Érik az összeomlás: súlyos a helyzet a vidéki iskolákban, veszélyben a tanév?!

Harmati-Nagy Brigitta   
  Megosztom
Érik az összeomlás: súlyos a helyzet a vidéki iskolákban, veszélyben a tanév?!

Tartós helyettesítések, nyugdíjas tanárok, elmaradó órák: komoly tanárhiánnyal indult a 2022/23-as tanév a magyarországi iskolákban.

A tanévkezdés első napján még mindig tömegével találhattunk olyan álláshirdetéseket, amelyekben pedagógusokat keresnek az intézmények. A helyzet azóta sem lett jobb, továbbra is tucatjával szembesülhetünk a tanárokat kereső hirdetésekkel. Ezekből kiderül, hogy hiány van óvodapedagógusokból, nyelvtanárokból, tanítókból, sőt több esetben még intézményvezetőből is. Arra is találtunk példát, ahol bármilyen szakos pedagógust felvenne a hirdető intézmény.

Elfogy az utánpótlás a szakmában

A pedagógiai szervezetek együttes véleménye szerint az elsőszámú gond az, hogy a pedagógusi szakma egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa szerint jelenleg tizenhatezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből, míg a pályakezdők száma évről évre csökken, idén mintegy 4800-zal kevesebb, mint ahányan nyugdíjba mennek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felméréséből egyértelműen kiderül, hogy a szakmai utánpótlás hiánya gyakorlatilag megpecsételi a tanári hivatás és szakma sorsát. A felmérés eredményei szerint:

jól látható, hogy legkésőbb 10 éven belül az egyébként kimondottan elnőiesedett ágazat munkavállalóinak közel fele elhagyja a pályát – a nők számára biztosított 40 év jogosultsági idő alapján történő nyugdíjazás épp annyira közrejátszik ebben, mint a nehéz körülmények miatt folyamatosan tapasztalható lemorzsolódás.

Ahogy a PDSZ fogalmaz a kutatás részletezésében:

Amennyiben nem történik egy gyors és drasztikus változás a fizetésekben és munkakörülményekben, úgy az államilag finanszírozott oktatás még a gyermekmegőrző funkcióját sem lesz képes ellátni – már a közeli jövőben sem.”

A HelloVidék felkereste Nagy Erzsébetet, a PDSZ Országos Választmányának tagját, aki kérdésünkre elmondta, hogy a tavasszal készült felmérésben tapasztalt állapotok a nyár folyamán tovább súlyosbodtak, mivel „tömegével hagyják el a pályát a közoktatásban dolgozók.”

Erzsébet hozzátette, hogy jellemzően vannak különbségek az általános iskolai és a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok helyzete között. Míg előbbiek elsősorban az alacsony illetmények és a magas munkaterhelés, a megalázó minősítési rendszer miatt hagyják el a pályát, addig a felsőoktatásban más a helyzet.

Ott is vannak hiányok, de ami a legnagyobb gond ott az inkább az, hogy kevesen jelentkeznek egyes szakokra, így azok, ha nem indulnak, úgy az oktatók álláshelye kerül veszélybe.

Az állami fenntartású intézmények helyzete nehezebb

A fent említett felmérésből továbbá az is kiderül, hogy az állami fenntartású intézmények helyzete klasszisokkal rosszabb, mint az egyházi vagy alapítványi fenntartású partnereiké. Bár, hozzá kell tenni, hogy utóbbiak is komoly nehézségekkel kénytelenek szembenézni.

Az adatokból megállapítható, hogy sem az egyházi, sem az alapítványi intézmények nem védettek az általános szakemberhiánytól, annak ellenére sem, hogy ezekben az intézményekben – az állami és önkormányzati fenntartásúaktól eltérően – a nyugdíj folyósítása mellett is lehet munkavállalót teljes állásban, munkaviszony keretében foglalkoztatni.

A nyugdíjasok sem sietnek vissza oktatni

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor augusztusban nyilatkozta a Népszavának , szerinte a kormány beismerte, hogy tarthatatlan a pedagógushiány. Elmondása szerint ennek köszönhető, hogy a kabinet június végén könnyített a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásán: szeptembertől a közalkalmazotti jogviszony mellett is igénybe vehető a nyugdíj, igaz, csak egy évig.

Gulyás Gergely miniszter elismerte, hogy „a nyugdíjkorlát feloldása “a megoldás” a tanárhiányra."

Gosztonyi azonban úgy vélte, hogy ez még nagyon messze van a megoldástól, és a kormány öngólt lőtt azzal, hogy egy 2012-es határozattal írta elő, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusoknak meg kell szüntetniük közalkalmazotti jogviszonyukat. Ezzel kialakult az a helyzet, hogy az iskolák legfeljebb óraadóként, megbízási szerződéssel tudták alkalmazni őket, kezdetben heti 10, majd a tanárhiány fokozódásával már heti 14 órában. Azt is hozzátette, hogy ez az intézkedés diszkriminatív volt, ugyanis ez a döntés csak az állami intézményekre vonatkozott, az egyházi és alapítványi iskolákra nem.

Szintén a Népszavának alig egy hete nyilatkozta a PSZ alelnök, hogy a fentiek ellenére a nyugdíjas pedagógusoknál nem volt átütő sikere annak a lehetőségnek, hogy visszatérjenek tanítani.

Gosztonyi úgy vélte, hogy első lépésként csakis a bérek jelentős, legalább 45 százalékos emelésével lehetne elkezdeni megoldani a problémát, ami a fiatalok számára is vonzóbbá teheti a pályát. Ugyanis a jelenlegi nettó 207-210 ezer forintos kezdő fizetés nem túl ígéretes jövőképet fest le a tanári pályát fontolgatók számára.

Kétségbeesett harc dúl a pedagógusokért

A fentiek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy egyre kétségbeesettebb álláshirdetések lepték el az internetet, amelyekkel az intézmények próbálnak pedagógust „fogni” maguknak.

Ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel találkozhatunk mostanában:

  • "Az esélytelenek nyugalmával kérdezem. Informatikatanár esetleg nem keres új iskolát magának?”
  • „S. O. S. iskolatitkárt keresünk! Türelmetlenül várjuk annak az új kollégának a jelentkezését, aki ebben a barátságos testületben kíván dolgozni”.
  • „XY intézmény informatika és/vagy történelem szakos tanárok jelentkezését várja, a bértáblán felül keresetkiegészítési lehetőséggel!”
  • „Folyamatosan keressük leendő PEDAGÓGUSAINKAT egy új típusú oktatási rendszer kialakításához!”
  • „Nyugdíjas óvodapedagógusok jelentkezését várjuk nagy szeretettel a 2022/2023-as nevelési évre.”

Nagy Erzsébet az Index megkeresésére elárulta: a hirdetésekben gyakran feltűnik az a varázsmondat is, hogy „bármely szakos pedagógus jelentkezését várjuk”, ami szerinte sok mindent elárul. Véleménye szerint itt már nem apróbb lyukak feltöltéséről van szó. A cél, hogy valaki vigyázzon a gyerekekre, legyen az bárki.

Kérdésünkre Nagy Erzsébet elmondta, hogy „közérdekű adatigénylésekből azt lehet tudni, hogy a tankerületi központokhoz tartozó iskolák több mint felében a pedagógus-munkakörbe tartozó feladatok ellátása tartós helyettesítéssel történt a 2021/2022. tanévben”. Ez azt jelenti, hogy már az előző tanévben is kénytelenek voltak az intézmények a tartós helyettesítést választani, mivel huzamosabb ideig nem állt rendelkezésre megfelelő számú pedagógus az intézményben.

Lépett a kormány a tanárhiány kapcsán

A kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából az derül ki, hogy a kormány is beismerte: Magyarországon az egyik legalacsonyabb a pedagógusok fizetése. Ennek okán a cél az, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát, a bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Magyarország megkapja az erre szánt forrásokat, a jövőben inflációkövetővé tenné a pedagógusbéreket – legalábbis a következő néhány évre.

A pedagógus életpályamodell, és így a bérek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 400 milliárd forintot szánnának.

A kormány elismerte, hogy a magyarországi pedagógusok bére jócskán elmarad az európai átlagtól. Belátták továbbá, hogy az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A fentiek mellett a tervek között szerepel, hogy kiemelt figyelmet és többletjuttatást kapnának azok a pedagógusok is, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak.

A program további intézkedéseket is felsorol, tervben van például pedagógus-igazolvány bevezetése a hozzá kapcsolódó kedvezményrendszerrel, az adományozható pedagógus elismerések körének kibővítése, valamint a lakhatásuk elősegítése – különösen pályakezdők és pedagógus házaspárok számára – szolgálati lakások kialakításával.

Szabó Zsuzsa a PSZ elnöke elégedetlenségét fejezte ki, amiért a kormány 2028-ig szeretné kitolni a pedagógusok béremelését. Ráadásul akkor is csak a diplomás átlagbér 80 százalékára hozná fel a pedagógusok fizetését. Véleménye szerint nem kellene diplomás és diplomás között különbséget tenni.

Az elnök azt is megjegyezte, hogy a szakszervezet már a választások előtt azt kérte, hogy még az idén legyen jelentős béremelés. Erre a kormány azt ígérte, hogy a pedagógusok 2023-ban jelentős béremelésre számíthatnak. Most viszont már ez a jelentős béremelés a jelenlegi kormányzati ciklus utánra tolódna.

Mit tehetnek az intézmények és szervezetek?

Nagy Erzsébet PDSZ választmányi tagtól azt is megkérdeztük, van-e mód, illetve hajlandóság az intézmények részéről, hogy segítsenek a kötelékükben dolgozó pedagógusoknak. Erzsébet így válaszolt:

Nagyjából sehogy nem tudnak segíteni. Talán annyit tudnak, hogy amikor csak lehet nem vegzálják a kollégákat fölösleges adminisztrációval. Van, ahol normális a vezetés, de sokhelyütt vannak a tankerületi központok által javasolt, végrehajtó bürokraták az intézmények élén.

Arra is rákérdeztünk, a PDSZ hogyan tud együttműködni más szervezetekkel, például a TASZ-szal. Erzsébet elmondta, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) besegít a jogsegélyszolgálatba, illetve segítségükkel készül az alkotmányjogi panasz a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatást szabályozó törvény ellen. Ezen kívül a PDSZ és a TASZ kölcsönösen használják egymás tájékoztató anyagait is, így a két szervezet jól működik együtt.

Saját feladatkörük kapcsán Erzsébet kiemelte, hogy A PDSZ jogi, szervezési tanácsokat, információkat ad az internetes felületein, ezek mellett

akciókat, rendezvényeket szervezünk a tájékoztatás és az összefogás érdekében, ellátjuk információkkal, nyomtatványokkal a sztrájkot szervezőket, a polgári engedetlenségben résztvevőknek is nyújtunk jogsegélyt. Bíróság előtti képviseletet látunk el, és képviseljük a hatalomgyakorlókkal szemben, nemzetközi fórumokon a közoktatásban dolgozókat.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

pedagógus

pedagógus-hiány

gazdaság

béremelés

iskola