Mitől vonzó ez a három vidéki város? Itt építkezik most a legtöbb magyar

HelloVidék   
  Megosztom
Mitől vonzó ez a három vidéki város? Itt építkezik most a legtöbb magyar

2016 óta folyamatosan emelkedik a lakásépítések száma Magyarországon. 2020-ban az egy évvel korábbinál 34 százalékkal több új lakás épült az országban, utoljára ilyen szintű emelkedést 2009-ben regisztráltak. A településtípusok közül a legnagyobb növekedés a megyei jogú városokban következett be, melynek csaknem felét három nagyváros Debrecen, Győr és Szeged adta. Most annak jártunk utána, hogy változott az építkezési kedv, illetve mire számítanak a szakemberek a jövőt illetően.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) készített egy munkaerőpiaci helyzetfelmérést, melyben rákérdezett az építési vállalkozásokra; hogyan összegzik a járvány hatását a piaci helyzetükre és mik a várakozásaik. A felmérés alapján jól látszik, hogy az ágazati szereplők által alkotott kép meglehetősen sokféle, de több témában egy irányba húznak a vélemények.

Romlott a megrendelők pénzügyi fizetési fegyelme, ami legjobban a kifizetési lánc végén pénzükre várakozó vállalkozókat sújtja. A megkérdezett vállalkozások a jogos követelésük 92 százalékához jutnak hozzá a szerződésekben rögzített fizetési határidőkre, 8 százalékra növekedett a késedelmes fizetések száma

- számolt be róla a szövetség. Mint írták, amennyiben ez a helyzet nem vesz kedvezőbb fordulatot, az ÉVOSZ számításai szerint 2021. év végére a késedelmes fizetések mögötti összeg elérheti a 360 milliárd forintot.

Hozzátették, hogy a késedelmes fizetések feléről a vállalkozásoknak az a véleménye, hogy tartós követeléssé válva bekerül a lánctartozások körébe, ami 180-200 milliárd forint közötti értéket érhet el, ha az év hátralévő részében nem javul a fizetési fegyelem. A járványhelyzet számos létesítmény kivitelezési idejét növeli. Különösen az épületépítéseknél és azon belül is az összetett, több szakma és élőmunka együttes teljesítését igénylő lakásépítéseknél és irodaberuházásoknál figyelhetők meg a határidőcsúszások.

Kitértek arra is, hogy a létesítmények megvalósítási költségelőirányzatai ez év elejéig tarthatóak voltak. 2021. április hótól a kivitelezők jelentős építőanyag-ár emelkedéseket tapasztalnak, elsődlegesen az acélipari termékeknél, a szigetelőanyagoknál és a különböző ragasztóknál.

A megkérdezett vállalkozások közül a közepes- és nagy cégek elkezdték keresni az olcsóbb, alternatív beszerzési irányokat, de sok folyamatban lévő, nagy átfutási idejű beruházásoknál várhatóan szükségessé válik a szerződéses összegek módosítása. A járványhelyzet a vállalkozások nagy többségénél megakasztotta a folyamatos szerződéskötési gyakorlatot. Továbbra is jellemző a kivárás az előkészített magánprojektek elindításánál

- közölte az ÉVOSZ.

A lakossági megrendelések, ami alapvetően a lakásépítés és lakásfelújítás területét jelenti, a várakozásoknak megfelelően alakul. A lakásépítéssel foglalkozó vállalkozások rendelésállományának volumene meghaladja a járványhelyzet előtti, 2019. év végi szintet. A több mint egy éve tartó járványhelyzetnek pozitív hatásai is vannak az építőiparban. A megkérdezett vállalkozások szerint a COVID-19 a piaci nehézségek közepette esélyt jelent a megújulásra is. Hozzájárul az innovatív megoldások gyorsabb elterjedéséhez.

Megemlítették, hogy a járványnak vannak pozití hatásai is, hiszen látják a vállalkozások a foglalkoztatási lehetőségeket. Ezzel összefüggésben számítanak a munkájukat más ágazatban elvesztőkre, miközben a szakmunkás és mérnöki foglalkoztatás területén rövid távon javulásban nem reménykednek. A járványhelyzet hozzájárult a szakmunkás és mérnöki teljesítmények felértékelődéséhez, rámutatva az építőipar tudásigényes ágazati jellemzőire. A megkérdezett vállalkozások járványhelyzettel kapcsolatos további várakozásainak középpontjában a folyamatos munkavégzés reménye van.

Mi lesz a járvány után?

A szakemberek szerint a járványhelyzet megszűntével és ahhoz való közeledésétől is a vállalkozások hullámszerű megrendelés növekedésre számítanak. Számítanak az előkészített és el nem indított magánberuházások munkáira, az újabb befektetők építési beruházással együtt járó megrendeléseire. Várják a kormányzati ajánlatkéréseket és közösségi létesítményekre való szerződéskötések felgyorsulását. A lakásépítések felpörgése 2023. évre a várakozások szerint elérheti az éves 30-35 ezer új lakás számot és az évenkénti 250.000 lakásfelújítást. Középtávon az építési piac folyamatos bővülésére számítanak az építőipari vállalkozások.

Egyre többen építkeznek, ezt a számok is igazolják

2016 óta folyamatosan emelkedik a lakásépítések száma Magyarországon. 2020-ban az egy évvel korábbinál 34 százalákkal több, 28,2 ezer új lakás épült az országban, utoljára 2009-ben regisztráltunk ennél magasabb értéket.

Országosan tízezer lakosra 29 új építésű lakás jutott. A mutató értéke változatlanul Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (85), az országos átlag háromszorosa. A lakásépítések intenzitása Pest, Somogy és Hajdú-Bihar megyében, illetve a fővárosban is jóval meghaladta az átlagost, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Nógrád megyében annak csak a töredékét tette ki.

A lakásépítések felfutásához legnagyobbrészt a családi házak építése járult hozzá 2020-ban: a használatba vett családi házak száma (14,8 ezer) 41 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A családi házak többsége Pest (4,9 ezer), Győr-Moson-Sopron (2,3 ezer), Bács-Kiskun (1,0 ezer) és Hajdú-Bihar megyében (0,9 ezer) épült.

A 2020-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 22,6 ezer új lakás építését tervezték, 36 százalékkal kevesebbnek, mint 2019-ben. Ebben a megváltozott piaci-jogszabályi körülmények (az újonnan épített lakások 5 százalékos áfa-kulcsának átmeneti kivezetése), valamint a koronavírus okozta járvány miatti bizonytalanság játszotta a legnagyobb szerepet. A fővárosban és a legtöbb megyében visszaesett a jövőre vonatkozó építési kedv, mindössze négy megyében mozdult el pozitív irányba. Az országos csökkenést döntően a fővárosi, valamint a Pest és Győr-Moson-Sopron megyei visszaesés idézte elő. A korábbi évek tendenciájától eltérően 2020-ban a tervezett lakásépítések száma elmaradt a felépítettekétől, utoljára 2009 és 2011 között volt erre példa.

Győr-Moson-Sopron az élre tört

A lakosságarányos adatok alapján az is látható, hogy a fővároson kívüli piac nagyon megerősödött az utóbbi években. Budapesten tavaly 36,5 új lakás jutott 10 ezer lakosra, miközben több megye, Hajdú-Bihar, Somogy, Pest és Győr-Moson-Sopron megelőzte a fővárost. Utóbbi megyékben 38,2-85,4 új lakás jutott 10 ezer főre

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakember szerint Győr-Moson-Sopron évek óta kiemelkedik a lakosságarányos lakásátadásokat tekintve. Ez részben a megye az országos átlagnál erősebb gazdasági teljesítményének, ipari fejlettségének, valamint az osztrák határ közelségének, ezzel összefüggésben az ingaázók magas számának köszönheti kiugró eredményeit. Hajdú-Bihar megyében a debreceni fejlesztések játszanak főszerepet az új lakások piacán látható élénkülésébennek, míg Somogyban a Balaton-parti települések jelentik a fejlődést motorját.

Megyei szinten Győr-Moson-Sopron tényleg kiemelkedő számokat produkált. A lakásépítések országosan 2016 óta tartó felfutásának részeként 2020-ban Győr-Moson-Sopron megyében 58 százalákkal (országosan 34 százalákkal) nőtt az épített lakások száma az előző évihez képest. Összesen 4065 lakást vettek használatba, 30 százalékuk a megyeszékhelyen, 24 százalékuk kisebb városokban, 46 százalékuk községekben épült. A megyeszékhelyen 80, a többi városban 46, a községekben 53 százalékkal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint 2019-ben. Építési forma szerint a lakások 56 százalékát családi házas formában, 38 százalékát többszintes, többlakásos épületben, a fennmaradó rész többségét pedig lakóparki épületben adták át.

Második helyen Pest megye áll. Itt 32 százalékkal (országosan 34 százalékkal) nőtt az épített lakások száma az előző évihez képest. Összesen 6029 lakást vettek használatba, több mint kétharmaduk városokban épült.

Somogy megye a harmadik a dobogón, itt 1,9-szeresére (országosan 34 százalékkal) nőtt az épített lakások száma. Összesen 1373 lakást vettek használatba, ebből 700-at Siófokon. Minden településtípus esetében több lakás kapott használatbavételi engedélyt az egy évvel korábbinál, a jelentős növekedés hátterében azonban legnagyobbrészt a siófoki lakásberuházások számottevő élénkülése állt. Építési forma szerint a lakások 57 százalékát többszintes, többlakásos épületben, 40 százalékát családi házas formában adták át. A megyei szintű növekedés elsősorban a többszintes, többlakásos épületben használatba vett lakások számának számottevő emelkedéséből adódott. Emiatt az új lakások átlagos alapterülete (82 m²) jelentősen elmaradt az országostól (98 m²), a megyék közül itt volt a legalacsonyabb, és mindössze 31 százalékuk épült 4 vagy annál több szobával.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

A lista végén pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll. Itt nem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta megfigyelhető növekvő tendencia: 2020-ban 16 százalékkal csökkent (országosan 34 százalékkal nőtt) az épített lakások száma az előző évihez képest. Összesen 261 lakást vettek használatba, melyek 40 százaléka a megyeszékhelyen, 25 százaléka a többi városban, 36 százaléka községekben épült. A megye városaiban csökkent, a községekben emelkedett a lakásépítések száma. Tízezer lakosra mindössze 4,1 épített lakás jutott, ami a megyék közül továbbra is itt volt a legalacsonyabb, az országos átlag mindössze 14 százalékát tette ki.

Mi jöhet ezután?

Az idén és a jövőben várható trendekről Balogh László azt mondta, a kedvezményes lakásépítési áfa felpörgeti a lakásépítési kedvet és a kereslet alapján is erősnek mutatkozik ezért fejlődésre van kilátás a járványhatásból adódó bizonytalanság visszahúzódása után. Ahogyan a használt lakáspiacon az elmúlt egy-két évben egyre inkább érezhető volt, úgy az új lakások piacán is arra lehet számítani, hogy a lakásépítések motorja vidékre költözik.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

lakásépítés

lakásépítési kedv

lakásépítő piac

ingatlan építés

építkezés

ingatlanfelújítás

lakásfelújítás

lakásfelújítási támogatás

otthonfelújítási támogatás