Erre jobb, ha felkészülnek a magyar vásárlók: újabb markáns áremelés várható

Agrárszektor   
  Megosztom
Erre jobb, ha felkészülnek a magyar vásárlók: újabb markáns áremelés várható

Markáns áremelés várható a jövőben, ami valószínűleg egy 20-30%-os fogyasztásvisszaeséssel is fog járni, ez pedig hatással lesz az állatállományok létszámára és az új telepítésekre is - mondta el az Agrárszektornak Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatóságának elnöke. A szakember szerint a következő időszakban a polcokra kerülő élelmiszerek jóval drágábbak lesznek, mint korábban, mivel az állattenyésztői és feldolgozói oldalon jelentkező költségnövekedések elkerülhetetlenül be fognak épülni a fogyasztói árakba. Varga Ákos emellett beszélt arról is, hogy milyen helyzetben van Magyarország regionálisan a takarmánygyártás és forgalmazás terén, mennyire viselték meg az ágazatot az elmúlt években tapasztalható nehézségek, illetve merre lehet továbbmenni ebben a kockázatos, válságos időszakban.

Agrárszektor: Az UBM Csoport 1996-ban indult és 2000 óta foglalkozik a takarmányalapanyagok kereskedelmével, a takarmányüzletág pedig 2004-ben indult el. Az elmúlt évtizedekben hogyan alakult Magyarországon a takarmány üzletág? Regionális szinten milyen a magyar ágazat?

Varga Ákos: Az UBM Csoport 1996-ban szójadaraimporttal kezdte meg a tevékenységét, a Duna-Majna-Rajna-csatornán hoztuk Magyarországra a szójadarát, ami az egyik legfontosabb fehérjeforrás a nagyüzemi állattartók számára. Eleinte csak ezt csináltuk, utána jött a gabonakereskedelem és más takarmányalapanyagok kereskedelme, mint a napraforgódara, de hoztunk takarmányolajokat, kukoricaglutént, illetve belföldön is felvásároltunk gabonát, ezt vittük exportra és a hazai takarmánykeverőknek. Ekkor egy egymásra épülő, komplex, alulról építkező kereskedelem indult meg. 2004-ben úgy döntöttünk, hogy a szimpla nagytömegű takarmányalapanyagokból előállított, specializált termékek kereskedelmét is elkezdjük, így indult el a takarmány üzletágunk; azóta folyamatosan vettünk, illetve építettünk takarmánykeverőket.

20 évvel ezelőtt elindulva folyamatos volt a csökkenés a takarmánygyártásunkban és felhasználásunkban, az elmúlt 6-7 évben ugyanakkor már újra nőni kezdett a takarmánygyártás, illetve a kereskedelem Magyarországon. Ez elsősorban a baromfitakarmányok előállítására igaz, a sertéstakarmány gyártása csökkent. Magyarországon a takarmánygyártók évente 3,8-4 millió tonna takarmányt állítanak elő (madárinfluenza és fogyasztáscsökkenés nélkül), ebből az UBM Csoport rendelkezik a legmagasabb gyártási volumennel. Ezen felül, Magyarország 1,3-1,4 millió tonna pet food (kedvtelésből tartott állatok) takarmányt is előállít évente, ami nemzetközileg is élenjáró.

Regionálisan összehasonlítva az összes szomszédos országnál több takarmányt gyártunk, ám ha egy kicsit távolabb megyünk, azt kell látnunk, hogy Lengyelország sokkal több takarmányt gyárt. Ebben nincs semmi meglepő, nagyobb ország is, és Németországból is sokan áttelepültek oda, állattenyésztők és takarmánygyártók egyaránt.

A legmodernebb takarmánygyártó kapacitással szintén Magyarország rendelkezik a régióban, az elmúlt évtizedekben ugyanis Romániában csak egy komolyabb üzem épült, egy 200 ezer tonnás takarmánygyár, amelyben az UBM társtulajdonos. Itthon a szentesi üzemünk, amiben szintén társtulajdonosok vagyunk, a legmodernebb, a szelestei üzemünk felújítása most fejeződött be, 3 éve pedig megvettük a mátészalkai üzemet, annak a kapacitását is bővítettük. A szentesi üzem évente 200 ezer tonnát gyárt, jövőre a szelestei üzemünk is ennyit fog, a környei üzem 60 ezer tonnát, a mátészalkai keverő 80 ezer tonnát, és vannak bérgyártó helyeink is. Magyarországon mintegy 650 ezer tonnát gyártunk, az erdélyi kerelőszentpáli üzemben 140-150 ezer tonnát, a hernádcsányi keverőüzemet pedig most építettük át, tegnap gördült ki az első takarmányos kocsi, ez 80 ezer tonnát fog gyártani.

Agrárszektor: Tavasszal arról lehetett olvasni, hogy Szerbiában is elkezdődött egy üzem építése. Ez a projekt elindult?

Varga Ákos: Nem, ezt a projektet visszamondtuk. Volt egy 2,3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásunk, amit majdnem két éve nyertünk el. Akkor az előzetes kalkuláció szerint 14 millió euró lett volna a bekerülési összeg, ráadásul akkor még 330-as euróárfolyam volt. Aztán haladt az idő, folyt a tervezés, megvásároltuk a területet, de közben elindult az építőipari alapanyagár-robbanás, és a végső ár, amit megkaptunk a vállalkozótól idén év közepére 28,5 millió euróra nőtt, 400 Ft/€ árfolyamnál. Erre jöttek a plusz kockázatok, odaér-e időben minden alapanyag, alkatrész a beruházáshoz, ezért inkább úgy döntöttünk, hogy nem építjük meg az üzemet. De nem mondtunk le a regionális terjeszkedésről, ezért vagyunk és leszünk továbbra is aktívak a szerbiai értékesítésben és ha olyan lesz a piaci helyzet, akkor majd vagy építünk, vagy meglévő takarmánygyárat vásárolunk meg. Most túlságosan veszélyesnek ítéltük a helyzetet; sokkal többet ér az UBM úgy, ahogy most van, mint hogy egy ellenőrizhetetlen veszélynek tegyük ki.

Agrárszektor: Hogyan látják a hazai állattenyésztés helyzetét? Most jó ideje eléggé sötét időket élnek meg a tenyésztők. Mi kellene ahhoz, hogy versenyképes legyen?

Varga Ákos: Komplex dolog ez, vannak szereplők, akik rendkívül jól reagáltak a kihívásokra és az európai élvonalban vannak a befektetéseikkel, beruházásaikkal. Akár az állattartó telepeket nézzük, akár az élelmiszeripari feldolgozókat, elmondható, hogy vannak olyan integrációk, amelyek rendkívül komoly termelési eredményekkel rendelkeznek. Viszont vannak olyan vállalkozások is, amelyek nem tudták felvenni a fonalat, leragadtak, nem újítanak, nincs innováció, elmaradtak a beruházások, a legújabb technológiát nem szerezték be. Iszonyúan vegyes a kép, ami a takarmányiparról és az állati termék előállításról is elmondható, de a koncentráció egyértelműen itt is tapintható. A nagy szereplők egyre nagyobbak, egyre versenyképesebbek lesznek, egyre jobban jelen vannak akár az európai piacon is, és vannak, akik arra kényszerülnek, hogy eladják a vállalkozásukat.

Nincs univerzális recept, hogy mit kellene tenni. Ez a vállalkozás vezetőjén múlik, igénybe veszi-e a világban rendelkezésre álló tudást, mert ez a legfontosabb. 2006-ban nekünk semmiféle takarmánygyártási kapacitásunk nem volt, 2022-ben pedig nálunk van a legmodernebb és legnagyobb gyártási kapacitás. Mertünk és tudtunk tanulni, elmentünk Nyugat-Európába, megnéztük, hogy hogyan csinálják, kiválasztottuk azokat a gyártókat, akik a legjobbak. Érdekesség, hogy egy magyarországi kivitelezővel épült fel az összes gyárunk, de ő is Nyugat-Európából hozta ezt a tudást.

Az UBM sikerének az egyik titka, hogy a menedzsmentjében nagyon sok agilis, elkötelezett, tanulni vágyó ember van, és nagyon erős a kutatás-fejlesztésünk is. Nem elég megcsinálni egy kiváló üzemet, fontos a jó receptúra, hogy milyen takarmányt gyártasz, az állat mennyi idő alatt nő fel, milyen fajlagos takarmányértékesítéssel, mekkora az elhullás, milyen a napi testtömeggyarapodás - a vevő mindent mér, és akkor jön vissza, akkor vásárol hosszú távon, ha az eredmények és az árak, a kapcsolódó szolgáltatások is megfelelőek. Én nem egy nagy állami beavatkozástól várom, hogy felvirágozzon a mezőgazdaság, hanem azok az emberek legyenek túlsúlyban, akik akarják és teszik is ezt.

További részletek és az interjú itt olvasható tovább.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovdék

agrárszektor

állatállomány

állattartás

állattenyésztés

élelmiszerdrágulás

drágulás

élelmiszer

állattenyésztők

költségnövekedés