Sokan ráfizethetnek idén, hiába pukkan ki az ingatlanlufi: béreljünk, vagy vegyünk lakást?

Pénzcentrum   
  Megosztom
Sokan ráfizethetnek idén, hiába pukkan ki az ingatlanlufi: béreljünk, vagy vegyünk lakást?

Az albérletben élők örök dilemmája, hogy nem érné-e meg jobban lakást vásárolni, és a bérleti díj helyett a banki hitel törlesztőjét fizetni minden hónapban. Viszont nem mindenki rendelkezik kellő mértékű önrésszel, ráadásul jelen pillanatban a törlesztőrészletek is jóval magasabbak, mint az albérleti díjak. A Pénzcentrum ennek a kérdésnek járt utána szakértők segítségével.

Régen és ma is sokan gondolkoznak úgy, hogy miért is fizessenek albérletet, ha ugyanazt a havi összeget egy banknak törlesztve, hitelből is vehetnénk saját ingatlant is.De vajon mi szól a vásárlás mellett, és ellene, és mit tehet az, aki belevágna az aki mindenképpen belevágna a vásárlásba?

A 2022-es év eseményei következtében az első hónapok szárnyaló ingatlanpiaca fokozatosan formálódott az év során, az otthonteremtést tervezők egy része elbizonytalanodott, mások az emelkedő jelzáloghitel-kamatok miatt teljesen ki is szorultak a piacról, az év végére rekord alacsony kereslet jelentkezett. A keresleti piacból kínálativá alakult a szegmens

- kezdte el Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője elemezni a helyzetet a Pénzcentrumnak, hozzátéve, hogy jelenleg a használt ingatlanok áremelkedése országszerte megállt. Elmondható, hogy jelenleg a stagnálás időszakában vagyunk, emellett egyes ingatlanoknál már az árak mérsékelt csökkenésére is számíthatnak az érdeklődők, azonban az újépítésűek árszintjában az egyre dráguló kivitelezési költségek miatt további emelkedés várható.

A jelenlegi piacon a vevőké az előny, így kivárásra nem érdemes játszani, hiszen amint pozitív gazdasági változások kezdődnek hazánkban, úgy az ingatlanpiac is várhatóan megerősödik majd. Az érdeklődők most egyre szélesedő kínálatból választhatnak, komoly vásárlói szándék esetén pedig az eladók is nyitottak a nagyobb mértékű alkura – mondta el Bendikt Károly, kiemelve, hogy a lakhatás egyértelmű létkérdés mindenki számára, amelynek megoldására a legtöbb ügyfél két járható út közül választhat.

Személyes megtakarítás, valamint a hitelpiac és az elérhető állami támogatások felhasználásával saját ingatlan vásárlása, illetve azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő tőkével az otthonteremtéshez, és a magas törlesztőrészletek miatt a hitelpiacról is kiszorulnak, a kiadó lakások szegmense nyújthat mentsvárat. A megugró jelzáloghitel-kamatok és az energiaárak emelkedése azonban nem csak az eladó ingatlanpiacra, valamint a jelzáloghitel-piaci volumenre nyomja rá bélyegét, a két szegmensben bekövetkezett változások az albérletpiacra is kihatással lesznek

- fejtette ki, utalva ezzel arra, hogy sajnos a kérdésre nincsen fekete-fehér válasz, hiszen a legtöbbünknek a vásárlás a célja, azonban koránt sem biztos, hogy van erre lehetőség. Fontos szempont ugyanis, hogy pl. rendelkezésre áll-e a megfelelő önerő, amely a megvásárolandó ingatlan értékének minimum 10, de még gyakrabban 20 százaléka a bank döntésétől függően. Mindezek mellett pedig ott vannak a hitelfelvételnek és a vásárlásnak az egyéb kérdései, mint az ügyvédi díj, illeték, hitelfolyósítási díj. Ez mind-mind olyan költség, amit nem mutat a THM, viszont kénytelenek vagyunk kalkulálni vele.

A bérlemények árszintjét mindig az aktuális kereslet mértéke befolyásolja. A jelenlegi bérleti piacon - a dráguló hitellehetőségek következtében az eladó szegmensből kiszorult ügyfelek miatt - még mindig nagyon erős a kereslet, ami a hiteltörlesztők és -kamatok csökkenéséig várhatóan a bérleti piac további szárnyalását és erősödését vonja maga után

- emelte ki a Duna House szakértője. Azonban nem csak az ingatlanpiacon, de a bérletin is hatalmas változások történtek az elmúlt időszakban:

A bérleti hozamok a 2008-as gazdasági válságból való kilábalást követően, 2014-2015 után elérték a 10%-ot. A rövidtávú (turisztikai célú) lakáskiadás esetében akár a 10 % -ot is meghaladó hozamot lehetett elérni. A lakásárak emelkedése ennél jóval erőteljesebb volt (10 év alatt előfordult olyan budapesti kerület vagy település, ahol megháromszorozódott nominálisan a lakás értéke), ugyanakkor a bérleti díjak nem nőttek ekkora mértékben. Sőt a COVID időszakban a kereslet visszaesése és a turisták távolléte miatt a korábban hotelszolgáltatás jelleggel üzemeltetett lakások is megjelentek a hosszú távú bérletipiacon, amelynek köszönhetően nőtt a kínálat, így csökkentek a bérleti díjak. Ez a tendencia fokozatosan erodálta a bérleti hozamokat először 6-7%, majd 3-5% környékére mérsékelve azt

– mondta el a Pénzcentrum megkeresésére az Otthon Centrum szakértője.

Viszont nemcsak a fentiek miatt előnyösebb sokak számára a bérleményt választani a vásárlással szemben. Egy albérlet kiadásánál a cégek például egy vendéglátásban dolgozó esetében a havi jövedelembe a borravalót is beleszámolják, vagy egy egyedülálló anya esetében a gyerektartást is. Egyszóval mérlegelik a bérbeadók és az ingatlanosok a jelölt egyedi körülményeit is. Ezzel szemben egy banki hitel esetén ez már koránt sincsen beleszámolva.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

albérlet

lakás

lakásspiac

lakásvásárlás

albérletpiac