Ez nem semmi: kiderült, ennyiért mennének idénymunkásnak a magyarok

Agrárszektor   
  Megosztom
Ez nem semmi: kiderült, ennyiért mennének idénymunkásnak a magyarok

Napjaink egyik legnagyobb problémája a munkaerőhiány, amely az agráriumban is komoly fejtörést okoz a munkáltatóknak. A szakképzett és hozzáértő, vagy legalábbis betanítható munkaerőből sosincs elég, a gazdák előtt pedig három út áll: egyre magasabb béreket kínálnak a helybéli munkaképes rétegnek, drága és később megtérülő robotizálásba fognak, vagy pedig külföldieket vesznek igénybe. Ez a dilemma nemcsak Magyarországra jellemző, Európa majd' minden országában van már hagyománya annak, hogy a vállalkozások külföldi munkavállalókhoz folyamodnak az idényjellegű munkáknál. De vajon mi az a pénz, amiért kimenne valaki egy idegen országba? Milyen juttatásokat és egyéb extrákat kellene biztosítania a munkáltatónak, hogy a magyarok megfontolják a kiutazást? Az Agrárszektor erről kérdezte olvasóit.

Ahogy a portál írja, az agrárium egyik legnagyobb, folyamatosan napirenden levő problémája a munkaerőhiány, amely minden országot egyaránt érint. Az pedig, hogy nincs elegendő munkáskéz a földekre, állattartó telepekre, kertészetekbe és ültetvényekbe, csak a probléma első szintje, hiszen ebből kifolyólag a gazdálkodók nem tudják a megfelelő időben elvégezni az egyes idényjellegű munkákat, ennek pedig a termelésük és a meg (nem) termelt javak látják a kárát. A probléma megoldására többféle módszer is létezik.

Mit lehet tenni?

A KSH tavalyi őszi statisztikái alapján a magyar mezőgazdaságban az egyszerű mezőgazdasági foglalkoztatásúak és az egyéb növénytermesztési foglalkozásúak 170-240 ezer forint körül keresnek. Az ágazatban vannak, akik egyre magasabb bérekkel és komolyabb juttatásokkal próbálják meg magukhoz csábítani a munkásokat, de ez nem mindig jár sikerrel, van, amikor a több százezres fizetés sem elég vonzó a munkavállalóknak, amint arról az Agrárszektor is beszámolt korábban.

Mások a robotizációban, a gépesítésben látják a megoldást, és gazdaságaikat megpróbálják minél újabb, minél önállóbb eszközökkel felszerelni. Ennek azonban az a hátránya, hogy hatalmas a tőkeigénye, és hosszú éveknek kell eltelnie, mire egy ekkora mértékű befektetés megtérül. Az azonban kétségbevonhatatlan tény, hogy a jövő mezőgazdasága már nem fog tudni működni önvezető mezőgazdasági gépek és drónok nélkül, amint abban a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencia vonatkozó szekciójának meghívott szakértői is egyetértettek.

A harmadik megoldási lehetőség a külföldi munkavállalók behívása, jellemzően keletről vagy délről. Ők azok, akik a származási országuk azonos jellegű munkáihoz képest sokkal magasabb, de a fogadó országot tekintve átlagos, vagy az alatti bérért hajlandóak betölteni azokat a jellemzően idő-, energia- és kézimunkaigényes állásokat, amelyekre a munkáltatók otthon nem találnak elég embert. Ez a rendszer a koronavírus-járvány európai megjelenéséig egészen jól működött, az első hullámban azonban, amikor minden ország pánikszerűen lezárta a határait, és gyakorlatilag megszűnt a munkaerő szabad mozgása Európán belül, nagyon hamar belátta mindenki, hogy szükség van a külföldi idénymunkásokra. A különböző kedvezmények és óvintézkedések mellett pedig eléggé hamar újra lehetővé vált ezeknek a dolgozóknak az utazása és utaztatása. Azóta eltelt lassan két év, mostanra már kialakultak az új gyakorlatok, az ágazat valószínűleg nem fog többet olyan idénymunkáshiánnyal szembenézni, mint 2020 tavaszán és nyarán. Mostanra, aki mezőgazdasági munkát akar végezni az Európai Unión belül, azt szinte mindenütt tárt karokkal várják.

"Tudok egy munkát..."

Az Agrárszektor az elmúlt hónapok során több, Nyugat-Európában élő, és a mezőgazdaságban, vagy azzal szoros kapcsolatban álló területen dolgozó magyarral készített interjút. Megtudtuk, hogy milyen jellegű munkára és milyen fizetésre lehet számítani a kertészetekben Hollandiában, a fokhagymaszektorban Spanyolországban, valamint a fagyasztott zöldség előállításban és a baromfitenyésztésben Olaszországban. Ezek mindegyike olyan munkakör volt, amelyhez nem kellett külön szakirányú végzettség, esetleg csak nyelvtudás, de az meg mindig a fogadó ország gyakorlatától függ, mennyire kell ismernie valakinek az adott ország beszélt nyelvét ahhoz, hogy az agráriumban elhelyezkedhessen. Ennek ellenére fontos azt is megjegyezni, hogy bár ezek a munkák lehetnek idényjellegűek, minden megkérdezett magyar azt mondta, hogy aki jó munkaerőnek bizonyul és beválik, arra később is igényt tartanak a munkaadók. Ezt bizonyítja, hogy a legtöbb válaszadó már több éve a mostani pozíciójában van, többen pedig már különböző bónuszokra is jogosultak emiatt.

Az Agrárszektor villámfelmérést végzett olvasói körében, hogy megtudja, dolgoznának-e külföldön, és ha igen, milyen feltételek mellett. A közvélemény-kutatásra több mint 1300 válasz érkezett, az eredmény pedig meglepően kiegyensúlyozott lett. Arra a kérdésre, hogy "Te kimennél dolgozni Nyugat-Európába idénymunkásnak?", a válaszadók közel egyharmada (426 szavazat, vagyis az össze válaszadó 32%-a) úgy nyilatkozott, hogy ők semmilyen körülmények között nem mennének ki külföldre dolgozni. Szinte ugyanennyi (422, vagyis szintén 32%-nyi) voks érkezett arra a válaszlehetőségre, hogy csak abban az esetben menne ki külföldre dolgozni, ha többet keresne, mint nettó 2000 euró, ami jelenleg 700 ezer forint feletti havi fizetést jelentene. A válaszadók elenyésző kisebbsége (66 szavazat, 5%) mondta csak azt, hogy minimum 1400-2000 eurós (500-700 ezer forintos) fizetésért akkor is kimenne külföldre dolgozni, ha nem járna hozzá lakhatási támogatás, míg a válaszadók ugyancsak közel egyharmada (417 szavazat, 31%) mondta azt, hogy 1400-2000 euróért vállalna külföldön idénymunkát, de csak lakhatással együtt.

A felmérés eredménye annak fényében különösen érdekes, hogy – amint azt fentebb is írtuk – amíg a mezőgazdasági idénymunkások jellemzően 170-240 ezer forint körüli összeget keresnek Magyarországon, addig az 500 ezer forint feletti fizetést jellemzően csak a mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati tevékenységet folytató egység vezetői, az erdő- és természetvédelmi mérnökök, valamint az élelmiszeripari és mezőgazdasági mérnökök szoktak hazavinni. Így, noha a külföldön munkát vállalók bérigénye első pillanatban kissé meredeknek tűnhet, érdemes azt is számításba venni, hogy nyugaton nemcsak a fizetések magasabbak, de a megélhetés költségei is, amelyek közül a lakhatás az ember fizetésének tetemes hányadát felemésztheti, és akkor még a közlekedésről, táplálkozásról és a mindennapi élethez szükséges egyéb kiadásokról nem is beszéltünk.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 45 318 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,6 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 45 639 forintos törlesztőt (THM 13,95%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

agrarszektor

idénymunka

mezőgazdaság

agrárium

munka

munkaerő

munkaerőhiány