Őrületes szakadék Magyarországon: ők azok, akiknek esélyük sincs talpon maradni

Pénzcentrum   
  Megosztom
Őrületes szakadék Magyarországon: ők azok, akiknek esélyük sincs talpon maradni

A KSH idén nem csak a népszámlás miatt gyűjt adatokat, hanem részt vesznek egy nemzetközi projektben is, mely a felnőtt lakosság képességeit vizsgálja. Ennek során például a felnőttek írási, olvasási, számolási készségeit mérik fel. A Pénzcentrum Janák Katalinnal, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetőjével beszélgettünk a projektről.

A KSH által végzett kutatásban 32 ország vesz részt, így az eredmények nemzetközileg összehasonlíthatóak lesznek, itthon pedig még nem volt példa ilyen széleskörű felmérésre a felnőtt lakosság körében, ami így vizsgálta volna ezeket a képességeket - írta a Pénzcentrum. Janák Katalinnal, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetőjével beszélgetett a lap a projektről, a már rendelkezésre álló eredményekről és a magyarok soft skilleiről.

Mint kiderült, a PIAAC, egy mozaikszó, és egy nemzetközi kutatást takar, ami a 16-65 éves népesség mindennapi életben és a munkavégzés során használt képességeit és készségeit hívatott felmérni. Ahogy Janák Katalán aztán elmesélte, jelenleg a projekt második ciklusa zajlik, amiben Magyarországgal együtt 32 ország vesz részt, és az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet koordinálja.

A szakmai irányítás egy nemzetközi konzorcium kezében van, az USA-ból, Németországból, Belgiumból és Hollandiából vesznek részt egyetemek, kutatóintézetek ebben az irányító testületben. Itt most nemcsak a módszertan közös, hanem a kérdőívet és a mérési eszközt, valamint szoftvert is az OECD adja. Ez részben előny, hiszen nem nekünk kell fejleszteni, bár az adaptálással is elég sok gondunk volt, de a legfontosabb, hogy az egyes országok adatai teljesen összehasonlíthatók. Hátránya viszont, hogy nehézkes az előrehaladás, mindent egyeztetnünk kell a nemzetközi konzorciummal, ami idő- és energiaigényes. Azért fontos, hogy részt veszünk ebben a kutatásban, mert egyrészt hiánypótló információkat ad a szakpolitikáknak (elsősorban a foglalkoztatás- és a képzéspolitikának), a döntéshozóknak arról, hogy jelenleg milyen készségekkel, kompetenciákkal rendelkezik a felnőtt lakosság Magyarországon, illetve mik azok, amiket fejleszteni kell

- tette hozzá a szakember.

A felmérés során egyébként az alapképességeket vizsgálták, ebbe az olvasás, szövegértés és a számolás tartozik bele, illetve idén már az adaptív problémamegoldás is, viszont külön a soft skillek nem képezik részét az adatgyűjtésnek. Mint kiderült, a felmérés eredményeit egy 500 pontos skálán jelenítik meg: minél magasabb a pontszám, annál nagyobb jártasságot, magasabb szintet jelent a készségekben.

Hogyan teljesítettek a magyarok?

Szövegértés tekintetében Magyarország felnőtt lakossága 264 pontot ért el, ez gyakorlatilag megegyezett az OECD átlagával, ami 266 pont volt. Ami talán meglepőnek mondható, hogy ezen a területen nem volt nagy különbség a férfiak és a nők között, hasonlóan a többi OECD-országhoz. A közvéleményben általában az az elterjedt, hogy a nők szövegértése jobb, és a 15 éveseknél (a PISA vizsgálatok alapján) ez még igaz is. Korcsoportokat tekintve a legjobb, 276 pont a 25-34 évesek esetében volt, a legrosszabb pedig az 55-65 évesek körében, de nem olyan nagy az életkori lejtő, mint az IT környezetben felmért problémamegoldás esetében. A számolási készség tekintetében nagyon jó eredményeket értünk el: Magyarországon 272 pont volt az átlag, és ez 10 ponttal meghaladta az OECD-átlagot. A 45-54 éves, illetve az 55-65 éves korosztály esetében, illetve a nők körében még nagyobb volt a különbség Magyarország javára. A magyar nők 15 ponttal magasabb eredményt értek el az OECD-átlaghoz képest

- közölte Janák Katalin a Pénzcentrummal, majd hozzátette, Magyarországon a problémamegoldás területén a két legmagasabb készségszintet elérők aránya 28,5% volt hasonló az OECD országokra jellemzőhöz (29,7%). A nemek között nem volt lényeges különbség, ugyanakkor ezen a területen az életkori lejtő erősen érvényesült, a fiatalabb korosztályok számottevően jobb eredményeket értek el az idősebbeknél.

SA kutatásból többek között az is kiderült, hogy Magyarországon jelenleg annak van esélye a munkaerőpiaci sikerességre, ha a jó családi háttérrel rendelkezik:

Szintén érdekes, hogy nemcsak a munkaerő-piaci sikerességre van hatással, ha jobb készségekkel rendelkezik valaki, hanem számos olyan nem gazdasági tényezőre is kihat, mint például a szubjektív egészségi állapot, vagy a boldogságérzet is. Minél jobb képességekkel rendelkezik valaki, úgy érzi, hogy annál boldogabb, annál nagyobb a másokba vetett bizalom mértéke, illetve pozitívan hat például az önkéntes tevékenységekben való részvételre is

- emelte ki a szakember.

A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

ksh

statisztika

tanítás

pedagógus

iskola

képességek

oktatás