Olyan történhet, amire még nem volt példa itthon: megemelik év közben a minimálbért?

24.hu   
  Megosztom
Olyan történhet, amire még nem volt példa itthon: megemelik év közben a minimálbért?

A 2023-as minimálbér- és bérminimumemelésről szóló megállapodásban szerepelt, hogy amennyiben az inflációs prognózisnál várhatóan magasabb lesz a fogyasztói árindex, akkor félévkor a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy egy esetleges évközi minimálbér-, illetve bérminimum-emelésről egyeztessenek.

Akkoriban 15 és 18 százalék közötti éves inflációval számolt a kormány, és bár január óta fékeződött hajszálnyit az infláció, még mindig elég magas – januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, áprilisban 24 százalékos drágulást mért átlagban a Központi Statisztikai Hivatal. A statisztikai hivatal első félévi inflációs adatai július 7-ére várhatóak, a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése június végére, írja a 24.hu.

Kell egyeztetés a bérkorrekcióról

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérmegállapodás szerint nemcsak az inflációs adatokat kell figyelni, hanem azt is, hogyan alakul a bruttó hazai termék. Most éppen technikai recesszióba került az ország, de az éves várakozás még mindig pozitív – tette hozzá. A második negyedévi KSH-s GDP-adatok augusztus 16-ára, illetve szeptember 1-jére várhatóak csak, az MNB június végi inflációs jelentésében viszont lesz GDP-adat is. Március végén azt írta a jegybank, hogy a GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal bővülhet. Érdekvédőként úgy gondolja, hogy ezt a prognózist kellene alapul venni.

Ami az egyeztetést illeti, automatizmusra számít, vagyis arra, hogy sor kerül rá. Ha mégsem így lesz, akkor a szakszervezet kezdeményezi az egyeztetést. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) amúgy is több témában ülésezik, ez is napirendre kell hogy kerüljön az év közepén

- mondta a lapnak.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökének javaslatára került be anno a bérmegállapodásba, hogy félévkor üljenek le tárgyalni egy esetleges minimálbér- és bérminimumkorrekcióról a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, valamint a kormány. László Zoltán szerint is több kérdés van, amit vizsgálni kell a bérekkel kapcsolatban, de ő egy kicsit máshonnan közelített. Fontos a munkáltatóknak is, hogy javult-e a dolgozók megélhetése. Az első négy hónap adatai alapján azt látszik, hogy romlott, hiszen a minimálbér 16 százalékkal emelkedett januártól, bruttó 200 ezer helyett 232 ezer forint lett, a bérminimum pedig 14 százalékkal (bruttó 260 ezerről 296 400 forintra nőtt), miközben az infláció áprilisra tudott csak lemenni 24 százalékra, az első három hónapban 25 százalék feletti volt.

Vizsgálni kell szerinte azt is, hogy a bérfejlesztés munkáltatói céljai megvalósultak-e, például képes volt-e csökkenteni a mindenhol jelentős mértékű fluktuációt, javultak-e a munkavállalók elköteleződésével a minőségi mutatók. Nagyobb lett-e a hajlandóság túlórák vállalására, rugalmasabbak lettek-e a munkavállalók a gazdasági nehézségek közepette? Ha vannak pozitív változások, akkor meg kell nézni, azok elégségesek-e. Ha nincsenek, akkor pedig kérdés, annak az-e az oka, hogy nem volt elég a bérfejlesztés.

Június végén már meglesz az MNB inflációs jelentése, ami mértékadó támpont lehet ahhoz, hogy beszélni tudjanak arról, hozzá kell-e nyúlni a bérekhez – tette hozzá. A megállapodásban jelzett 15–18 százalékhoz képest most még szerinte határértéken van a várható éves infláció. Az MNB például 15 és 19,5 százalék közötti értéket becsült legutóbbi inflációs jelentésében, a GKI 19 százalékot valószínűsít. Az Erste elemzői szerint az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad.

Nettó legkisebb bérek kontra infláció

2010 óta a kezdeti három évben és 2021-ben fordult eddig elő, hogy magasabb volt az infláció, mint a legkisebb bérek nettójának növekedése. 2010 elején a szakszervezet jelezte is, hogy a kormány által becsült 3,9 százalékos infláció mellett a bérminimum nem őrzi meg az értétkét. Végül 4,9 százalékos lett az éves infláció, így a minimálbér is veszített reálértékéből. 2011-ben csökkent az alacsonyabb bérek után igénybe vehető adójóváírás, így hiába volt bruttóban 6, illetve 5 százalékos emelés, nettóban 1 százalék alatti béremelkedés realizálódott, a 3,9 százalékos infláció mellett. 2012-ben 15, illetve 19 százalékkal emelték bruttóban a legkisebb béreket, csakhogy az adójóváírás teljes kivezetése miatt a béremelés szinte teljesen elolvadt, miközben 5,7 százalék volt az éves infláció.

2021-ben a Magyar Szakszervezeti Szövetség elutasította a legkisebb bérek 4–4 százalékos emelését, mert véleményük szerint az nem biztosította a reálérték megőrzését. Igazuk lett. Szó volt róla, hogy esetleg lesz a legkisebb béreknél 1-1 százalékos évközi emelés, ha júliustól két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó – végül egyikből sem lett semmi. Ha meglett volna az 1 százalékos emelés, akkor is 0,1 százalékkal felülkerekedett volna az infláció. Egyébként egyik évben sem volt évközi minimálbéremelés, sőt a KSH 1992-től vezetett adatai között sincs nyoma – csak az fordult elő néhányszor, hogy nem januártól, hanem februártól vagy márciustól emelkedtek a legkisebb bérek. Ilyen szempontból tehát kuriózum lenne a 2023-as év, amikor úgy tűnik, évközi emelés nélkül megint felülkerekedik az infláció.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

minimálbér

bérminimum

bérkorrekció

infláció

szakszervezeteke