Fontos változás élesedik a Balatonnál: szigorú döntést hoztak, itt a végrehajtási terv!

A területi alapú fejlesztési szemlélettel készült végrehajtási terv figyelembe veszi a kiemelt térség egyedi adottságait, lehetőségeit és kockázatait egyaránt. Ahogy arra az ülésen a szakemberek rámutattak, jelen területfejlesztési program a térség mélyreható ismerete alapján arra törekszik, hogy azonosítsa a kihívásokat és az azokra adandó fejlesztéspolitikai válaszokat, melyeket a Balaton, mint természeti-táji egység és társadalmi-gazdasági tér hosszútávú megőrzése érdekében a gyakorlatban is alkalmazni szükséges. Kiemelték: arra való tekintettel, hogy a tó ökológiai rendszere és az ahhoz kapcsolódó társadalmi működés egy érzékeny és sérülékeny térbeli egységet alkot, ezért a 21. század globális kihívásaira adandó regionális és lokális válaszok partnerségi alapokon történő megfogalmazása és végrehajtása versenyképességi és történelmi kérdést is jelent.

Négy pillér mentén építenék a jövőképet

A Balaton térség jövőképe négy pillérre épül: ezek a természetesség, a megújuló képesség, az egészség és a fenntarthatóság. Fő cél a térség úgymond dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, a régió ökológiai rendszerének megőrzésével együtt, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiemelkedő minőségű élet és munkakörnyezet.

Mindettől a következő társadalmi és gazdasági eredményeket várják:

• · megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára;
• · vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára;
• · vonzó és biztonságos természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták tartózkodási ideje, attrakciókhoz kapcsolódó költésekben és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége;
• · a változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat.

A térség fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határozták meg. Ezekre fókuszálva több programot indítanak a következő években:

• · Innovatív Balaton! A Balatoni gazdaság jövedelemtermelő és minőségi, egész éves foglalkoztatási képességének javítása a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén
• · Aktív és élményt adó Balaton! A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként
• · Balatoni egészség és megújulás! A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által.
• · Balatoni terméket az asztalra! Helyben, vidéki térségekben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése.
• · Megújuló balatoni közösségek! A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben, vidéki területen élő közösségek folyamatos megújulása
• · Természetes Balaton! Egészséges környezet, tiszta Balaton! A táj valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletek fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás megőrzése, a környezetszennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése, a települések építészeti színvonalának emelése
• · Elérhető Balaton! Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében
• · Együttműködő Balaton! Közös érdek vezérelte intézményi (üzemeltetési, szabályozási, finanszírozási) együttműködés a különböző intézményi szereplők között.

A szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak emellett a fenntartható környezet- és tájhasználatra, a barnamezős területek hasznosítására, illetve a használaton kívüli épületek, területek (például felhagyott, fejleszthető területté alakítható földrészletek, üres ingatlanok) „újrahasznosítására”, a korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazására, a térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzésére, de a mindennapi élet biztonságának javítására is a Balaton régióban.

A vidékies térség erősítésére fókuszálnak

A Balaton térsége összességében egy alacsony népsűrűségű, vidékies térségnek tekinthető, ahol jelentős tere van a vidékfejlesztési célú, így a mezőgazdasági termékek termesztésén és előállításán, illetve a vidéki kisvállalkozások megerősítésén és elsődlegesen a helyi lakosságot kiszolgáló alapszolgáltatások fejlesztésén alapuló programoknak. Ezen fejlesztési célok elsősorban a helyi közösségek által kialakított és működtetett programok révén valósulnak meg. A LEADER és egyéb helyi vidékfejlesztési közösségeknek kiemelt feladatuk van a vidékfejlesztési források hatékony felhasználásában, a kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésben, a mezőgazdaságban és helyi termék készítésében, vidéki örökség megőrzésben, illetve a falusi magánszálláshely fejlesztésekben. A vidékies térségek között számos dimenzióban eltérés azonosítható a kiemelt üdülőkörzet területén. A Balaton-felvidék prosperáló kistelepülésein teljesen eltérő fejlesztési szükségleteket találunk, mint a Délnyugat-balatoni háttértelepülések körében. A térség területfejlesztési programjának kiemelt figyelmet szükséges fordítani a kiemelt üdülőkörzet hátrányosabb helyzetű, jellemzően somogyi és zalai területeinek felzárkóztatására

– mutatott rá az ülésen Molnár Gábor, a BFT ügyvezető igazgatója.

A 2027-ig tartó időszakban számos olyan intézkedés várható, amely elsősorban a vidékies térségek fenntartható fejlődését segíti elő. Ilyenek például a mezőgazdasági tevékenységek bővítése, a feldolgozás ösztönzése, a helyi termékek kialakítása, a kerékpáros és természetjáró turizmus fejlesztése, a falusi szálláshelyek fejlesztése, a közösségi együttműködések ösztönzése, a természetvédelmi programok megvalósítása, a környezetvédelmi célokat szolgáló infrastruktúra fejlesztése vagy a táji- és épített örökségvédelem.

Ahogy arra a dokumentum is rámutat, a Balaton térség településszerkezetére jellemző, hogy területén nincs nagyvárosi központ, legnagyobb városai legfeljebb középfokú, alsó-középfokú központi szerepkört betöltő középvárosnak tekinthetők. Ugyanakkor ezek a méretű városok a térség parti régiójában sűrűsödnek inkább – Marcalit, Tapolcát és Tabot kivéve. A jelentős központi szerepkörrel bíró településeket nélkülöző térségek fejlődési és gravitációs potenciálja hagyományosan csekélyebb, még akkor is igaz ez a Balaton régiójára, ha a kiemelt térség somogyi parti területein egy agglomerálódó, ám mégis közigazgatásilag szétszabdalt településegyüttes összpontosul.

Összhangban az országos kihívásokkal – amely az alsó- és középfokú központ szerepet betöltő városok és funkcionális térségeik megerősítése – a kiemelt térség harmonikus területi fejlődése érdekében szükséges a kis- és középvárosok gazdasági térszervező erejének megerősítése, valamint szolgáltató funkcióik helyreállítása és javítása.

Címlapkép: Getty Images