlagot. A keresetek 0,6 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint országosan.

A keresetnövekedés a versenyszférában 12,8, a költségvetési szférában 6,1 százalékot tett ki. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 378 ezer, a költségvetési szférában 318 ezer forint volt.

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 12,8, a szellemieknél 9,6 százalékkal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 306, a szellemieké 461 ezer forintra bővült.

Nagyobb lakások épültek, főként a megyeszékhelyen kívül

2019-ben Komárom-Esztergom megyében 352 lakást vettek használatba, 31 százalékkal (országosan 20 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban.

Az új lakások 55 százalékának természetes személy, 42 százalékának vállalkozás volt az építtetője. A természetes személyek lakásépítéseinek száma csak kismértékben, 4,9 százalékkal, a vállalkozásokéi viszont számottevően, 1,8-szeresére bővült az előző évihez képest.

Építési forma szerint a lakások hattizedét családi házas formában, közel egyharmadát többszintes, többlakásos épületben adták át, csoportházban és lakóparki épületben együttvéve a lakások 8,0 százaléka épült.

2019-ben 22 lakás szűnt meg a megyében, 4-gyel több, mint 2018-ban. Száz lakásra 6 megszűnés jutott. Az építések és megszűnések egyenlegeként a megyei lakásállomány az elmúlt év során 330 lakással bővült. A 2019-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 893 volt, 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

megyekörkép

megyekörkép-sorozat

komárom

komárom-esztergom

komárom-esztergom megye

ksh

központi statisztikai hivatal

adatok

statisztika

fizetés

munka

munkanélküliség

ipar

gazdaság

népesség