Budapest 16℃ (kissé felhős)Rengeteg van ebből a húsból, mégsem esszük: a boltokban is alig veszik a magyarok
A kecskehús és a juhhús sem örvend túl nagy népszerűségnek itthon, olyannyira nem, hogy éves szinten tulajdonképpen egy pörköltnyi adagot eszünk meg belőlük fejenként - és a legtöbbször az is valamilyen tradícióhoz köthető, például a húsvéthoz. Magyarországon jó minőségben állítják elő ezt a két húsfélét is, így kérdés, hogy vajon mi lehet a gyér fogyasztás oka? Az Agrárszektor most ennek járt utána, valamint kiderül, hogyan fest az EU-ban a helyzet, és mi vár a termelőkre a jövőben.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület, mint az Elismert Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy évente körülbelül 20-30 dekagrammot fogyasztunk el fejenként ezekből a húsokból (az említett pörköltnyi adagot), írja az Agrárszektor.
Ugyanakkor ez nem sajátos helyzet, hiszen az Európai Unión belül is hasonló a kép: leginkább vallási ünnepekhez kötik ezeket az ételeket. A keresztények húsvétkor fogyasztják leginkább, azokban az országokban, ahol élénkebb a vallás, ott a bárányhús fogyasztása is jelentősebb. Ez sem kiugró, de 3-4 kilogrammot jelent évente, ami már jobban fest a 20-30 dekához képest.
A juhhús egyébként gasztronómiailag nagyon fontos. Sokan csak pörköltökön keresztül találkoznak a húsokkal, pedig top minőségben megtalálhatók a Fine dining éttermekben. Azért is lehet megosztó étel, mert például a sertéshez vagy a baromfihoz képest faggyús, jobban kell bánni vele. Vagy szeretik az emberek, vagy egyszer megkóstolták, nem ízlett nekik és többé hallani sem szeretnének felőle
- fogalmazott Mezőszentgyörgyi Dávid.
Prémium termék, tehát drága húsféléről van szó, jóval többe kerül a baromfinál vagy a sertésnél. Ez a kereslet-kínálat okán van így, hiszen az EU nem önellátó ebből a 2 húsból. Viszont már lehet látni, hogy van egy szegmens, ahol nő a fogyasztás: Németországban az egyre több muszlim miatt, akik mintegy 3 millióan vannak az országban. Ők disznóhúst egyáltalán nem fogyasztanak, bárányt azonban annál inkább - ez az elmúlt 10 évben kezdett el erősödni.
Hazánkban is van olyan kis vágóhíd, amit muszlimok üzemeltetnek, de magyar kézben lévő nagyobb vágóhídnak is van ilyen engedélye. Speciális a vágástechnológia, hiszen az úgynevezett halal vágással kell leölni az állatokat, amihez speciális engedély is kell - ami a zsidó vallásban a kóser vágásnak felel meg. Az engedély pedig azért kell, mert ebben az esetben nem bódítják vágás előtt az állatokat.
Így alakul az export és az import
Az import fagyasztott formában érkezik az EU-ba döntően Új-Zélandról, Magyarország viszont élő állatot exportál. Mint kiderült, világszerte van kereslet a bárányhúsra, ugyanakkor az EU nem önellátó (csak 96%-ban), így hát nem túltelített a piac a többi hússal szemben.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
