Ráfizethetnek a társasházban élő magyarok: időzített bombán ülnek rengetegen

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, írja a Pénzcentrum.

A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.

Fontos a közös biztosítás

A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is.

Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban

- mondta el a lapnak a Generali.

A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület-biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."

A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás

A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.

A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban.

A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra.

A teljes cikk ITT olvasható.

Címlapkép: Getty Images