Fillérekért vehetsz házat ezen a magyar borvidéken: 5 millió alatt is van ajánlat

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Fillérekért vehetsz házat ezen a magyar borvidéken: 5 millió alatt is van ajánlat

Bort nemcsak ünnepnapokon iszunk, így a hegyvidékiek által lesajnált, lekicsinylően homoki borként emlegetett alföldi boroknak igenis van helye és szerepe a magyar borkultúrában, hiszen ahogy az itteniek tartják: hétfőn és kedden nem ihat vasárnapi bort az ember, olyankorra való a jó kis asztali bor. Bemutatjuk a méltatlanul perifériára került Duna borrégiót.

A Magyar Turisztikai Ügynökség őszi országos forgalomélénkítő kampányt indított, amelynek a fókuszában a hazai borrégiók állnak. A cél a turisztikai szezon meghosszabbítása és a borvidékek egyediségének, sokszínű kínálatának bemutatása. Ezzel egy időben elindul a megújult bor.hu, amely még gazdagabb tartalommal és praktikus funkciókkal segíti a turisták tájékozódását.

Idén ősszel érdemes új szemmel felfedezni Magyarországot, és még jobban megismerni, milyen élményeket kínálnak hazánk borvidékei. Ezt üzeni a 6 hetes őszi kampány, amelyben már markánsan megjelenik az egyes borrégiók saját arculata és márkája. Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese kiemelte:

az MTÜ elkötelezett a borturizmus és annak széles körű népszerűsítése iránt. Fontos eleme a gasztronómiának, és kiemelkedő szerepe van az országimázs-formálásban is. Az idei kampány újdonsága, hogy a korábbi nyári kampányhoz hasonlóan, adatvezérelt eszközökkel szólítja meg a különböző célcsoportokat, így például az egyre markánsabb szegmenst képviselő fiatal korosztályt is.

Borrégiónként új arculat

A borrégiók most bemutatkozó saját arculata túlmutat a kampányidőszakon, hiszen a jövőben ennek az elemeit és üzeneteit használja majd az MTÜ a hazai borturizmus népszerűsítésére. Az arculat nem teljesen új keletű, hiszen a 2019-ben bemutatott közösségi magyar bormárkán – Magyar Bor, Személyesen – alapszik. Az új logókat, valamint a szlogeneket, üzeneteket minden magyar borászat szabadon használhatja, feltüntethetők a pincészetek helyszínén, nyomtatványaiban, online felületein és a rendezvényeken. Az új arculat alapján készült borturisztikai kiadványok és térképek pedig már letölthetők a bor.hu weboldalról, nyomtatott formában pedig a Tourinform hálózat irodáiban lehet őket beszerezni.

A hat borrégió és a hozzájuk rendelt új szlogenek a Magyar bor – Személyesen márkakoncepció égisze alatt az alábbiak szerint alakultak:

  • Balaton borrégió: Pezsgés, borok, vitorlák és Te személyesen
  • Duna borrégió: Ízek, borok, pincefalvak és Te személyesen
  • Felső-Magyarország borrégió: Hegyek, borok, történelem és Te személyesen
  • Felső-Pannon borrégió: Hit, bor, kultúra és Te személyesen
  • Pannon borrégió: Völgyek, borok, napfény és Te személyesen
  • Tokaji borrégió: Dűlők, borok, örökség és Te személyesen

Duna borrégió: Ízek, borok, pincefalvak és Te személyesen

Ez hazánk legnagyobb borrégiója, és ezen a néven: "Duna borrégió", 2006-ban alakult, a korábban alföldiként nyilvántartott borvidékek ésszerű együttműködésének hivatalossá tételével. Az alföldi és a minőségi bor jó ideig kizárta egymást az emberek köztudatában, de a borrégió eltökélt borászai megpróbáltak változtatni az előítéleteken. Manapság egyre több termelő gondolja úgy, hogy a homokos, lazább és mindenképpen meleg talajon is korrekt, sőt élvezetes borokat lehet termelni. Úgy tartják, hogy nem ihatunk mindennap ünnepi borokat, és szükség van a hétköznapok asztali borára, ami szőlőből készül, és elér egy bizonyos minőséget is, szemben a kannás és pancsolt borokkal.

A Duna-Tisza közén található borvidékek borai évjárattól függően a hazai termés harmad-, negyedrészét teszik ki. Ennek ellenére sokszor még ma is úgy érezzük, hogy nálunk hiány van jó asztali, azaz megbízható, tiszta ízű, könnyű ivóborokból. Ez a kategória az európai átlagban nagyüzemileg, korszerű technológiával előállított borokat jelent, amelyek nem egyszer hűtőláncon keresztül készülnek el és jutnak a fogyasztóhoz. Nem élvezeti cikként, hanem élelmiszerként fogyasztják őket. Jóval egészségesebbek, mint a szénsavas, színezett, szagosított üdítőitalok. Ezek a területei az országnak tökéletes termőhelyei lehetnek a könnyű tiszta ivóboroknak, bármiféle negatív megkülönböztetés nélkül,

írja erről a vidékről Dr. Mészáros Gabriella a bor.hu oldalon.

A talajmunkák könnyebb gépesíthetősége világviszonylatban is versenyképessé tenné ezeket a területeket, a megfelelő szőlőfajták megválasztásával valóban a mindennapok tiszta gyümölcsös borait készíthetik itt el.

Magyarország legnagyobb bortermő régiója összesen 24000 hektáron helyezkedik el, és mindössze három borvidéket foglal magában, a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidékeket. Jellegzetes fajtáik a cserszegi fűszeres, az ezerjó vagy a rizlingszilváni, de megtalálható itt a kadarka is.

Az itt uralkodó időjárás alapvetően kontinentális, de a sík terep és a kvarcos talaj miatt nagy a hőingadozás: forróak a nyarak, és a hideg teleket sokszor tavaszi fagyok is követik. Bár az uralkodó talaj mészköves homok, ami leginkább a folyók – elsősorban a Duna – hordalékából származik, található még barna erdőtalaj, feketeföld (csernozjom), réti és öntéstalaj is kisebb mértékben.

A régió néhány neves borászata

Csongrádi Borvidék

Ásotthalom

  • Tóth Pincészet

Csongrád

  • Bodor Martin Családi Pincészet

Hajós-Bajai Borvidék

Baja

  • Antal Pincészet
  • Dragan Borászata

Császártöltés

  • Berger Pince és Vendégház
  • Csanádi Szőlőbirtok

Hajós

  • Barth Pince
  • Berta Pince
  • Knehr Pince
  • Kovács Borház - Hajós
  • Matos Pince
  • Sziegl Pince
  • Wicker Pince
  • Koch Borászat - az év bortermelője Koch Csaba

Kunsági Borvidék

Soltvadkert

  • Frittmann Borászat - az év borásza 2007.

Imrehegy

  • Béla Borászat

Izsák

  • Gedeon Birtok

Kéleshalom

  • Kunvin Borászati Kft.

Kecskemét

  • Borászati Kutató Kecskemét

Kiskőrös

  • Szentpéteri Borpince

Kiskunmajsa

  • Pellikán Birtok

Kunszállás

  • Polyák Borászat

Tabdi

  • SK Borászat

De vajon eszünkbe jut-e ezt a gyakran asztallap simaságú tájat járva, hogy a számtalan látnivaló mellé a helyi borokat is megkóstoljuk? Hiszen a ráckevei ortodox templom hívei is nyilván helyi borokat kortyoltak, a kecskeméti Cifra Palota egykori kaszinójában izsáki sárfehérrel koccintottak az urak, a szegedi zsinagógában pedig kövidinkából készült kóser borok várták a betérőt. De miért lenne ez másként napjainkban? Hiszen a csongrádi Tisza-strandon, a nevezetes Körös-toroknál ma is lehetne bokrosi kadarkát inni, ahogy a nemesnádudvari pincesoron is borral kínálnak a svábok leszármazottai! Járjuk nyitott szemmel a tájat, tegyük le a voksunkat, mint mindenki előbb vagy utóbb a bajai vagy a szegedi halászlé mellett, evezzünk és horgásszunk a Dunán vagy a Tiszán, hagyjuk, hogy az Alföld lendülete magával ragadjon minket!

A Kunsági Borvidék ingatlanpiaca

Az ország keleti részén maradva, délre kalandozva jutunk el legnagyobb borvidékünkre, a Kunsági borvidékre.

A régióban nem tapasztalhattunk visszaesést az ingatlanpiacon, szeptemberben minden idők harmadik legerősebb hónapját zártuk. A kistelepülések iránti kereslet töretlen, ugyanakkor a falusi CSOK által érintett településeken érzékelhetően átrendeződött a piac, pillanatnyilag a kevésbé felújításra szoruló ingatlanokat keresik a vásárlók. Ez a fordulat elsősorban az építőanyagárak elszabadulásával és a megfelelő szakemberek hiányával magyarázható

- mondja Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője.

Turizmus szempontjából változatlanul a legnépszerűbbek a vízközeli vagy fürdővel rendelkező települések, szintén kelendőek az ingatlanok a nagyobb ipari, gazdasági létesítményeknek otthont adó városok közelében található kistelepüléseken, ilyen központi település például Kecskemét.

A Kunsági borvidéken az ingatlanbérbeadás több területen is megfigyelhető: a gazdasági gócpontok közelében a munkavállalók elszállásolása, a turisztikai célpontok esetében pedig – mint Tiszakécske, Cserkeszőlő vagy Kiskunmajsa – a rövidtávú bérbeadás és szálláshely-biztosítás kerül előtérbe, míg például Kecskeméten a felsőoktatásban tanulók számára kiadott ingatlanok is megtalálhatóak a piaci kínálatban.

A régióban a hagyományos kertes házak mellett, az állami támogatásoknak köszönhetően megjelentek – igaz, csak korlátozott számban – az új építésű családi házak is, a legnépszerűbb települések Kiskunhalas, Kiskőrös, Kecel és Jánoshalma.

Az árak szempontjából hátrányosabb helyzetű, kisebb településeken már 4-5 millió forintért lehet felújítandó házat találni, míg egy teljesen felújított és modernizált ingatlan 40-50 millió forintba is kerülhet. Pillanatnyilag még érzékelhető némi áremelkedés a borvidéken, amit elsősorban az építőanyagok emelkedő költsége okoz. Az érdeklődés ugyan kissé visszaesett az év elejéhez viszonyítva, de még mindig pörög a piac, tapasztalataink szerint felgyorsult a vevői döntési folyamat, köszönhetően az alapos előkészítésnek, valamint a fogyatkozó kínálatnak

- tette hozzá Piros Szilvia.

Európa legnagyobb pincefaluja: Hajós

Annak idején a helyiek nyaranta amikor a szőlőt gondozták, a faluból kiköltöztek a présházakba, és szüret végéig nem is látta őket a családjuk, hacsak el nem mentek látogatóba a férfiakhoz. Persze itt sem unatkoztak a kint élők, és így alakult ki egy teljes pincefalu, mintegy 1300 présházból, egyedi településszerkezettel, ami sokak szerint nemcsak Európában, de a világon is a legnagyobb ilyen pincefalu.

1851-es adatok szerint Hajóson 553 holdon termeltek szőlőt és 363 pince volt. 1874-től a falu már pincecsőszöket alkalmazott, az 1890-es évekre a szőlőterület 1200 holdra, a présházak száma pedig 850-re nőtt. A Duna régi medrének törésvonalán alakult ki a szőlészet: ez választotta el egymástól a szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas agyagos, homokos területeket a kötöttebb talajútól. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben. A borospincéket a löszfalba vájták.

A gyarapodás mellett csapások is érték a pincefalut: filoxéravész és a peronoszpóra. Az 1874. és 1879. évi termés a hatósági intézkedések ellenére szinte teljesen megsemmisült. A megoldást az ellenállóbb homoki fajták és amerikai alanyra oltott európai nemes szőlővesszők jelentették. Az ekkor épült pincék már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg rajtuk.

A harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült a pincefaluban korszerű technológiával. 1935-ben 1812 holdon termesztettek szőlőt, melynek termése évi mintegy 25-30 ezer hektoliter volt. A háború után a falu lakosságának kitelepítése súlyos csapás volt a pincefalura: a gazdáktól elvették házaikat, pincéiket. A betelepülők nem értettek a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez. A hatvanas évekre a hajósiak visszavásárolták házaikat, pincéiket, kezdett visszaállni a rend, a hetvenes évektől számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege.

A borospince a helyi emberek éléskamrája is volt egyben a kezdetektől fogva. Itt tárolták a bort, a burgonyát, az almát, a paprikát, valamint itt savanyítottak borecettel. A löszbe vájt pincelabirintusokban most is érlelődik a híres hajósi Cabernet, Kék Frankos, Zweigelt. A kékkötényes német boros gazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez. A pincefalu térképe nagymértékben eltér a lakóépületek szerkezetétől: 1300 borospince 24 kacskaringós utcácskából áll. Az utcák hol szélesebbek, hol keskenyebbek, helyenként faszobrokkal díszített terek és tisztások színesítik. A présházak előtti szabad területen diófák, meggyfák és szilvafák találhatók.

A présházak egyszerű, oromfalas, nyeregtetős épületek, jellemzően fehérre meszelve vagy festve. Az egyszerű homlokzatok karakterének meghatározó elemei a díszes, többségében fa, esetleg fém nyílászárók, illetve a tégla homlokzati díszítő elemek.

A város lakói büszkék az ősöktől örökölt pincefalura, gondozzák a szőlőültetvényeket és ápolják a területet. Az egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják, ezért egyediségével nagyon sok látogatót vonz nemcsak Magyarországról, de külföldről is. A nyolcvanas évektől megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektől a családi borházak.

Legújabb büszkesége a 2020 januárjában nyitott Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont egy szépen felújított uradalmi épületben a hajósi pincefalu közepén. Sokkal több, mint egy egyszerű információs pont: élményközpont, közösségi tér, Hajós-Pincefalu kapuja, ahonnan érdemes elindulni, és ahová jólesik megérkezni. Célja, hogy az ideérkezők a helyi borok megkóstolásán túl és a gasztronómiai élvezetek mellett a borvidék múltjával és jelenével, évszázados szőlészeti-borászati kultúrájával is találkozzanak.

A kiállítótérben a Hajós-Baja borvidék borai mellett a térség turisztikai vonzerejét képező épített örökség és a természeti értékek is láthatók. Emellett a pincefaluban egyetlen helyként kínálja az összes helyi borász termékét pinceáron.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

borvidékek

duna borrégió

alföld

duna-tisza köze

hajós

baja

kunsági borvidék

homoki bor

ingatlan