Brutális károk a magyar földeken: ezeket a megyéket érte a legnagyobb pusztítás idén

HelloVidék   
  Megosztom
Brutális károk a magyar földeken: ezeket a megyéket érte a legnagyobb pusztítás idén

A mezőgazdasági termelők idén is meglehetősen szeszélyes időjárási viszonyok mellett gazdálkodhattak, ez a káresemények számának emelkedésében is tetten érhető volt. A legjelentősebb károkat idén is az aszály, a tavaszi fagyok, illetve a hirtelen, nagy intenzitással pusztító viharok okozták. Cikkünkben most annak jártunk utána mely megyéket érte a legnagyobb csapás, illetve milyen összegű károk keletkeztek az érintett régiókban.

Idén október végéig több mint hétezer növénybiztosítási kárbejelentés érkezett a társaságokhoz, a kifizetett és tartalékolt kárösszeg tízmilliárd forintnál tart

- írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Hozzátették, döntő részben (majd nyolcmilliárd forint értékben) a több mint négy és félezer jégkár bejelentés nyomán kellett téríteni, de jelentős volt az aszálykár (kb nyolcszáz millió forint) valamint a tavaszi fagykár is (mintegy négyszázmillió forint).

A biztosítók jelenleg összesítik azokat az adatokat és befizetéseket, amelyek nyomán a gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. Az már most is látszik, hogy évről évre egyre nagyobb az igény erre a termékre, a teljes állománydíj jóval meg fogja haladni a tavalyi mintegy 14,5 milliárd forintot. Ezt érzékelve az agrártárca október közepén tovább emelte már az idei évre is a rendelkezésre álló keretösszeget, 11 milliárd forintról 13 milliárdra. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az igények dinamikus növekedése mellett is magas, akár maximális tudjon lenni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy kilenc évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezen biztosítások teljes állománydíja. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy, majd most októbertől kétmilliárddal.

Mire számíthatnak a gazdák?

A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az ügyfelek három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak. Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban.

Fontos megjegyezni, hogy az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

Az időjárás hatalmas pusztításokat végzett

Az éghajlatváltozás világszerte valódi veszélyt jelent a gazdák számára. A mezőgazdaság nagymértékben függ a jó időjárástól, beleértve a magas és az alacsony hőmérsékletet, a csapadékot, a szél intenzitását és sok más változót. A becslések szerint az éghajlatváltozás 2050-re 17 százalékkal csökkentheti a globális mezőgazdasági termelékenységet.

Éppen ezért mindenhol érzékelhető hatása van a klímaváltozásnak, elég ha az extrém hőmérsékleti viszonyokból indulunk ki. Az elkövetkezendő években és évtizedekben ezek a hatások egyre hevesebbek lesznek, a szélsőséges jelenségek korábban nem látott intenzitást és gyakoriságot is elérhetnek. A hideg és fagyos napok gyakoriságának csökkenése, majd ezek eltolódása révén már a korábbi években is tapasztalhattuk a mezőgazdasági hátrányait a klímaváltozásnak.

A szakemberek szerint a klímaváltozás folyamatát teljesen visszafordítani már nem tudjuk, de a gazdák és gazdaságokban dolgozók megtanulhatják a fenntartható módját a gazdálkodásnak, növénytermesztésnek. Ez pedig hozzásegíti őket ahhoz, hogy több élelmiszert állíthassanak elő a kedvezőtlenebb körülmények között is, hiszen képesek lesznek alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta nehézségekhez.

Persze ahhoz, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni a gazdák, szükség van fejledt technológiákra is. Mint például a jégkármérséklő rendszer, aminek idei védekezési szezonja nemrég zárult le. A rendszer 2018-as indulása óta ebben az évben volt a legszélsőségesebb az időjárás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2018-tól üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer az idei évben is hazánk valamennyi járásában, összesen 986 generátorral működött, az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztásai alapján.

A forróságnak, hőségnek több alkalommal hidegfront vetett véget, melyek heves zivatarokkal érkeztek, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte azokat, néhol villámárvizeket okozva. Ugyanakkor a csapadék területi eloszlása is szélsőséges volt, így az ország egyes területeit hosszan tartó aszály sújtotta.

A számok nem hazudnak, ezt produkálta idén a magyar föld

A viszontagságos időjárás pedig sok esetben megtizedelték a veteményt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből kiderült például, hogy az átlagoshoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak. Az idei év körtetermése várhatóan 30%-kal lesz alacsonyabb a tavalyinál, és a többéves átlagnál is. Ez az elmúlt évtized leggyengébb körtetermése lehet.

De komoly gondban van a magyar zöldborsó- és csemegekukorica-ágazat, ugyanis az utóbbi években tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok miatt az ágazat szereplői közül egyre többen gondolkodnak azon, hogy felhagynak a zöldborsó termesztésével. Ez viszont nemcsak a hazai zöldborsótermesztést lehetetlenítené el, de komoly csapást mérne a csemegekukorica-termesztésre, illetve az ezekre épülő feldolgozóiparra is.

Persze vannak pozitív példák is: paprikával és paradicsommal a magyar termelők április közepétől novemberig el tudják látni a magyar piacot. Az idei termés pedig bőséges lett, köszönhetően a termelők odafigyelésének.

Az őszi eredményeket jelentős mértékben befolyásolta az augusztus-szeptemberi időszakban jelentkező aszály, amely elsősorban a kukorica terméskiesését okozta, a többi, nagy területen termesztett őszi betakarítású növényfajnál - napraforgó, szója - a károk mérsékeltebbek

- jelentette be Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: az 1 millió hektáron vetett kukoricából 6 millió tonnát takarítottak be. A 6 tonna/hektáros hozam az elmúlt öt év átlagánál 26%-al kevesebb, a betakarított mennyiség 65-70%-a az elmúlt évek termésének, de a hazai igények kielégítésére elegendő. A napraforgó 2,6 tonna/hektáros hozama 5-10%-al gyengébb a tavalyi értékhez és az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, így a 655 ezer hektáros területről összesen 1,7 millió tonna napraforgó került a raktárakba, ami lényegében megegyezik az elmúlt évek mennyiségével. A szója 63 ezer hektáros területéről 2,6 tonna/hektár hozammal 164 ezer tonna termést takarítottak be, ami megegyezik a tavalyi év eredményével, az elmúlt öt év átlagánál pedig 6%-al alacsonyabb.

Már tavaly is küzdöttek a gazdák

Sokszor volt kiszámíthatatlan és szeszélyes az időjárás az elmúlt évben is, ami nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Az ebből fakadó károk mértéke jelentősen megnőtt, erről részletesen az Agrárközigazgatási Intézet, Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésének értékelése című kiadványban olvashatunk. Ahogy a szakemberek írják, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt 2020-ban az előző évhez képest nőtt a károsodott területek és a kárbejelentések száma is. Ez a kifizetett kárenyhítő juttatások összegének növekedésében is megmutatkozott.

A kárbejelentések száma 31,4 százalékkal, a bejelentett károsodott terület nagysága pedig 74,6 százalékkal növekedett 2020-ban. A jogosnak ítélt kérelmek száma 26,7 százalékkal emelkedett, valamivel nagyobb mértékű növekedés volt megfigyelhető a kárenyhítés alapját képző károsodott terület nagyságában, amely 36,5 százalékkal, a jogosan igényelt összeg pedig 35,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékeket.

Ha területileg nézzük, 2020-ban, Magyarországon, 175 járásból 165-ben került sor kifizetésre a tárgyi évben, ami 12 járással több, mint 2019-ben. A káresemények intenzitásának növekedését jól szemlélteti a kifizetett összegek nagyságrendbeli változása. Míg előző évben 150 millió forint feletti volt a legmagasabb kifizetési kategória, addig 2020-ban ez a kategória már 450 millió forint feletti összeget jelentett.

Forrás: A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésének értékelése című kiadvány (2020)
Forrás: A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésének értékelése című kiadvány (2020)

A kifizetett kárenyhítő juttatások összege a járások 75 százalékában nem érte el a 150 millió forintot. Az összes járásból 21-ben 150-300 millió forint, 7 járásban 300-450 millió forint között alakultak a kifizetések. 450 millió forintot meghaladó összegű kárenyhítő juttatást pedig 8 járásban fizettek ki. Területileg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Békés megyében, Bács-Kiskun megyében, Pest megyében, valamint Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében volt jelentős a kifizetett kárenyhítő juttatás összege.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

jégkár

jégkármentesítő rendszer

jégkármérséklő-rendszer

aszály

eső

vihar

biztosítás

kárösszeg

termés

gazdaság

mezőgazdaság