Jócskán drágulhat a kedvelt szuperzöldség: most érdemes télre bespájzolni belőle

A magyarok egyik legkedveltebb és legspórolósabb zöldségnövénye a fejes káposzta, azon belül is az ősszel betakarított, úgymond „téli káposzta”, amelyet a káposztafélék közül a legnagyobb mennyiségben fogyasztunk. Bármennyire egészséges és olcsó, bárki számára 300-400 forintos kilós áron a piacon beszerezhető, évről évre egyre kevesebbet eszünk belőle. A káposztafélék ugyanis a zöldségeken belül ízletes, olcsó vitaminforrást jelentenek, ráadásul a termelésére a hazai adottságok – a kihívások ellenére – tökéletesen megfelelnek. A kora tavaszi időszakban a korai káposzta frissfogyasztása, a téli időszakban pedig a savanyúkáposzta az, ami viszi a prímet.

Az idei rendkívüli aszályos tavasz és nyár azonban a hazai káposzta-termelőknek sem kedveztek, gyakorlatilag állandó öntözésre volt szükség, így a költségeik is jócskán megugrottak. Ahogy egy vecsési őstermelő a HelloVidéknek elmondta, muszáj lesz idén már árat emelniük, így számítani kell arra is, hogy ősszel is jócskán megugorhat majd a káposztából készülő savanyúságok ára is. Ők őstermelőként jelenleg még 169 forintért adják a fejes káposzta kilóját.

Sehol sincs az európai piacon a magyar káposzta

A fejes káposzta, a kel- és vöröskáposzta termőfelülete az elmúlt években szinte ugyanannyi: 4 ezer hektárt tesz ki. Az egyéb káposztafélék, mint a brokkoli, a karfiol, a kínai kel és a karalábé termőfelülete kicsivel haladta meg az ezer hektárt.

Egyes szegmensekben, például a korai fejes káposzta területén növekszik a hazai frissfogyasztás. A salátafélék tekintetében a pandémia visszaesést hozott, ez a zöldségféle az éttermek, szállodák étlapjának fontos alapanyaga. A hagyományos fejes saláta viszont kifejezetten keresett. Az európai piacon a magyar káposztafelületek, salátafelületek nem jelentősek, exportpiacra itt nem sok esélyünk van, viszont a hazai termékek fogyasztásának promóciójával kapcsolatban még sok a tennivaló

– nyilatkozta még tavaly a SZON.hu-nak még a tavalyi évi termés kapcsán Antal Gyula, a Syngenta zöldségvetőmag-üzletágvezetője.

A szakember az ágazatra váró kihívások közül kiemelte az egyre szélsőségesebbé váló időjárást. A káposztafélék növényvédelmében még komoly problémát jelent a rovarkártevők jelenléte, valamint a gazdaságok nagy problémája a megfelelő munkaerő-biztosítása. Itt a gépi betakarítás terjedése, vagy a drónok növényvédelmi célú használata jelenthet megoldást.

Idén a káposztafélék termőterülete 100 hektáral csökkent

A káposztafélék legjelentősebb termesztési körzetei hazánkban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében helyezkednek el – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A területalapú támogatások alapján körülbelül 100 hektárral csökkent a tavalyi évhez képest a fejeskáposzta termőterülete, ami idén így 1814 hektár körül alakul.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon fejes káposztából az elmúlt évtized legkisebb mennyisége, 39,7 ezer tonna termett tavaly. A fejes saláta betakarított mennyisége is folyamatosan csökkent az elmúlt években, tavaly már csak alig 7,8 ezer tonna volt. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács egy korábbi jelentésében megállapította a fejes káposzta, a kelkáposzta, a karfiol és brokkoli termőterületei évek óta lefelé tartó trendet követnek. Az idei adatokat, mivel még javában tart a betakarítás, nem lehet még adatokban látni.

Az Európai Unióban évente átlagosan 3,6–3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Az EU fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban, mivel a kivitel 37,9 ezer tonnát, míg a behozatal 59 ezer tonnát tett ki. Lengyelország a közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020-as években 0,8–1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének mintegy 27 százalékát adta.

A káposztafélék hogyan viselték az aszályt?

A NAK szakemberei a HelloVidék kérdésére közölték, hogy a fejes káposzta tekintetében idén kifejezetten jók a kilátások. Az elhúzódó rendkívüli aszály miatt azonban jócskán nőtt a termelők költsége is, hiszen sokkal többet kellett öntözni:

Az aszályos időjárás miatt fokozottabb öntözésre volt szükség a nyár folyamán, emiatt a termelői költségek tovább növekedtek. Itt is el lehet mondani, hogy öntözés nélkül már nem lehet jelen körülmények között fejeskáposztát termeszteni. A száraz meleg időjárás miatt az idei évben az állományokban nem jellemzőek a legtöbbször problémát okozó baktériumos megbetegedések, a kártevőnyomás viszont viszonylag jelentősnek mondható.

A NAK szakembereitől még megtudtuk, hogy a nyári fajták is jól teljesítettek, az átlagosnál kissé kisebb fejméret lehet jellemző. A késői betakarítású fajtáknál a nyári meleg okozott nehézséget a palántázás során, az őszi időjárás függvényében változhat ezeknek mennyisége és a minősége.

Évek óta kúszik fel a felvásárlási ára is

Ahogy a KSH és a Nagybani piac oldalán leközölt adatokból is kiolvasható, jellemzően szeptembertől kezdve, az őszi hónapokban a legolcsóbb a fejes káposzta ára. Ha savanyítani vagy nagyban savanyúságnak eltenni szeretnénk, akkor az eddigi évek tapasztalata az, hogy októberben lehet a piacokon vagy őstermelőktől a legjutányosabb áron a fejeket beszerezni. A fejes káposzta átlagára tavasz elején- március-áprilisban a legborsosabb.

A fejes káposzta felvásárlási ára éveken át alig változott: 5 évvel ezelőtt (szeptemberben) a KSH adatai szerint az átlagár 56,8 Ft/kg volt. Egy évvel később a felvásárlási ára megkétszereződött, akkor 93,3 Ft/kg lett. 2019 áprilisában volt az elmúlt öt évben a legmagasabb a felvásárlási ára, felszökött 202 Ft/kg-ra, majd szeptemberben visszaesett 81 Ft/kg-ra. 2020-ban 74,4 Ft/kg, 2021 72,2 Ft/kg lett az átlagár. 2022 szeptemberében, ahogy egy vecsési őstermelőtől a HelloVidék megtudta, a fejes káposzta felvásárlási ára 160-170 forint között mozog.

Más kérdés, hogy mennyiért tudjuk most megvásárolni a fejes káposztát a piacon és a szupermarketek zöldséges standjain. Most szeptemberben a fejes káposzta heti ára a Nagybani Piacon 265 Ft/kg.

Szupermarketek árai (online katalógusokat lapozgatva):

• Spar: 329 Ft/kg
• Lidl (akciósan: 349 Ft /kg
• Tesco: 449 Ft/kg
• Auchan: 499 Ft/kg
• Farmfutár: 590 Ft/kg

Interneten is ki lehet fogni egy-egy jó vételt, például Bodroghalom önkormányzata által termelt fejes káposztát augusztus közepén 200 Ft/kg-ért árulta. Dombaszéken 250 FT/kg-ért, Csányban, Heves megyében is 200 Ft/kg-ért lehet hozzájutni.

Amit a káposztáról még tudni érdemes

Mint tudjuk, a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, sőt a karalábé is ugyanabba a növényi családba tartozik, egyetlen közös őssel. Már az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel fogyasztották a vadkáposztát, sőt a nemesítését is ők kezdték el, amely végül különböző növényeket eredményezett. A káposztafélék napjainkra világszerte az emberi táplálkozás fontos részét képezik, Kínában, Japánban, Indiában és Európában is fontos élelmiszernek számítanak.

A Brassica nemzetségre jellemző a különösen változatos megjelenési forma, ami a tudatos, mesterséges szelekciónak köszönhető. Ahol a megnövekedett levélrügyeket hozó növényeket szelektálták, ott a káposzta formát sikerült kialakítani, a virágzati szelekciónak köszönhetően a brokkoli és a karfiol jött létre, a megvastagodott szár szelekcióból a karalábé, a sok kis hajtásrügyből pedig a kelbimbó. A káposztafélék az egész világon megtalálhatóak, de a legtöbb faj az északi mérsékelt égövön, a mediterrán területeken és néhány faj a déli féltekén fordul elő. A Brassicaceae család egy nagy növénycsoport, mintegy 3000 faj és 350 nemzetség tartozik ide. A Brassica nemzetség ebbe a családba tartozik, és gazdasági és agronómiai szempontból a legfontosabb nemzetség. Brassicaceae, vagyis keresztesvirágúak családján belül találhatóak a legfontosabb olyan zöldség- és takarmánynövények, mint a fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek, kelbimbó, leveles kel, kínai kel, rukkola, mustár vagy a repce.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a káposztafélék családjának fontosságát az étrendünkben. A keresztesvirágú zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak oldható és oldhatatlan rostokat, C-vitamint, B9-vitamin (folsav), káliumot, szelént és fontos fitokemikáliákat. Szaguk jellegzetes, erős és fűszeres, néha kesernyés ízükért a glükozinolátok felelősek, emiatt sokan nem kedvelik őket, különösen gyerekek körében kevésbé népszerűek a káposztafélék – legfőképpen a brokkoli és a kelbimbó –, mert a gyermekeknek sokkal több ízlelőbimbó található a nyelvükön, ezáltal sokkal intenzívebben érzik ezeket az ízeket.

Lebomlásuk során antioxidánsok keletkeznek, amelyek fokozzák a rákkeltő anyagok megsemmisítését, mielőtt még esélyük lenne a DNS-t károsítani, illetve lassítják a normál sejtek rákos sejtekké alakulásának folyamatát. Emellett számos egyéb jótékony egészségügyi hatással is rendelkeznek: a karotinoidok az egészséges szemért, a folsav a DNS védelméért, a K-vitamin az egészséges csontokért, a C-vitamin a jól működő immunrendszerért, valamint a bőr, a csontok és a fogak védelméért felelős.

Címlapkép: Getty Images