Jó pénzt hoz, de nem mindenkinek való: nagyon keménynek kell lenni ehhez a melóhoz

Steiner Petra   
  Megosztom
Jó pénzt hoz, de nem mindenkinek való: nagyon keménynek kell lenni ehhez a melóhoz

Nehéz az árral szemben evezni, sokszor mégis ez a kulcs a boldogság eléréséhez. A bajai Vadas Tímea családja és barátai támogatása nélkül fogott bele a gazdálkodói életmódba, amely bár a mai napig kihívásokkal tarkított, mégsem cserélné el semmire.

Tímea olyan családba született, ahol a nagyszülők mindennapjainak részét jelentette az állattartás és a kiskerti növénytermesztés, szülei viszont már, szakítva a családi örökséggel, a továbbtanulásban látták meg a tovább- és feljebb lépés lehetőségét. Így alakult, hogy bár a bajai kistermelő egészen tizenéves koráig azt szajkózta, hogy ő majd farmon fog élni, sőt juhász lesz belőle, végül több versenyképes szakmát szerzett, és végül gyógyszertári asszisztensként az egészségügyben helyezkedett el. Idővel azonban mégis visszatalált eredeti elképzeléséhez.

A habitusom olyan, hogy jobban szeretem magamnak beosztani az időmet. Így most megvan az az illúzió, hogy ez a 8 óra, olyasmi, amit szeretek csinálni. Mindebből csak az nem igaz, hogy a 8 óra legalább a duplája, mert aki otthonról dolgozik, folyamatosan tud a munkájával foglalkozni. Az élet általában napi háromszor írja át a forgatókönyvet, ezért annak, aki szereti meglovagolni a kihívásokat, különösen vonzó lehet ez a szakma

- részletezte Vadas Tímea, miért döntött úgy, hogy korábbi karrierje helyett valami másban keresi a boldogságot. Magyarázatában többek között arra is kitért, habár egy ideig párhuzamosan foglalkozott a tanyával és asszisztensi pozíciójával, belátta, a kettő együtt nem működik, mert mindkettő egész embert kíván.

Mint az a későbbiekben is sokszor visszaköszön majd, Tímea életében a legtöbb irányváltás és ötlet impulzusszerűen jött, és csak később érett be tudatos és megfontolt döntéshozatallá. Maga a tanyára költözés gondolata is ekképp alakult, hiszen korábban el se tudta képzelni, hogy majd egyszer gazdálkodó válik belőle. A szüleitől 2016-ban ajándékba kapott bajai Békavár azonban hamar a szívéhez jött, szép sorban jöttek, szaporodtak az állatok, és született meg velük párhuzamosan az elhatározás, hogy minden ellenkezés ellenére kistermelő lesz belőle.

A környezetemben csak és kizárólag ellenezték ezt az ötletet. A szüleim látták, hogy az ő szüleik orrvérzésig dolgoznak, és bár megélnek belőle, de nem jutnak semmire. Olyan, mint egy örökkön örökké tartó málenkij robot. A rendszerváltással viszont jött egy dimenzióváltás. A szüleim már mindketten főiskolát végeztek, Pestre kerültek fel tanulni, tovább tudtak lépni az életben, ezért eszük ágában nem volt, hogy támogassanak, merthogy miért akarok én hóba, fagyba, tűző napon kukoricás zsákokat cipelni vagy trágyát hordani? Az ismerősök másik fele, az akkori párom szülei pedig még ezt csinálták, ezért ők azért ellenezték, merthogy abszolút nem nekünk való, nem tudunk róla semmit, 10 év lemaradásban vagyunk, és amúgy is, a tehén mellé kellett volna születni, ha valaki tejelő tehéntartással akar foglalkozni

- emlékezett vissza az akkori ellenszélre a bajai vállalkozó, amely, tette hozzá, néhány kivételtől eltekintve a mai napig változatlan.

Noha a nagyszülők révén volt kötődése a földhöz és az állatokhoz, agrárvégzettség nélkül valóban nulla tapasztalattal és képzettséggel vágtak bele a gazdálkodásba. Tímea elárulta, visszagondolva csak azért nem tört le hamar a lelkesedésük, mert bár sok mindent nem jól csináltak, valamiért mindig szerencséjük volt. Hamar vemhesültek a disznóik, nem voltak betegségek, sem elhullás. Saját tapasztalataikból, könyvekből, ismerősöket, szomszédokat kérdezgetve gyűlt össze az a hasznosítható tudás, amivel most már nemcsak szívből, de magabiztosan, szakszerűen folyik a mindennapos feladatok ellátása a Békavárban.

A 6300 négyzetméteres birtokon, ahol a gyümölcsös mellett több sertés, egy tehén, két kutyus és némi baromfi éldegél, Tímea egy személyben látja el a tanya kínálta feladatokat. Mindemellett disznót vág, amiből kolbászt, szalámit, sonkát és szalonnát készít, valamint napi 20 liter tejből gyors érlelésű sajtokat, joghurtot, túrót, tejfölt és kefirt állít elő, így bőven megvan a napi +10 óra munkaideje. A kérdés már csak az: hogy lehet bírni mind fizikailag, mind szellemileg ezt a fajta terhelést?

Megkérgesíti a szívet. Nagyon-nagyon keménynek kell lenni. Nőként eleve nehezebben viseljük az elhullást, mert tudjuk, mennyire fontos az élet. De érzékenyebben reagálunk az állatok betegségeire és a kudarcra is. Ha visszagondolok, szerintem régen nyámnyila voltam. Most, amióta egyedül csinálom, felnőttem a feladathoz. Kicsit olyan, mint a férfiaknál hiányolt katonaság, nem halsz bele, de olyan sok dolgot tanulsz magadról és a határaidról, amit az élet nagyon sok területén fogsz tudni hasznosítani. Az önismeret legmélyebb bugyrába tudsz alászállni, amikor azt hiszed, már nem bírod tovább akár mentálisan, akár fizikálisan, de muszáj, mert az állatoknak te vagy az egyetlen kapocs az enni- és innivalóhoz. És hogyha olyan fáradt is vagy, hogy majd’ összeesel, akkor is meg kell fejni a tehenet, amivel aztán kezdeni is kell valamit. Végtelen alázatra, kitartásra tanít ez a szakma, és szívósnak kell lenni. Meg lehet benne edződni, tehát konditerembe nem kell külön eljárni, viszont mivel egyedül vagyok, ahol tudok, gépesítek, mert az energiámat és az időmet nem ölhetem bele egyetlen egy feladatba, hogy én aztán most megmutatom

- beszélt őszintén a gazdálkodói élet keménységéről a fiatal bajai kistermelő.

Éppen a sokféle és sokrétű feladat miatt szeretne maga mellé valakit segítségként, de mint elmondta, nehéz megtalálni a tökéletes jobb kezet, mert egy hozzá hasonló szellemiségű ember előbb-utóbb úgyis továbbáll a saját gazdasága építgetésébe. Az igazi megoldást egy hasonló célokat valló párban látja, akivel közösen tudnák egyengetni a Békavár sorsát, ez viszont még a jövő zenéje.

Arra a kérdésre, mennyire képes egy több mint 6 ezer négyzetméteres birtok és az azon élő állatok önellátóvá tenni egy gazdaságot, Tímea ismételten nevetve válaszolt, mivel, mint oly sok más, kezdetben ez sem volt tudatosan megfogalmazott cél. Korábban szeretett szupermarketbe járni, de amióta a Békavárban él, észrevette, hogy nem kell miért boltba járni, mert minden megterem és megadatik az otthonában. A házi tyúkok tojta tojás színe sárgább, a húsoknak más az állaga és szebb a színe, nem utolsó sorban pedig ott a varázslat, hogy a saját magunk által megtermelt élelmiszer nemcsak plusz elégedettséggel tölt el, hanem még rendkívül finom is. Holott az állatállomány kialakítása is, minő meglepetés, teljesen spontán mód alakult.

A tanya ráncba szedését három 0-24 órában üzemelő „fűnyíróra”, pontosabban birkára bízták. Melléjük pedig kellett egy ház-, porta- és állatőrző kutyus is, majd jöttek szép sorban a különféle szárnyasok, akik csak el-elkapirgáltak magukban. Végül jött a legnagyobb ötlet, hogy tartsanak disznót, pusztán a tenni akarás és az eltökéltség miatt. A Békavár kellemes, autentikus hangulata, a természet és a zöld környezet végül nemcsak Tímeáékat győzte meg, de az állatokat is, akik jólétükben sokasodni kezdtek, a plusz populáció pedig újabb fejtörést okozott, mit kezdjenek vele. E

gy újabb „milyen jó buli lesz” gondolatként jött a képbe a disznóvágás és a saját termékek készítése, csakhogy olyan mennyiségű lett a végtermék, amit egyedül már sehogy sem tudtak volna elfogyasztani. A friss, új hazait elég volt kóstolóként reklámozni a barátok közrében, innen pedig már csak néhány lépés volt a piaci rés tudatos felismerése, a rideg tartáshoz legjobb magyar fajták megtalálása, valamint a tartástechnológia kikísérletezése.

Ahogy élmény volt az állattartás, a tanyasi gazdálkodás vagy a disznóvágás gondolata, úgy született meg egy saját kistermelői piac ötlete is, amire Tímea szerint Baja és vonzáskörzetében korábban nem akadt példa, leszámítva a környékbeli piacokon való árusítási lehetőséget. Elég volt csak néhány embernek elhintenie a gondolatot, mígnem rögtön több mint tízen települtek ki a megadott időpontban, és már a folytatás sem volt többé kérdéses. A bajai kistermelő szerint ezzel nem ő találta fel a spanyolviaszt, sokkal inkább a piac és a környezet autentikus hangulata vonzza oda az árusokat és az érdeklődőket, amelyre már a megyeszékhelyen székelő Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület is felkapta a fejét.

Egy kis családias szórakozásnak terveztem, de az iparművészek egy egészen más, magasabb kategória. Ha kinőné magát a piac, és lennének olyan alkalmak, amikor ők is kipakolnának, az nagyon nagy kuriózum lenne”

- lelkendezett a bajai Békavár tulajdonosa.

A tervekből, ötletekből (amik természetesen eddig és ezután is impulzusszerűek, spontánok voltak és lesznek) soha nem fogy ki. Évek óta gyűjti az elhatározást, hogy bele merjen vágni egy nyári gyerektábor megszervezésébe, mert mint elmondta, a fiatalokkal foglalkozni hatalmas felelősség, hogy ne csak élményt, értéket is képes legyen adni nekik. Az inkább a felnőtteket célzó programtervek közt szerepel az élménydisznóvágás, amelyet, ha a vírushelyzet is engedni fogja, szeretne mihamarabb megvalósítani. A jövőt jelentő fő csapásvonal sem áll túl messze az előzőtől: az ökoturizmus és a gasztronómia összefonódásával szeretne csatlakozni a környéken már gyerekcipőben járó kezdeményezésekhez, akik a dél-bácskai vidék természeti adottságait kihasználva szeretnék fellendíteni a turistaforgalmat.

Sok látnivaló van a környéken, amit csak bakancsban lehet megközelíteni, ahol nem lehet használni a telefonokat, mert térerő sincs. Ehhez szeretnék csatlakozni egy villásreggeli helyszíneként, ahol természetesen a saját termékeimet tálalnám az asztalra. Ettől függetlenül is szeretnék foglalkozni a gasztronómiával, jelenleg éppen egy kemencét építtetek, amiben nagyon szeretném, hogyha majd az én disznóm sülhetne, és azt mások is megkóstolhatnák. Mindemellett az aktív kikapcsolódásra is szeretnék hangsúlyt fektetni, hogy aki ide látogat, ne csak a „munkában” vegyen rész. Akár lovaskocsival, akár lóháton, akár motorral vagy quaddal be lehetne járni a környéket, ahol csodaszépek a termőföldek, az erdők, és éppen itt folyik lefelé a Duna-völgyi-főcsatorna. Az évekkel korábban látott erdélyi vadregényes világ az, ami inspirál, és amely érzést szeretném a saját környezetemben megteremteni

- zárta gondolatait Vadas Tímea.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

békavár

gazdaság

gazdálkodó

baja

tehén

sertés

birtok