Nem csitulnak az indulatok az akkugyár miatt: Debrecen polgármestere nyugalomra int

Megítélésem szerint jelen pillanatban egy értelmetlen hitvita zajlik egy nagyon komoly kérdésben, ami egyértelműen a 21. század nagy környezetvédelmi kihívásainak az egyikét kellene, hogy szolgálja. A debreceni akkumulátorgyár kérdésében szakmai vitának kellene zajlania, de most egyértelműen átpolitizált párbeszéd folyik. Jelenleg politikai preferenciák alapján ítélik meg az emberek az akkumulátorgyárat

- mondta el a polgármester.

A világ elindult a környezeti átállás felé. Az Egyesült Államok szenátusa 400 milliárd dolláros fejlesztési programot indított az elektromobilitás területén, aminek nagyon fontos része az akkumulátorgyártás. Európa is gőzerővel építi ki az ezzel kapcsolatos kapacitásait, és egészen a Távol-Keletig tart ez a folyamat. Ennek a világméretű átalakulásnak a kellős közepén található Magyarország, ahol magának az akkumulátorgyártásnak a létét és szükségszerűségét vitatják bizonyos politikai szereplők egy nagyon egyszerű nézőpontból, környezetromboló ez a tevékenység, vagy nem.

Veszélyes lehet egy népszavazás?

Arra a kérdésre, hogy tart-e a népszavazástól, annak fényében, hogy a közelmúltban készült egy közvélemény-kutatás, amelyben a megkérdezettek 64 százaléka elutasítja az akkumulátorgyárat, 19 százalék támogatja csak, ezen kívül 12 ezren írták alá azt a dokumentumot a városban, hogy nem szeretnének akkumulátorgyárat, azt felelte Papp László, hogy egyáltalán nem tart tőle, a város vezetése számára mindig is fontos volt az emberek véleménye. Városvezetőként 25 éve dolgozik Debrecenért, negyedszázada abszolút többségben vezetik a várost. Ezt ennyi ideig nem lehet megvalósítani az emberek véleményének figyelmen kívül hagyásával.

Minden tekintetben érvényesülnie kell minden fontos kérdésben a debreceni emberek álláspontjának és véleményének.

Mérgez a lítium, vagy mégsem?

A gödi akkumulátorgyár esetében a helyiek úgy vélik, az a legnagyobb baj, hogy szerintük a dél-koreai cég nem tartja be a környezetvédelmi szabályokat. Mivel lehet megnyugtatni a debrecenieket, hogy ez a CATL gyára esetében nem fog megtörténni, tette fel a kérdést az Index.

Ne keverjük össze a gödi és a debreceni gyár elhelyezését! A Déli Gazdasági Övezetben jelöltük ki azt a területet, ahol a CATL építi a gyárat. Ez Mikepércstől és Debrecen keleti városrészétől is több mint két kilométerre van. Gödön pedig információim szerint közvetlenül az iparterület mellett vannak a lakóépületek. Az elmúlt években határozott koncepció mentén jelöltük ki Debrecenben azokat az ipari övezeteket, amelyek fogadják a befektetőket. Az Északnyugati Gazdasági Övezet, ahol a BMW gyára épül, az összes környékbeli lakóterülettől legalább egy kilométer távolságra van. Tehát rendkívül körültekintően jelöltük ki az iparterületeket, amelyek Debrecen szabályozási tervében is szerepelnek. A CATL-nek helyet adó Déli Gazdasági Övezet több mint húsz éve, 2002 óta szerepel a város szabályozási tervében. Soha senki nem emelt kifogást ellene.

- hangsúlyozta a polgármester.

A város jól átgondolt gazdaságfejlesztési stratégia mentén valósítja meg az elképzeléseit. A déli és a BMW által használt Északnyugati Gazdasági Övezetre is külön elektromos hálózatfejlesztési programot indítottak, ami jótékony hatással lehet a debreceni városi elektromos hálózatra a nagy alállomások fejlesztésével. Ezek még részben nincsenek üzemben, hiszen a gyárak nem üzemelnek, de a fejlesztés elindult, sőt bizonyos részben be is fejeződött. Tehát ezek a városi hálózatra nemhogy negatív, hanem némileg pozitív hatást is gyakorolnak majd.

A debreceni gazdasággal kapcsolatban az ellenzőink három korlátozó tényezőt emlegetnek állandóan. Az egyik az energiaellátás, erre az előbb válaszoltam. A másik a víz kérdése. Debrecennek nincsenek vízellátási problémái

- emelte ki Papp László.

Debrecennek kétirányú betáplálása van. Az egyik a felszín alatti rétegvíz, aminek a napi utánpótlási kapacitása meghaladja a 75 ezer köbmétert. Ezen felül a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. rendszerén keresztül napi 30 ezer köbméter víz érkezik a városba a Keleti-főcsatornából. Ugyancsak tovább javítja a város vízmérlegét ökológiai szempontból a Civaqua-program, amelynek az első üteme ebben az évben készül el, ami 1200 liter/szekundum vízhozamot biztosít majd. Ennek lesz majd egy második üteme, ami ezt a kapacitást is megduplázza. A Civaqua-program második üteme pedig a város környéki tavaknak a folyamatos vízutánpótlását hivatott majd biztosítani.

A debreceni gazdaságnak megnövekedett a vízigénye, ezért olyan megoldásokat kell találni, ami függetlenül attól, hogy van Debrecennek elegendő mennyiségű vize, mégis védi, megóvja ezt a vízkészletet, és csak a szükséges mértékben állítja az ipar szolgálatába. Ahol lehet, az ivóvizet kiváltják tisztított szennyvízzel, úgynevezett szürkevízzel. Az akkumulátorgyár vízigényének 70-80 százalékát hűtésre használják majd fel. A gyár napi átlagos vízfelhasználása 3300 köbméter lesz, ennek zöme kiváltható szürkevízzel. Korábban Debrecen naponta 38-40 ezer köbméternyi szennyvizet engedett el a természetbe újrahasznosítás nélkül. A debreceni vízmű számára ez egy újabb piaci lehetőség, mert az eddig a természetben elengedett tisztított szennyvizet most újrahasznosíthatja, mert az ipari üzemek ezt meg fogják vásárolni. Utána pedig elpárologtatják ezt a vizet, de nem ivóvizet használunk.

Debrecen vízigénye jelen pillanatban naponta 38-40 ezer köbméter, tehát kevesebb mint a fele a negyven évvel ezelőttinek, amiben benne van az ipari parkok napi 10 ezer köbméteres felhasználása.

Jelen pillanatban a katasztrófavédelmi hatóság jogerős engedélye van a beruházó birtokában és a környezethasználati engedély, ami még nem emelkedett jogerőre. Ha ez megtörténik, akkor lehet az építési engedélyezési eljárást elindítani. Valószínűleg az évtized közepén, második felének az elején indulhat a termelés.

Címlapkép: Getty Images