Fillérekért vehetsz házat ezen a magyar borvidéken: 5 millió alatt is van ajánlat

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Fillérekért vehetsz házat ezen a magyar borvidéken: 5 millió alatt is van ajánlat

Bort nemcsak ünnepnapokon iszunk, így a hegyvidékiek által lesajnált, lekicsinylően homoki borként emlegetett alföldi boroknak igenis van helye és szerepe a magyar borkultúrában, hiszen ahogy az itteniek tartják: hétfőn és kedden nem ihat vasárnapi bort az ember, olyankorra való a jó kis asztali bor. Bemutatjuk a méltatlanul perifériára került Duna borrégiót.

A Magyar Turisztikai Ügynökség őszi országos forgalomélénkítő kampányt indított, amelynek a fókuszában a hazai borrégiók állnak. A cél a turisztikai szezon meghosszabbítása és a borvidékek egyediségének, sokszínű kínálatának bemutatása. Ezzel egy időben elindul a megújult bor.hu, amely még gazdagabb tartalommal és praktikus funkciókkal segíti a turisták tájékozódását.

Idén ősszel érdemes új szemmel felfedezni Magyarországot, és még jobban megismerni, milyen élményeket kínálnak hazánk borvidékei. Ezt üzeni a 6 hetes őszi kampány, amelyben már markánsan megjelenik az egyes borrégiók saját arculata és márkája. Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese kiemelte:

az MTÜ elkötelezett a borturizmus és annak széles körű népszerűsítése iránt. Fontos eleme a gasztronómiának, és kiemelkedő szerepe van az országimázs-formálásban is. Az idei kampány újdonsága, hogy a korábbi nyári kampányhoz hasonlóan, adatvezérelt eszközökkel szólítja meg a különböző célcsoportokat, így például az egyre markánsabb szegmenst képviselő fiatal korosztályt is.

Borrégiónként új arculat

A borrégiók most bemutatkozó saját arculata túlmutat a kampányidőszakon, hiszen a jövőben ennek az elemeit és üzeneteit használja majd az MTÜ a hazai borturizmus népszerűsítésére. Az arculat nem teljesen új keletű, hiszen a 2019-ben bemutatott közösségi magyar bormárkán – Magyar Bor, Személyesen – alapszik. Az új logókat, valamint a szlogeneket, üzeneteket minden magyar borászat szabadon használhatja, feltüntethetők a pincészetek helyszínén, nyomtatványaiban, online felületein és a rendezvényeken. Az új arculat alapján készült borturisztikai kiadványok és térképek pedig már letölthetők a bor.hu weboldalról, nyomtatott formában pedig a Tourinform hálózat irodáiban lehet őket beszerezni.

A hat borrégió és a hozzájuk rendelt új szlogenek a Magyar bor – Személyesen márkakoncepció égisze alatt az alábbiak szerint alakultak:

  • Balaton borrégió: Pezsgés, borok, vitorlák és Te személyesen
  • Duna borrégió: Ízek, borok, pincefalvak és Te személyesen
  • Felső-Magyarország borrégió: Hegyek, borok, történelem és Te személyesen
  • Felső-Pannon borrégió: Hit, bor, kultúra és Te személyesen
  • Pannon borrégió: Völgyek, borok, napfény és Te személyesen
  • Tokaji borrégió: Dűlők, borok, örökség és Te személyesen

Duna borrégió: Ízek, borok, pincefalvak és Te személyesen

Ez hazánk legnagyobb borrégiója, és ezen a néven: "Duna borrégió", 2006-ban alakult, a korábban alföldiként nyilvántartott borvidékek ésszerű együttműködésének hivatalossá tételével. Az alföldi és a minőségi bor jó ideig kizárta egymást az emberek köztudatában, de a borrégió eltökélt borászai megpróbáltak változtatni az előítéleteken. Manapság egyre több termelő gondolja úgy, hogy a homokos, lazább és mindenképpen meleg talajon is korrekt, sőt élvezetes borokat lehet termelni. Úgy tartják, hogy nem ihatunk mindennap ünnepi borokat, és szükség van a hétköznapok asztali borára, ami szőlőből készül, és elér egy bizonyos minőséget is, szemben a kannás és pancsolt borokkal.

A Duna-Tisza közén található borvidékek borai évjárattól függően a hazai termés harmad-, negyedrészét teszik ki. Ennek ellenére sokszor még ma is úgy érezzük, hogy nálunk hiány van jó asztali, azaz megbízható, tiszta ízű, könnyű ivóborokból. Ez a kategória az európai átlagban nagyüzemileg, korszerű technológiával előállított borokat jelent, amelyek nem egyszer hűtőláncon keresztül készülnek el és jutnak a fogyasztóhoz. Nem élvezeti cikként, hanem élelmiszerként fogyasztják őket. Jóval egészségesebbek, mint a szénsavas, színezett, szagosított üdítőitalok. Ezek a területei az országnak tökéletes termőhelyei lehetnek a könnyű tiszta ivóboroknak, bármiféle negatív megkülönböztetés nélkül,

írja erről a vidékről Dr. Mészáros Gabriella a bor.hu oldalon.

A talajmunkák könnyebb gépesíthetősége világviszonylatban is versenyképessé tenné ezeket a területeket, a megfelelő szőlőfajták megválasztásával valóban a mindennapok tiszta gyümölcsös borait készíthetik itt el.

Magyarország legnagyobb bortermő régiója összesen 24000 hektáron helyezkedik el, és mindössze három borvidéket foglal magában, a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidékeket. Jellegzetes fajtáik a cserszegi fűszeres, az ezerjó vagy a rizlingszilváni, de megtalálható itt a kadarka is.

Az itt uralkodó időjárás alapvetően kontinentális, de a sík terep és a kvarcos talaj miatt nagy a hőingadozás: forróak a nyarak, és a hideg teleket sokszor tavaszi fagyok is követik. Bár az uralkodó talaj mészköves homok, ami leginkább a folyók – elsősorban a Duna – hordalékából származik, található még barna erdőtalaj, feketeföld (csernozjom), réti és öntéstalaj is kisebb mértékben.

A régió néhány neves borászata

Csongrádi Borvidék

Ásotthalom

  • Tóth Pincészet

Csongrád

  • Bodor Martin Családi Pincészet

Hajós-Bajai Borvidék

Baja

  • Antal Pincészet
  • Dragan Borászata

Császártöltés

  • Berger Pince és Vendégház
  • Csanádi Szőlőbirtok

Hajós

  • Barth Pince
  • Berta Pince
  • Knehr Pince
  • Kovács Borház - Hajós
  • Matos Pince
  • Sziegl Pince
  • Wicker Pince
  • Koch Borászat - az év bortermelője Koch Csaba

Kunsági Borvidék

Soltvadkert

  • Frittmann Borászat - az év borásza 2007.

Imrehegy

  • Béla Borászat

Izsák

  • Gedeon Birtok

Kéleshalom

  • Kunvin Borászati Kft.

Kecskemét

  • Borászati Kutató Kecskemét

Kiskőrös

  • Szentpéteri Borpince

Kiskunmajsa

  • Pellikán Birtok

Kunszállás

  • Polyák Borászat

Tabdi

  • SK Borászat

De vajon eszünkbe jut-e ezt a gyakran asztallap simaságú tájat járva, hogy a számtalan látnivaló mellé a helyi borokat is megkóstoljuk? Hiszen a ráckevei ortodox templom hívei is nyilván helyi borokat kortyoltak, a kecskeméti Cifra Palota egykori kaszinójában izsáki sárfehérrel koccintottak az urak, a szegedi zsinagógában pedig kövidinkából készült kóser borok várták a betérőt. De miért lenne ez másként napjainkban? Hiszen a csongrádi Tisza-strandon, a nevezetes Körös-toroknál ma is lehetne bokrosi kadarkát inni, ahogy a nemesnádudvari pincesoron is borral kínálnak a svábok leszármazottai! Járjuk nyitott szemmel a tájat, tegyük le a voksunkat, mint mindenki előbb vagy utóbb a bajai vagy a szegedi halászlé mellett, evezzünk és horgásszunk a Dunán vagy a Tiszán, hagyjuk, hogy az Alföld lendülete magával ragadjon minket!

A Kunsági Borvidék ingatlanpiaca

Az ország keleti részén maradva, délre kalandozva jutunk el legnagyobb borvidékünkre, a Kunsági borvidékre.

A régióban nem tapasztalhattunk visszaesést az ingatlanpiacon, szeptemberben minden idők harmadik legerősebb hónapját zártuk. A kistelepülések iránti kereslet töretlen, ugyanakkor a falusi CSOK által érintett településeken érzékelhetően átrendeződött a piac, pillanatnyilag a kevésbé felújításra szoruló ingatlanokat keresik a vásárlók. Ez a fordulat elsősorban az építőanyagárak elszabadulásával és a megfelelő szakemberek hiányával magyarázható

- mondja Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője.

Turizmus szempontjából változatlanul a legnépszerűbbek a vízközeli vagy fürdővel rendelkező települések, szintén kelendőek az ingatlanok a nagyobb ipari, gazdasági létesítményeknek otthont adó városok közelében található kistelepüléseken, ilyen központi település például Kecskemét.

A Kunsági borvidéken az ingatlanbérbeadás több területen is megfigyelhető: a gazdasági gócpontok közelében a munkavállalók elszállásolása, a turisztikai célpontok esetében pedig – mint Tiszakécske, Cserkeszőlő vagy Kiskunmajsa – a rövidtávú bérbeadás és szálláshely-biztosítás kerül előtérbe, míg például Kecskeméten a felsőoktatásban tanulók számára kiadott ingatlanok is megtalálhatóak a piaci kínálatban.

A régióban a hagyományos kertes házak mellett, az állami támogatásoknak köszönhetően megjelentek – igaz, csak korlátozott számban – az új építésű családi házak is, a legnépszerűbb települések Kiskunhalas, Kiskőrös, Kecel és Jánoshalma.

Az árak szempontjából hátrányosabb helyzetű, kisebb településeken már 4-5 millió forintért lehet felújítandó házat találni, míg egy teljesen felújított és modernizált ingatlan 40-50 millió forintba is kerülhet. Pillanatnyilag még érzékelhető némi áremelkedés a borvidéken, amit elsősorban az építőanyagok emelkedő költsége okoz. Az érdeklődés ugyan kissé visszaesett az év elejéhez viszonyítva, de még mindig pörög a piac, tapasztalataink szerint felgyorsult a vevői döntési folyamat, köszönhetően az alapos előkészítésnek, valamint a fogyatkozó kínálatnak

- tette hozzá Piros Szilvia.

Európa legnagyobb pincefaluja: Hajós

Annak idején a helyiek nyaranta amikor a szőlőt gondozták, a faluból kiköltöztek a présházakba, és szüret végéig nem is látta őket a családjuk, hacsak el nem mentek látogatóba a férfiakhoz. Persze itt sem unatkoztak a kint élők, és így alakult ki egy teljes pincefalu, mintegy 1300 présházból, egyedi településszerkezettel, ami sokak szerint nemcsak Európában, de a világon is a legnagyobb ilyen pincefalu.

1851-es adatok szerint Hajóson 553 holdon termeltek szőlőt és 363 pince volt. 1874-től a falu már pincecsőszöket alkalmazott, az 1890-es évekre a szőlőterület 1200 holdra, a présházak száma pedig 850-re nőtt. A Duna régi medrének törésvonalán alakult ki a szőlészet: ez választotta el egymástól a szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas agyagos, homokos területeket a kötöttebb talajútól. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben. A borospincéket a löszfalba vájták.

A gyarapodás mellett csapások is érték a pincefalut: filoxéravész és a peronoszpóra. Az 1874. és 1879. évi termés a hatósági intézkedések ellenére szinte teljesen megsemmisült. A megoldást az ellenállóbb homoki fajták és amerikai alanyra oltott európai nemes szőlővesszők jelentették. Az ekkor épült pincék már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg rajtuk.

A harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült a pincefaluban korszerű technológiával. 1935-ben 1812 holdon termesztettek szőlőt, melynek termése évi mintegy 25-30 ezer hektoliter volt. A háború után a falu lakosságának kitelepítése súlyos csapás volt a pincefalura: a gazdáktól elvették házaikat, pincéiket. A betelepülők nem értettek a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez. A hatvanas évekre a hajósiak visszavásárolták házaikat, pincéiket, kezdett visszaállni a rend, a hetvenes évektől számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege.

A borospince a helyi emberek éléskamrája is volt egyben a kezdetektől fogva. Itt tárolták a bort, a burgonyát, az almát, a paprikát, valamint itt savanyítottak borecettel. A löszbe vájt pincelabirintusokban most is érlelődik a híres hajósi Cabernet, Kék Frankos, Zweigelt. A kékkötényes német boros gazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez. A pincefalu térképe nagymértékben eltér a lakóépületek szerkezetétől: 1300 borospince 24 kacskaringós utcácskából áll. Az utcák hol szélesebbek, hol keskenyebbek, helyenként faszobrokkal díszített terek és tisztások színesítik. A présházak előtti szabad területen diófák, meggyfák és szilvafák találhatók.

A présházak egyszerű, oromfalas, nyeregtetős épületek, jellemzően fehérre meszelve vagy festve. Az egyszerű homlokzatok karakterének meghatározó elemei a díszes, többségében fa, esetleg fém nyílászárók, illetve a tégla homlokzati díszítő elemek.

A város lakói büszkék az ősöktől örökölt pincefalura, gondozzák a szőlőültetvényeket és ápolják a területet. Az egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják, ezért egyediségével nagyon sok látogatót vonz nemcsak Magyarországról, de külföldről is. A nyolcvanas évektől megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektől a családi borházak.

Legújabb büszkesége a 2020 januárjában nyitott Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont egy szépen felújított uradalmi épületben a hajósi pincefalu közepén. Sokkal több, mint egy egyszerű információs pont: élményközpont, közösségi tér, Hajós-Pincefalu kapuja, ahonnan érdemes elindulni, és ahová jólesik megérkezni. Célja, hogy az ideérkezők a helyi borok megkóstolásán túl és a gasztronómiai élvezetek mellett a borvidék múltjával és jelenével, évszázados szőlészeti-borászati kultúrájával is találkozzanak.

A kiállítótérben a Hajós-Baja borvidék borai mellett a térség turisztikai vonzerejét képező épített örökség és a természeti értékek is láthatók. Emellett a pincefaluban egyetlen helyként kínálja az összes helyi borász termékét pinceáron.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

borvidékek

duna borrégió

alföld

duna-tisza köze

hajós

baja

kunsági borvidék

homoki bor

ingatlan