Kész, vége: nagy a baj, végleg lekerülhet a boltok polcairól a paradicsom

A paradicsomtermés feldolgozásának jövője nem tűnik olyan fényesnek. Ahogy arról a Modern Farmer beszámolt, a vörös és vastag héjú paradicsom, az úgynevezett feldolgozó paradicsom nagy előnye, hogy könnyen szállítható. A különböző üzemekben ketchup, gyümölcslé, szósz, püré és egyéb csomagolt paradicsomtermékek előállítására használják fel. Főbb termesztési területei Kalifornia, Olaszország és Kína, ráadásul ezek az országok mintegy 65 százalékát adják a termésnek.

A Nature-ben megjelent új tanulmány a paradicsomtermés hat százalékos csökkenését jósolja 2050-re a főbb termesztési régiókban, például Olaszországban és Kaliforniában. A tanulmány szerint a levegő hőmérsékletének növekedése az éghajlatváltozás következtében a paradicsomtermesztős régiókban ez terméscsökkenést okozhat. Ezenkívül a vízkorlátozás és a szárazság olyan tényezők, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy például a nagyobb termeszési régiók, mint például Olaszország és Kalifornia nem tudja fenntartani jelenlegi feldolgozási számait. A kutatás szerint Észak-Kalifornia és Kína azon régiói, ahol hűvösebb az éghajlat, növelhetik versenyelőnyüket a következő években.

A tanulmány középpontjában álló matematikai modell szerint a feldolgozott paradicsom hozama a felére csökkenhet 2050 és 2100 között. Az éghajlatváltozás paradicsomra gyakorolt hatása viszont már most érezhető: Kaliforniában brutális a hőség, ahonnan az Egyesült Államok paradicsomkonzerv-kínálatának 90 százaléka származik. Ahogy arról a National Geographic beszámolt, az elmúlt néhány év Kaliforniában kemény volt a paradicsom számára. 2021 végére a feldolgozó paradicsomtermesztők 10 százalékkal kevesebb termést mutatott fel, mint amennyit vártak a tenyészidőszakban, ami aggodalomra ad okot, ha figyelembe vesszük, hogy a paradicsom a második legjövedelmezőbb termék az állam exportjában.

A rekordmagas hőmérséklet és a rekordhosszú aszály kombinációja miatt a kaliforniai paradicsomtermelők kevesebb paradicsomot ültetnek, mint az előző években, sokan nem vállalnak kockázatot, és csak annyit ültetnek, hogy teljesítsék a konzervgyártókkal kötött szerződéseiket.

Valójában a tavalyi hozam 12 millió tonnára rúgott, amikor a gazdálkodók elültették a növényeket. A szezon előrehaladtával azonban a várakozások 11,6 millió tonnára süllyedtek, és a végső termés is elmaradt ettől, 10,7 millió tonnán landolt.Ami az idei szezont illeti, a régió termelői nem teljesen biztosak abban, hogy mire számíthatnak. A jelenlegi szárazság azonban aggodalomra ad okot.

Már az Európai Unió területein is látszik: 3%-kal csökken a frisspiaci paradicsom termelése

Az Európai Bizottság elemzése szerint az előző évek csökkenő tendenciája (az utóbbi öt évben csaknem évi 5%-os csökkenés) idén is folytatódik, 6,2 millió tonna körül alakul az uniós frisspiaci paradicsom termése, ami a 2021-es évhez képest 3%-os visszaesést jelent. A leginkább meghatározó tényező, hogy a magas energiaárak miatt visszaesett az üvegházi paradicsomtermesztés volumene. Fontos továbbá, hogy a kisebb méretű paradicsomok (koktél, cseresznye) térnyerése miatt a hozamok is alacsonyabbak.

A friss paradicsom éves fogyasztása az EU-ban 2021-hez képest 2%-kal csökken, az egy főre jutó éves fogyasztás 14,6 kg körül alakul az idén. A Bizottság által negyedévente elkészített jelentés szerint a termelés és a fogyasztás csökkenésével párhuzamosan a friss paradicsom uniós exportja is visszaesett. Maga az EU Bizottság is elismeri, hogy ez a Brexitnek és a brit piac fokozatos elvesztésének köszönhető, mivel a marokkói eredetű paradicsom egyre nagyobb konkurenciát jelent. Az uniós piacon is meghatározó jelenség az import növekedése: az EU frissparadicsom-behozatala 2021-hez képest 3%-kal fog növekedni, ami 23%-kal több, mint az elmúlt öt év átlaga. A teljes 2021-es évben az uniós import 67%-a Marokkóból származott, amelyet messze lemaradva Törökország követett.

A FEPEX spanyol ágazati szövetség aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elemzés fényében, amelyben a Bizottság elismeri a paradicsom termelésének, exportjának és fogyasztásának csökkenését az EU-ban, valamint a behozatal folyamatos növekedését, semmilyen intézkedést nem fontolgatnak e tendencia megállítására és az uniós termelés megerősítésére.

Mi a helyzet hazánkban?

Július végén megkezdődött az ipari paradicsom a betakarítása, ám rengeteg a kérdőjel az idei termés körül. A vízellátottság kérdése és a szélsőséges hőség ugyanis számos országban aggodalomra ad okot. Magyarországon az aszály mellett ráadásul a gyapottok-bagolylepke is komoly problémát okoz az állományokban - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) beszámolójában.

Magyarországon idén nemcsak az aszály jelent problémát a termesztőknek. Hazánkban az ipari paradicsom azon kevés zöldségkultúrák egyike, amely sikeresen zárhatta az elmúlt éveket. Már a tavalyi évben is fokozott önzésre volt szükség, az idei aszály következtében ennek jelentősége pedig még nagyobb.

Június vége és július hőmérsékleti rekordokat döntögetett. Vannak olyan földek, amelyek egész évben eddig csak 60-70 mm természetes csapadékot kaptak. A fő ipari paradicsom termesztő területeken is komoly aszály alakult ki, sok helyen nem elegendő a rendelkezésre álló az öntözési kapacitás.

Néhány megyében a gyapottok bagolylepke okoz komoly problémát, amely ellen fokozott védekezésre volt eddig szükség. A jelentések alapján az öntözött területeken általánosságban jó termés várnak.

Az idén 1471 hektáron termesztenek ipari paradicsomot, elmaradva az előző évekhez képest. Az előzetes termésbecslések alapján a hazai termésátlag 61,9 tonna/hektár körül alakul, ami mintegy 87 788 tonna betakarított termést jelenthet.

Igyekeznek a termelők, több magyar paradicsom kerülhet a boltokba

Nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok: az 500 termelőt tömörítő szentesi DélKerTÉSZ ugyanis 2,7 milliárd forintos beruházással növeli logisztikai kapacitásait. A több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai központ 2022 végére készül el, a csarnokban többek között csomagolóüzem és hűtőház is lesz, a raktározást pedig a jövőben robotizáció segíti. A beruházás célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá váljanak a logisztikai folyamatok, a termelők pedig bíznak benne, hogy egész évben, így a téli időszakban is egyre több zöldséggel tudják ellátni a magyar piacot. Az idei termelés jövedelmezőségére azonban negatív hatással lehet többek között a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása.

Címlapkép: Getty Images