Itt vehetsz most olcsóbban tóparti nyaralót: ennyibe kerül ma a vízparti luxus

Hellovidék: Az ingatlanpiaci elemzésekben jellemzően a lakóingatlanokról kapunk rendszeresen adatokat, mi viszont kíváncsiak lennénk arra, hogyan alakulnak az idei télben a nyaralók és víkendházak árai?

Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője: A hazai ingatlanpiacon tapasztalható lassulás a nyaralók, hétvégi házak szegmensében is érzékelhető volt, amelyek az esetek többségében nem belterületen, hanem a településeken kívül, zártkerti telkeken helyezkednek el. A 2022-es első negyedévben érezhető szárnyalást egy visszafogottabb, kínálati oldalról erősödő, keresleti oldalról gyengülő piac váltotta fel.

Az energetikai paraméterek fontossága minden eddiginél jobban előtérbe került az érdeklődők számára,

így hiába megfizethetőbb egy zártkerti ingatlan, mint egy belterületi lakóingatlan, a vásárlók sokkal alaposabban vizsgálják meg az épületek energetikai jellemzőit, mint korábban. Amennyiben nem csak jó idő esetére, hétvégi használatra szeretnék ezeket az ingatlanokat fenntartani, úgy érdemes számolni azzal, hogy a külterületeken elhelyezkedő gazdasági épületek felfűtése sok esetben nagyobb kihívás, hiszen jellemzően ezeken a területeken jóval hidegebbek az esték, mint a sűrűn lakott területeken, így itt sem elegendő a jól működő fűtésrendszer, elengedhetetlenek a jól záró nyílászárók és a kiváló szigetelés.

Az emelkedő kamatkörnyezet sokak számára megnehezíti a hitelhez jutást, így többen kénytelenek voltak lejjebb adni a megvásárlandó ingatlanokkal szemben támasztott igényeikből, emiatt nem ritka, hogy többek a megfizethetősége miatt választják a zártkerti ingatlanokat életvitelszerű használatra, de fontos megemlíteni, hogy ez a szegmens is jelentős 50-60%-os áremelkedésen ment keresztül az elmúlt 4-5 év során. A pandémia időszakában jelentősen emelkedtek az árak, amelyek azóta is tartják magukat.

Nem mindegy azonban, hogy mit mivel hasonlítunk, hiszen hasznosítás, lokáció és a területen lévő növényzet függvényében is jelentősen változhatnak az árak. A zártkertek esetén gyakori, hogy csak megnevezése alapján tartozik az ingatlan a gazdasági épületek közé, de belülről már minden szempontból lakóingatlannak felel meg, hiszen minden megvan benne, ami egy belterületi házban megtalálható. A vásárlók ráadásul fontosnak is tartják, hogy a nyaralóik, hétvégi házaik legalább olyan komfortosak legyenek, mint az otthonaik. A jó szigetelés, a víz és villany elérhetősége szintén jelentősen alakítja az árakat.

Komárom-Esztergom megyében a 30-40 milliós zártkerti ingatlan sem ritka, de alapvetően helyrajzi kérdés a népszerűség és az ár is.

A Duna menti, a Dunakanyarban található települések hétvégi házainak árazását, a Szentendrén vagy például Biatorbágy vonzáskörzetében található zártkerti ingatlanok árait szinte össze sem lehet hasonlítani mondjuk a keleti régiókban található zártkerti ingatlanokéval, ahogy a népszerű borvidékeken található zártkertek is lényegesen más értéket képviselnek. A Duna House értékesítőinek tapasztalatai alapján mégis inkább elmondható, hogy az dönt zártkerti ingatlan vásárlása mellett, aki természetközeli, csendesebb, nyugodtabb hétvégi kikapcsolódásra, vagy mindennapos életvitelre vágyik, illetve szeretné biztosítani magának az önellátás nyújtotta lehetőséget. A külső területekről azonban jóval nehezebb a bejárás, így a két autó szükségessége és a dráguló üzemanyag árak okozta anyagi teher sem elhanyagolható.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője: Az elmúlt néhány hónapban 398 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az Otthon Centrum közreműködésével értékesített nyaralók. Ez az ár megegyezik a nyári időszak értékével, vagyis az utóbbi hónapokban nem tapasztaltunk számottevő áremelkedést a nyaralók piacán.

Milyen tendenciák figyelhetők meg? Mennyire gyűrűzött be a válság erre a területre?

Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető: A lakóingatlanok piacán és a nyaralópiacon egyaránt megfigyelhető, egy 30-40%-os kereslet visszaesés az utóbbi hónapokban, ugyanakkor a téli időszak jellemzően a legkisebb forgalmú időszak az ingatlanpiacon, ezért válság tényleges hatásairól a II. negyedév végével tudunk biztosabbat mondani. Általánosságban lehet kismértékű árkorrekció, de ahogy számainkból látszik komoly árcsökkenés nem várható a nyaralópiacon sem.

Télen mennyire gondolkodnak előre, mennyire keresik a nyaralókat a vásárlók? Jó befektetés még mindig ilyen ingatlanokat venni?

Benedikt Károly elemzési vezető: A kedvelt üdülőtelepüléseken mindig jó befektetés az ingatlanvásárlás. A tavalyi év során a kínálat is szűkös és drága volt például a Balatonnál, a kereslet pedig ahogy az országos ingatlanpiacon, ebben a szegmensben is visszaesett a tavalyi év második felétől kezdve. A nyaralópiacon természetesen azért jellemző a szezonalitás, a jó idő érkezésével az aktivitás is növekszik, azonban télen sem áll le teljesen a piac, ilyenkor jellemzően a kedvezőbb, olcsóbb ingatlanok iránt van érdeklődés.

Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető: A jó befektetéseket mindig keresik az emberek. Egy jó állapotú vízpart közeli nyaralót télen is könnyű eladni és van is rá kereslet. Ezzel szemben a központtól, vízparttól távolabbi, rossz állapotú nyaralókat már jóval nehezebb értékesíteni.

Magas infláció mellett az ingatlanbefektetés racionalitását az ingatlan értékőr funkciója jelenti, ugyanakkor látni kell, hogy más kockázatot vállal, aki lakóingatlanba és mást, aki nyaralóba fektet, utóbbi kevésbé likvid piac, kivéve a legfelkapottabb üdülőövezeteket.

A lakhatás általános igény, folyamatos a piacon a kereslet, míg a nyaraló luxustermék, a gazdasági változásokra jóval érzékenyebb.

Minden ingatlantípusnál alapvető a lokáció, lehet bármennyire is kívánatos az épület, ha rossz helyen van, nincs iránta kereslet. Ezeket mind mérlegelni szükséges. Ezen felül a befektető személye is meghatározó, milyen forrásokból gazdálkodik, mennyire hosszú távon tervez, tehát általánosságban nem lehet azt mondani, hogy a nyaraló ingatlan mennyire jó vagy rossz befektetési eszköz.

Az emberek mennyire várnak ki - bíznak az árak csökkenésében? Mennyien próbálják most értékesíteni az ilyen ingatlanjaikat?

Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető: A két kérdés az érem két oldala. A jelenlegi gazdasági bizonytalanság nem kedvez a nyaralópiacnak, ugyanakkor ebben a szegmensben például a hitelek drágulása kevésbé érezteti a hatását, mivel a vevők jelentős részben megtakarításaiból fedezi az ingatlan vásárlás költségét. Ugyanakkor, ha valakinek anyagi nehézségei támadnak akkor nyilván előbb fogja értékesíteni a nyaralóját, mint a lakását. Nem érzékelünk olyan változást, ami a nyaralók nagyobb arányú értékesítését mutatná, de ez idővel változhat. A lakáspiac egészén tapasztalható keresletcsökkenés ezt a szegmenst is érintette.

A tavalyi árakhoz képest hogyan alakultak a nyaraló-árak? Maradt a Balaton - és a Balaton-Felvidék a legdrágább nyaralóövezet? Hogy alakul a sorrend, hol lehet a legolcsóbban tóparti ingatlanokat venni?

Benedikt Károly elemzési vezető: Hazánk legkedveltebb nyaralóövezete a Balaton és a környéke, de a fejlesztéseknek köszönhetően egyre felkapottabbá vált az elmúlt évek során a Tisza-tó és közvetlen környezete is. A Velencei-tó az alacsony vízszint miatt ideiglenesen veszített a népszerűségéből a nyaralót keresők körében, de a helyzet normalizálódásával várhatóan újra fellendül majd a tó közelében lévő ingatlanok iránti kereslet. A szinte már fővárosi elővárosnak számító Velence azok körében azonban továbbra is kedvelt, akik életvitelszerű használatra keresnek a város zajától távolabbi, csendes, nyugodt lakhatást, zöld környezetben, de jó infrastruktúrával.

Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető: Továbbra is a Balaton déli partja a legdrágább nyaralóövezet hazánkban. A tó keleti medencéjének településein az egymillió forintot is megközelíti a nyaralók négyzetméterára. Siófok 999 ezer forinttal a rekorder melyet, Zamárdi követ átlag 890 ezer forinttal. Nyugat felé haladva ugyanakkor gyorsan csökken az átlagár: Balatonlellén már csak 777 ezer, Balatonmáriafürdőn pedig 423 ezer forint a nyaralók négyzetmétere. Az északi parton szintén a keleti medence települései a drágábbak: Balatonkenesén 950 ezer, míg a nyugati medencében Révfülöpön már 700 ezer forintos négyzetméteráron is lehet nyaralót találni. A Balatontól távolodva már jóval kedvezőbbek az árak. Továbbra is népszerűek a Balaton-felvidéki kistelepülések: például Dörgicse, ahol átlag 407 ezer forintért keltek el a víkendházak, csak úgy, mint Alsópáhok, ahol ugyancsak ezen a négyzetméteráron találhatunk nyaralót, míg Szentgyörgyvár esetében jóval olcsóbban, már 200 ezer forintért is vásárolhatunk ingatlant. Az ország más területeiről megemlíthetjük az elmúlt hetekben a síelés miatt népszerű Mátraszentimrét, ahol csak 325 ezer forint az átlagár, míg Esztergomban 340 ezer.

Aki pedig olcsón szeretne tópart közeli nyaralót vásárolni annak érdemes a Tisza-tó vagy a Velencei tó körül nézelődnie.

A Velencei tó esetében 580 ezer forintos átlagos négyzetméterár jellemző, míg a Tisza-tónál a balatoni ár feléért, harmadért is vásárolhatunk nyaralóingatlant.

Benedikt Károly elemzési vezető: A Balaton esetében az északi part a 2022-ben zárult adásvételek adatai alapján is drágább a délinél, a használt ingatlanok ára ezen a területen átlagosan 400-800 ezer forint körül mozog, amely 50 millió forint feletti átlagos ingatlanértéket jelent, és egyre gyakoribb a 200 millió forint feletti családi ház vagy nyaraló.

A Balaton déli partján minimálisan olcsóbbak a négyzetméterárak a használt ingatlanok tekintetében, de a Balaton fővárosának számító Siófokon a vízpart közeli ingatlanokért a 2 millió forint feletti négyzetméterárat is hajlandóak voltak már megfizetni a vevők. A balatoni ingatlanpiac egészéről elmondható, hogy ugyan a 2021-es évhez képest lassuló ütemben, de még mindig átlagosan 10-20%-kal emelkedtek a négyzetméterárak.

A keleti országrész általánosságban kedvezőbb árú, mint a Dunántúl, ennek megfelelően a Velencei-tó és környéke még mindig drágább, mint az egyébként egyre fejlettebb és az autópályának köszönhetően viszonylag könnyen megközelíthető Tisza-tó.

Címlapkép: Getty Images