Mégis, mi folyik ebben a megyében: rengetegen kezdtek építkezésbe, mi ez az őrület?

Ez az a megye, amely arra biztosan nem panaszkodhat, hogy nincs egy valamire való autópályája sem! Északi részét ugyanis az M1-es, középső részét pedig az M7-es szeli át. Székesfehérvár egyben vasúti csomópont is, a dunaújvárosi kikötő pedig a dunai nemzetközi hajózásba kapcsolja be a térséget.

A kedvező földrajzi fekvés és gazdasági fejlettség mellett a megye változatos és gazdag természeti és kulturális értékei is jó feltételeket képeznek a turizmus fejlesztésére. A megye északi és – kisebb részben – déli részén, valamint a kettőt összekötő Sárvíz völgyében jelentős kiterjedésű természetszerű állapotban lévő területek találhatók. A megye középső részén, a kedvező termőhelyi adottságú Mezőföldön a szántóföldi gazdálkodás dominál. Ha nincs rendkívüli aszály a Velencei-tó és a Duna kedvező lehetőségeket nyújt a vízparti üdüléshez (már , a vízi sportokhoz és a horgászathoz is. Ez utóbbihoz a Sárvíz és a belső tavak is hozzájárulnak.

Területe 4.359 km2, amely tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében 108 település található, ebből tizenhét városi rangú, közülük is kettő megyei jogú város: Székesfehérvár és Dunaújváros, amelyek az ország fontos gazdasági központjai is.

Minden maradt a régiben...

Fejér megye lakónépessége 2022. január 1-jén 418,6 ezer fő volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A megye népességszáma az utóbbi években azonban kisebb ingadozások mellett csökkenő tendenciát mutat.

További adatok:

• 2022 I. félévében 1880 gyermek jött világra, és 3029 fő hunyt el. Az élveszületések száma 4,0, a halálozásoké 16%-kal alacsonyabb volt, mint 2021 azonos időszakában.
• A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1149 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 30%-kal alacsonyabb volt a 2021. I. félévinél. A természetes fogyás népességre vetített 2,7 ezrelékes megyei értéke az országos átlaggal (2,8 ezrelék) közel azonos volt.

2022 első hat hónapjában 1291 pár kötött házasságot, 16%-kal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

Érdekes adat, hogy a házasságkötések országos szinten itt csökkentek a legnagyobb mértékben.

A növekedés motorja az elektronikai ipar és a járműgyártás

A megyében megtermelt GDP országos összehasonlításban magasnak számít, a KSH adatai szerint jellemzően az országos átlagot hozza. Fejér kiemelkedő célterülete az elsősorban a feldolgozóiparba invesztáló külföldi tőkének. A megye délkeleti részének, a Mezőföldnek a természeti adottságai kiválóak a mezőgazdaság szempontjából.

Fejérben a gazdaságot nagyban meghatározza a fejlett ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. Összességében a mezőgazdaság számottevően nem jelentősebb, mint az országos átlag (annál inkább az ipar és az építőipar), legalábbis ebből a nemzetgazdasági ágcsoportok bruttó hozzáadott érték megoszlását mutató táblázatból ez derül ki:

Habár északi és déli területei kötött viszonylagos fejlettségbeli különbségek vannak, de még így is az egyik legfejlettebb megye a főváros, Budapest után.

Fejér megye legnagyobb nyereségű cégei:

• Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. (Bicske)
• Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság (Székesfehérvár)
• Arconic-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Korlátolt Felelősségű Társaság (Székesfehérvár)
• DENSO Gyártó Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (Székesfehérvár)
• HANKOOK TIRE Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősség Társaság (Rácalmás)
• Adient Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság (Mór)
• HAMBURGER Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság (Dunaújváros)
• Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Szabadegyháza)
• DUTRADE Acéltermékfeldolgozó és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Dunaújváros)
• Hanon Systems Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság (Székesfehérvár)

Ha a 2022 első féléves ipari adatokat nézzük, akkor elmondható, hogy a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján Fejér megyében az ipari termelés értéke 1972 milliárd forint volt 2022 I. félévében. Ez az országos kibocsátás 7,7%-a, amivel Fejér a nagyobb súlyú megyék közé tartozott. A megyében az egy lakosra jutó termelési érték 79%-kal magasabb volt az országos átlagnál.

• A termelés volumene 4,3%-kal meghaladta a 2021. I. félévit. (Országosan közel hasonló mértékben, 4,7%-kal nőtt a kibocsátás.) A megyében a Covid19-járvány hatására 2020 I. félévében jelentősen (18%-kal) visszaesett az ipari teljesítmény, az azt megelőző szintet továbbra sem érte még el a termelés.

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a termelés I. félévi értéke (1868 milliárd forint) összehasonlító áron 4,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedés motorja az elektronikai ipar és a járműgyártás volt, miközben a kohászat, fémfeldolgozás kibocsátása visszaesett.

• Az ipari értékesítés közel négyötödét adó export volumene 8,2%-kal nőtt, a belföldi eladásoké 8,3%-kal csökkent. Az eltérő irányú változásokhoz jelentősen hozzájárult, hogy az elektronikai ipar és a járműgyártás – egyébként is exportorientált – értékesítési szerkezete még inkább a kivitel irányába tolódott el.

Kissé élénkült a beruházási kedv is

A KSH adatai szerint 2022. I. negyedévi jelentősebb visszaesést követően a II. negyedévben kissé élénkült a Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházási tevékenysége. A szervezetek I. félévi 131 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron így is 5,3%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, miközben országosan 6,9%-os növekedés történt. A beruházások 62%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások kezdeményezték.

A fejlesztések 45%-át realizáló feldolgozóiparban 4,8%-kal csökkent a teljesítések volumene. A gazdasági ágban a tárgyieszköz-befektetések legfőképpen a fa-, papír- és nyomdaipar, a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, a fémfeldolgozás, kohászat, valamint járműipar területén koncentrálódtak. A fejlesztési források 21%-át a kereskedelemben, 5,0%-át a szállítás és raktározásban használták fel. Előbbi gazdasági ág beruházásainak volumene egyharmaddal bővült, az utóbbié 11%-kal csökkent.

A teljesítések 39%-át képviselő építési beruházások volumene 2,3%-kal nőtt. Az ingatlanfejlesztések háromtizede a feldolgozóiparban, egyötöde a kereskedelemben kezdődött el. A gép- és járműberuházások 55%-át kitevő importbeszerzések teljesítményértéke összehasonlító áron 22%-kal esett vissza, a hazai gyártásúaké egytizedével nőtt.

Itt pörgött az országban legjobban az építőipar

A Fejér megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2022. I. félévi termelési értéke 102,4 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 6,1%-os növekedésnél jóval nagyobb mértékben – 27%-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist. Ezzel itt mérték a legnagyobb növekedést a megyék és a főváros körében. A kibocsátás az országos 5,3%-át adta, az egy lakosra jutó 245 ezer forintnyi termelési érték – a hazai átlagot 23%-kal meghaladva – a megyék és a főváros körében a harmadik legmagasabb volt.

• A termelés bővülését elsősorban a kibocsátás 61%-át adó egyéb építmények építésének 51%-os volumennövekedése eredményezte, miközben az épületépítések 1,5%-kal bővültek.
• Az építőipar új megrendelései országos szinten 8,6%-kal nőttek, miközben a megyei építőipari szervezetek 2022 I. félévében 212,3 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek 13%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában.
• A június végi 624,5 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene csaknem 3-szorosa volt az egy évvel korábbinak, a rövidtávú kilátások kedvezőbbek lettek.

Mi van ezzel a megyével? 66%-kal nőtt az épített lakások száma is

Az országos tendenciával ellentétben Fejér megyében folytatódott a lakásépítési kedv élénkülése (a II. negyedévre a növekedés üteme számottevően felgyorsult). Az I. félévben az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest is 66%-kal nőtt (országosan 6,8%-kal csökkent) az épített lakások száma. Összesen 477 lakást vettek használatba, az év ezen szakában utoljára 2006 I. félévében adtak át ennél több lakást a megyében. Az új lakások 51%-a Székesfehérváron, 24 és 25%-a a többi városban, illetve községekben épült. A megyei szintű növekedés hátterében elsősorban a számottevően élénkülő megyeszékhelyi, illetve kisvárosi építkezések álltak. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (11) több mint ötödével meghaladta országos átlagot (9,4), mellyel Fejér a megyék és a főváros alkotta rangsor 6. helyén szerepelt.

• Az új lakásoknak 38–62%-os arányban természetes személyek és vállalkozások voltak az építtetői. A megyei lakásépítési piac élénkülését szinte teljes egészében a vállalkozások növekvő lakásberuházásai okozták, a természetes személyeké gyakorlatilag stagnált.
• Az új lakások 51%-át családi házas formában, 37%-át többszintes, többlakásos épületben, további 10%-át pedig lakóparkban adták át. Alapvetően minden építési formánál jelentős növekedést regisztráltunk, a megyei lakásépítési piac intenzitását a többlakásos épületben használatba vett lakások bővülése fokozta leginkább. Részben emiatt az új lakások átlagos alapterülete 122 m²-ről 96 m²-re csökkent, de még így is országos átlag (88 m²) feletti volt, 40%-uk épült 4 vagy annál több szobával.

Az országos tendenciával szemben azonban csökkent a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2022 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (861) 3,0%-kal mérséklődött az előző év azonos időszaki magas bázishoz mérten.

Korábban sosem tapasztalt szinten a foglalkoztatottság

2022 II. negyedévében Fejér megyében a 15–64 éves népesség 78,6%-a, 213 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, számuk 3,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 1,8 százalékponttal meghaladta az országos átlagot, és korábban nem tapasztalt szintre emelkedett.

A munkaerőpiacon 208 ezer fő foglalkoztatottként, 4 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai növekedést meghaladó mértékben (3,8%-kal) nőtt, a munkanélkülieké az országossal ellentétben emelkedett (9,0%-kal) 2021 II. negyedévéhez képest.

Ha az adatokat nézzük:

• A foglalkoztatási ráta 77,0%-ot tett ki, ami 3,0 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottság korábban nem tapasztalt szintet ért el, a ráta meghaladta az országos átlagot (74,3%) is, és a főváros és a megyék körében az egyik legkedvezőbb volt.
• A munkanélküliségi ráta 2,0% volt, érdemben nem változott az egy évvel korábbihoz képest. Az arány kedvezőbb volt az országos átlagnál (3,2%).

A KSH elemzése szerint a foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedése annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen aktívan (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így a gazdaságilag inaktívak száma (58 ezer fő) az egy évvel korábbihoz képest 13%-kal fogyott, a 4,0%-os országos csökkenés mellett.

Nyilvántartott álláskeresőt csak elvétve találni

Fejér megyében 2022. június végén 7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlaggal megegyezően, 13%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők száma (289 fő) 32%-kal csökkent, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 4,0%-ot tett ki.

• Ezer lakosra az országos átlagnál kevesebb, 17 álláskereső jutott, ezen belül az arány a Gárdonyi járásban volt a legkedvezőbb (11), a Enyingi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (30).
• Az álláskeresők 35%-a legfeljebb 3 hónapja, 38%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 5,1%-kal kevesebb lett a 2021. júniusinál.
• Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (40%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 26%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 27%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 6,9%-uk pedig diplomás volt.

Budapest után a 3. megye, ahol a legszuperebbek a fizetések

Fejér megyében az idei év első felében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 486 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 323 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 489 ezer, a nettó átlagkereset 325 ezer forintra emelkedett.

• A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 17%-kal múlta felül a 2021. I. félévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól. Az alkalmazottak 3,8%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
• A bruttó keresetek a versenyszférában 15%-kal, 488 ezer forintra, a költségvetési szférában 27%-kal, 485 ezer forintra emelkedtek.
• Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 15, a szellemieknél 16%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 395 ezer, az utóbbiak 620 ezer forintot kerestek.

Végezetül, lássuk csak, hogyan változott a megye mezőgazdasága

Nyugat-Magyarországon Fejér megyében található a legnagyobb megművelt, haszonnövényekkel beültetett termőföldterület. A Központi Statisztikai Hivatal, a KSH kimutatása alapján 2022-ben nőtt a mezőgazdasági termelésbe bevont terület, ahogy a tanulmány fogalmaz: „2022. június 1-én Magyarország területének közel 55%-a, mintegy 5,1 millió hektár volt mezőgazdasági terület. Ennek 82%-a, 4 millió 163 ezer hektár szántóterületként, 15%-a (771 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. A mezőgazdasági terület nagysága 32,0 ezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál.”

Fejér az élvonalban van hazánkban a teljes területhez mért mezőgazdasági terület arányai kapcsán. Ebben Magyarországon Békés megye áll az élen, itt a legnagyobb a mezőgazdasági terület összes területen belüli aránya (78%), ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (77%), valamint Hajdú-Bihar megye (74%). Csongrád 68,9 százalékkal áll, a dunántúli megyék legjobbjaként pedig Fejér következik az ötödik helyen, nálunk a teljes területhez mérten a mezőgazdaságba bevont terület aránya 64,5 százalék.

Jelentősen változott idén a megyénkben termelt szántóföldi növények termésterülete. Fejérben az őszi búza 58 700 hektáron, kukorica 77 800 hektáron, míg repce 15 100 hektáron termett, mindhárom növény termesztése kisebb területen történt, mint egy esztendővel korábban. A termőterület növekedését a napraforgó esetében jegyezhettük fel, 2022-ben 43 000 hektáron zajlott a növény termesztése.

Országosan és arányaiban nézve a gabonafélék vetésterülete növekedett a többi növénycsoporthoz képet, a termőterületek 60 százalékát vonták be a gabonafélék termesztésébe. Az ipari növények a teljes terület 20 százalékát, a takarmánynövények 8 százalékot kaptak, míg 4 százalék vegyes szántóföldi növény mellet például 2 százalék jutott a zöldségféléknek és a szamócának.

Szántóföldi termesztésben jár az élen

A megyében a teljes mezőgazdasági terület 89,6 százaléka szántó, ezzel országos szintén hatodik Fejér. A magas szántóföldi arány egyúttal azt is jelenti, hogy a legeltetésben hasznosítható gyepterület mérete nálunk alacsony. Országos szinten a gyepterületek aránya 15 százalék, ennek mindössze 3,2 százaléka található Fejérben, szemben például az ebben élen járó Hajdú-Biharral, ahol a teljes gyepterület 15.9 százaléka található.

Szintén országos szinten változás figyelhető meg a gyümölcstermesztésben is. Folyamatosan csökken a hazánkban erősnek számító alma- és meggytermesztés, miközben folyamatosan nő a dió, a bodza és más gyümölcsök termőterülete.

Címlapkép: Getty Images