Ez is eljött: olyan dolog történik a magyar földeken, amire még soha nem volt példa

HelloVidék: Milyen modern mezőgazdasági technológiák vannak jelenleg alkalmazásban a vidéki területeken?

Farkas László, MAGOSZ: A XXI. század második évtizedében úgy gondolom elmosódtak a határok a mezőgazdálkodásban alkalmazott módszerek területi elhelyezkedése vonatkozásában. Az egész országban mindenütt elérhetővé váltak az internetes hálózatok, így csak a gazdálkodón múlik, hogy a termelésben alkalmazza-e a digitális megoldásokat. Ma már a gazdálkodást teljesen átszövi a digitalizáció.

A saját gazdaságom két évtizede alkalmazza a helyspecifikus növénytermesztés technológiai megoldásait, amely a digitális adatgyűjtésen alapul. Természetesen az egyes elemek megvalósítása is digitálisan történik. Mivel tudjuk, hogy a táblán belül hol keletkezett az adat, ezért célzott kezeléseket tudunk végrehajtani a táblán belül. Szakmailag megalapozott döntéseket 100%-os pontossággal tudunk megvalósítani. Ma már az állattenyésztésben, kertészetekben és gyümölcsösökben is alkalmaznak precíziós megoldásokat.

Dr. Kovács Gergő Péter: A vidéki területeken is megtalálható minden olyan modern mezőgazdasági eszköz, technológia, amelyek a vármegyeszékhelyeken, nagyobb városokban vagy a főváros vonzáskörzetében elérhetők. Alapvetően nincs különbség abban, hogy az ország keleti, nyugati, északi, vagy déli részén mennyire elterjedtek a modern mezőgazdasági technológiák. Amennyiben kifejezetten a növénytermesztést nézzük, akkor a gazdálkodók egyre modernebb eszközparkot alkalmaznak (pl. erőgépek, direktvetőgépek, magágykészítős vetőgépek stb.) így e téren nincs lemaradásban a vidék. Hazánkban ugyanazok a modern mezőgazdasági gépek megtalálhatók, mint a nyugati országokban. Az egyre nagyobb teret hódító precíziós gazdálkodás valamely elemét a gazdálkodók már most is használják a termelésben legyen ez állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet vagy egyéb mezőgazdasági ágazatok.

HV: Milyen előnyökkel jár a modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása?

Farkas László, MAGOSZ: A termelők feladata, hogy egészséges élelmiszereket és egészséges takarmányokat állítsanak elő úgy, hogy közben mindez környezettudatos és fenntartható módon valósuljon meg. A precíziós helyspecifikus növénytermesztés tulajdonképpen egy optimalizációs technológia, amely a ráfordításokat és a hozamokat is optimalizálja. Nagyon fontos, hogy a precíziós technológiát nem önállóan, mindentől függetlenül valósítjuk meg, hanem a komplex technológia egy elemének tartjuk. Vizet nem tud fakasztani, a termesztésben elkövetett hibákat nem tudunk vele kijavítani, de ha a termesztés minden elemét szakmailag megalapozottan alkalmazzuk, úgy számolhatunk hozamnövekedéssel és a költségek csökkenésével is.

A legfontosabb hozadéka a precíziós megoldások alkalmazásának, hogy a gyűjtött adatok segítségével megismerjük a földterületek adottságait, lehetőségeinket és reális hozamterveket tudunk készíteni, amelyhez szakmailag megalapozott ráfordításokat rendelhetünk. Ez pedig megalapozza a fenntartható és egyben környezettudatos gazdálkodásunkat. Fő célunk a növény igényeinek a kielégítése, amely megvalósításával jó minőségű terményt leszünk képesek előállítani. A jó minőség megalapozza az előállított termény értékesíthetőségét, a magasabb hozam és a költségoptimalizálás együttesen a gazdasági megtérülést stabilan eredményezi.

Dr. Kovács Gergő Péter: Ahogyan minden más termelő ágazatban, a mezőgazdaságban is nagyon fontos az input anyagok lentebb szorítása, kevesebb növényvédőszerrel, kevesebb műtrágyával, kevesebb üzemanyaggal szeretné mindenki megművelni a területeit. A legújabb mezőgazdasági technológiáknak, amelyek bevezetésre kerülnek, alapvetően a hatékonyságnövelés az egyik célja, másrészt a terméshozam növelése és a minőségi paraméterek javítása. Tudni kell, hogy önmagában új technológiák bevezetésével, eszközök vásárlásával nem fog nőni a terméshozam, ha a gazdálkodás nem áll szilárd alapokon (szaktudás, fegyelem, elhivatottság). Sajnos hazánkban elég nagy az évjárathatás, évről évre a terméshozamok nagyon ingadoznak. A technológia 1-1 elemével nem lehet védekezni ellene, összehangoltabb és komplexebb védekezésre van szükség. A precíziós gazdálkodás ebben tud segíteni, de mint egy elem a sok közül. A technológiai haladásnak természetesen meg van az előnye szinte minden téren (környezetvédelmi és gazdaságossági egyaránt). A fenntartható és egészséges élelmiszerelőállítás egyre nagyobb kihívást jelent a változékony és szeszélyes időjárás miatt, ezért erre fel kell készülnünk. A precíziós gazdálkodás és egyéb modern technológiák bevezetése elősegíti az adaptációs képességeinket, így jobban fel tudunk készülni erre az előttünk álló kihívásokra legyen ez gazdasági vagy természeti eredetű.

Milyen akadályok és kihívások állnak az új technológiák terjedése előtt?

Farkas László, MAGOSZ: A hagyományos növénytermesztés keretén belül a döntéseket táblaszinten hozzuk meg, függetlenül attól, hogy tudjuk, hogy a táblán belül eltérő adottságok vannak. A precíziós technológiát csak arra alkalmas erő- és munkagépek valamint fedélzeti számítógéppel tudjuk elvégezni, ehhez beruházások kellenek. A gazdálkodóknak szemléletváltásra van szükségük ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodást eredményesen alkalmazzák, a döntéseiket adatokra alapozottan kell meghozniuk, nem pedig a szokásoknak megfelelően. Informatikai ismeretekkel kell rendelkeznie a gépkezelőnek, nem elegendő, ha csak gépész beállítottságú.

A tulajdonosnak, az agronómusnak is felkészültnek kell lennie, nem árt, ha ő is tisztában van a digitalizáció alapjaival.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy minél korábban, de legkésőbb a következő munkagép cseréje előtt megszületik a döntés a precíziós technológia bevezetéséről és azonnal elkezdődik a digitális adatok gyűjtése. A jó döntések saját adatbázison alapulva születhetnek, minél nagyobb adatállomány figyelembe vételével.

Dr. Kovács Gergő Péter: Bármilyen technológia bevezetéséről beszélünk, egy alapvető félelem van minden emberben az újításokkal szemben. Lehet, a gazdálkodó csak azért ragaszkodik egy másik technológiához, mert régen azt tanulta az volt az általánosan elfogadott, ezzel nincs is baj, de az idő múlásával megváltoznak, lecserélődnek az eszközeink (gépparkunk) és ezzel együtt a tudásunk is elévül. Minden új technológia bevezetése jelentős beruházással jár, amit nem mindenki engedhet meg magának. Természetesen hazánkban is vannak a beruházásokat segítő pályázatok, támogatások és az agráriumra szabott hitelkonstrukciók. A legnagyobb kihívás mégis talán az ismeretek disszeminációjában és elfogadásában rejlik. Nem véletlen, hogy az országban különböző gazdakiállítások, fajta- és gépbemutatók és képzések vannak, amelyeket a különböző gazdaszövetkezetek, gépforgalmazók, nemesítőházak és az agráriummal foglalkozó szervezetek tartanak. Az ő céljuk, hogy a fiatalokat és az időseket is felkészítsék a jelen és a jövő mezőgazdasági kihívásaira. Nem szabad megfeledkeznünk az agrár felsőoktatásról sem, mint az új technológiák első bevezetőiről. A digitalizáció, az adattudomány, a robotika, a mesterséges intelligencia már részese a mindennapjainknak. Ezeket a készségeket, ismereteket be kell építeni a tantervekbe és tananyagokba, ezért egy paradigmaváltáson és megújuláson kell keresztülmenni az agrároktatásnak is. Az igény az ilyen jellegű (mezőgazdasági tudás integrálva a digitális készségekkel) tudásra, ismeretekre már most is megvan. Jó példaként lehetne megemlíteni a drónok és az agráriumban használatos szenzorok használatát. Ezeket a sokoldalú eszközöket egyre jobban elfogadják a magyar gazdatársadalomban és az ezzel kapcsolatos képzések is elindultak, például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.

HV: Milyen hatással van a modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása a vidéki közösségekre, pl. munkahelyteremtés, a gazdasági fejlődés és az életminőség javítása szempontjából?

Farkas László, MAGOSZ: Keveset beszélünk róla, de nagyon fontosnak tartom, hogy a precíziós technika alkalmazása révén jelentős mértékben javulnak a munkavégzés körülményei. A gazdasági fejlődés a hozamnövekedés és a költségoptimalizálás alkalmazása következtében kézzelfogható. A termelékenység javulása eredményeként létszámnövekedés nélkül teljesíteni tudjuk a feladatainkat, nem szükséges a munkaerő létszámot növelni, mert azonos létszám mellett jobb minőségben tudjuk elvégezni a feladatokat.

Dr. Kovács Gergő Péter: Az új mezőgazdasági technológiák elősegítik a vidéki munkaerőpiac fejlődését, például képzett gépkezelőkre mindig szükség van. A modern eszközeink és erőgépeink karbantartása mára már elképzelhetetlen megfelelő szervízhálózat nélkül. Ez mind-mind új munkahelyeket jelent a vidék számára. Ahogyan az előző kérdésekben is kifejtettem, a digitalizáció a mezőgazdasági termelést is egyre inkább "behálózza", innentől kezdve agrárinformatikában jártas szakemberekre is szükségünk van. Az egyre összetettebb feladatok ellátására szakosodott agrárszakemberek mellett, természetesen szüksége van jól képzett közgazdaszákra, pénzügyesekre és egyéb mérnökökre, hogy működtetni tudjuk Magyarország agráriumát. Az itt felsoroltak egyre jobban fizető munkakörök, ezáltal fokozódik a vidék megtartó képessége, nő az életminőség, így a nagyobb városok nehezebben vonzzák el a szakképzett munkaerőt. A munkavállalók könnyebben meg tudják találni a boldogulásukat a mezőgazdaságban és a rá épülő egyéb iparágakban (élelmiszeripar, turizmus-vendéglátás).

Címlapkép: Getty Images