Feleannyi csapadékkal is túlélhet az Alföld: az öntözés nem jelent megoldást

24.hu   
  Megosztom
Feleannyi csapadékkal is túlélhet az Alföld: az öntözés nem jelent megoldást

A mai csapadékmennyiség 50-60 százalékával is képesek lennénk működő gazdálkodást folytatni az Alföldön, de ehhez a szárazságtűrő növények önmagukban kevesek. A MATE rektora szerint azonban ehhez szemlélet- és technológiaváltásra van szükség, egy átgondolt Alföld-stratégiára. A talaj és a talajvíz mindennek a kulcsa.

A 2022-es nagy szárazság áttört egy falat: a mainstream média és a közvélemény egésze is szembesült vele, milyen nagy a baj. Orbán Viktor Tusványoson az elsivatagosodás témakörében a többi között nyugtatólag azt mondta, hogy Magyarországnak egy fantasztikus génbankja van, és folyamatosan tudunk nemesíteni és fejleszteni a változó hőmérséklethez, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat. De a probléma ennél jóval összetettebb, írja a 24.hu.

Dr. Gyuricza Csaba professzor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, a Növénytermesztési-tudományok Intézet vezetője válaszolt a 24.hu-nak.

Génbank és szárazságtűrés

A génbank a genetikai sokféleség megőrzését szolgálja, olyan biológiai alapokét, amelyek bármikor új, a változó körülményekhez jobban alkalmazkodó fajták nemesítését teszi lehetővé.

A gyakorlatban képzeljünk el egy halastavat, gyümölcsöst, ahol az ősi, Kárpát-medencei fajok és fajták mellett ott vannak a modern haszonnövények és -állatok az elérhető legnagyobb változatosságban. De van egy valóban bankhoz hasonló formája is, egy állandó hőmérsékletet biztosító speciális raktár: itt magokat tartanak katalogizálva, csíraképes állapotban. Ezekből aztán szükség esetén új, az adott elvárásoknak jobban megfelelő növényeket lehet létrehozni, ami azért nem megy egyik napról a másikra. Például egy-egy teljesen új búzafajta kinemesítése átlagosan 10 évet vesz igénybe, mondja a 24.hu-nak Gyuricza Csaba.

Mitől szárazságtűrő egy növény? Például hogy mennyi nedvességet és milyen hatásfokkal tud tárolni, vagy éppen mennyire hosszú gyökereket növeszt, hogy mélyebbre nyújtózhasson a talajvízért. Mennyire hatékonyan tudja felhasználni a vizet, és aztán abból a napfény segítségével a növényi szerveket felépíteni: ez nálunk, embereknél is hasonlóan működik, mindenkinek a szervezete másképp hasznosítja a táplálékot.

A talaj mindennek a kulcsa

Az egyik gond az, hogy a magyar gazdáknak tudatosabban kellene tervezniük. Az Alföldön most is látni egymás mellett kukorica- vagy napraforgótáblákat, ahol az egyik szárad és kínlódik, a másik viszont viszonylag szépen hozza a termést. Holott egyiket sem öntözték, ám utóbbi szárazságtűrő fajta.

Hosszabb távon azonban önmagában a fajtaválasztás csak részsiker, az egész technológiai rendszer átalakítására van szükség a talajműveléstől a növényvédelemig.

A klímát nem tudjuk befolyásolni, de az Alföldet érő évi 4-500 milliméternyi csapadék nem is kevés, nézzünk szét a világban, nálunk szárazabb viszonyok között is lehet eredményes növénytermesztést folytatni. Ha a jelenlegi mennyiséget a talajban tudjuk tartani, elkerülhetjük, illetve mérsékelhetjük a komoly aszálykárokat

- emeli ki Gyuricza professzor, és rögtön hozzá is teszi: de nem tudjuk ott tartani.

Aszálynak és belvíznek egy az oka

A laikus számára kevéssé ismert tény, hogy a jelenlegi művelési technológiák alkalmazásával maguk a gazdák alakítanak ki a felszín alatt 20-30 centiméterrel olyan tömör vízzáró réteget, amely meggátolja a víz leszivárgását.

Ez okozza egyrészt, hogy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék a mélyebben fekvő területeken összegyűlik, belvízkárokat okoz. És ugyanezen jelenség miatt az évi 4-500 milliméternyi csapadékból 200 milliméter egyáltalán nem hasznosul, úgy illan el a levegőbe, mintha nem is lett volna.

Gyuricza Csaba szerint is elkerülhetetlen az alföldi vizek természetes állapotának legalább részleges visszaállítása.

Az öntözés nem elég

Hazánkban jelenleg 4,3 millió hektár áll művelés alatt, ebből alig több, mint 2 százalékot, nagyjából 100 ezer hektárt öntöznek. A legambiciózusabb tervek az arányt két-háromszorosára emelnék, ami 200-300 ezer hektárt jelent, ennél többet reálisan nem is lehetne bevonni. Vagyis termőföldjeink 94 százaléka, négymillió hektár így is maradna szárazgazdálkodásban, ami azt jelenti, hogy vízigényéről a csapadék és a talajvíz gondoskodik. Könnyű belátni, hogy az öntözés önmagában nem jelent generális megoldást az aszálykárokra.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

aszály

növénytermesztés

mezőgazdaság

gyuricza csaba

mate