Hatalmas felfedezés: egy évszázad után újraéledhet az aranybányászat Magyarországon?

Alaposan felkavarta az állóvizet annak a 77 éves magyar milliárdos vállalkozónak az ötlete, aki több évtized után újra megnyitná a Börzsönyben található aranybányát. A Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. tulajdonosa szerint az 500 méteres mélység mintegy 3000 tonna aranyat és 3000 tonna ezüstöt rejthet. Fontos hangsúlyozni, hogy nem új keletű kezdeményezésről van szó, a vállalkozó évekkel ezelőtt hét műhold segítségével végzett georadar-kutatásra hivatkozva már beszámolt a felfedezésről.

Varga István úgy véli, ha a kitermelés megindul, azzal 500 milliárd euró értékű aranyat nyerhetnének ki a földből, amiből a magyar államadósság mellett még egy megyényi terület vételárát is kifizethetnék. A Hun-Bányászat korábbi becslése alapján másfél évtized leforgása alatt az alig egymilliárd eurós beruházással közel 40 milliárd eurós hasznot lehetne elérni.

Azt egyelőre még nem tudni, hogy mikor indulhat meg a kitermelés, illetve azt se, hogy időközben már felvette-e már az illetékes hatóságokkal a kapcsolatot a vállalkozó - lapunk kérdéseket küldött a vállalkozónak, amint válaszol, frissítjük a cikkünket - az azonban biztos, hogy a beruházással Magyarország ismét bekapcsolódhatna az európai aranytermelésbe mint, ahogyan azt tette is már a korábbi évszázadok során.

Bár a kezdeményezés elsőre valóban pozitívnak tűnthet, vanak olyanok akik, nem osztják ezt a fajta hurráoptimizmust. Az ügyben megkerestük az arany és -ezüst forgalmazó Conclude Zrt. fő tulajdonosát; a Goldtresor online nemesfém kereskedelmi- és tárolási rendszer alapítóját. Juhász Gergely minden további nélkül egyelőre óva int a kitermelés megkezdésétől, mondván annak akár súlyos környezeti következményei is lehetnek a hegységre nézve.

Az aranybánya nem úgy néz ki, mint egy park, ahol az ember sétálgat. Ráadásul még azt se lehet tudni, hogy hol lehetne finomítani a kitermelt aranyat.

- mondta a Hello Vidéknek a szakember.

Juhász Gergely szerint a környező országban a cianidos lúgozás, vagyis az az eljárás, amit az alacsony fémtartalmú arany kinyerésére alkalmaznak a környező országokban is tíltott. A szakember mások mellett kétségbe vonta azoknak a robotoknak a munkáját is, amelyek felszínre hoznák az aranyat a bányából.

Jelenleg egyetlen egy robotizált bánya működik a Földön, Kanadában, de ott is még csak a tesztelési fázisban van ez az eljárás, hogy lehet-e egyáltalán elektromos árammal hajtott gépekkel bányászni. Az elektromos áramot ráadásul meg is kell termelni, amihez pedig napelemparkok kellenek.

- hívta fel a figyelmet.

Magyarország, mint egykori aranynagyhatalom

Hazánk korábban óriási nemesfémkészletekkel bírt, a XIII. század második felében a kontinens aranybányászatának öthatodát, míg a világszinten a kéthatodát is adhatta a magyar arany. Ezüsttermelésben is szép számokat produkáltunk, számszerűen a világ egyötödét tette ki akkoriban a hazai ezüst.

A magyar arany elsősorban Körmöcbányáról és Nagybányáról származott éves szinten közel 1000 kilogramm mennyiségben, míg az ezüst mennyisége ennek a tízszeresét is elérte. A XVI. század elejére az aranytermelés éves mértéke már hatezer kilogrammra emelkedett. A felvidéki és erdélyi nemesfém-bányászat a XIX. század végére már elérte éves szinten a 2000-3000 kg arany és a 20 000-30 000 kg ezüsttermelést.

Az első világháborút lezáró trianoni békediktátummal Magyarország elveszítette nemesfém termelésének főbb bázisait. Az 1970-es évek elejéig a recski ércbánya nemesfémtermelése évente átlagosan 80 kg arany és 800 kg ezüst volt. Az 1950-es években megnyitott gyöngyösoroszi ércbánya jelentős cink- és ólomérc-termelésével (évi 100.000-200.000 tonna érc) 1985-ig a Kárpát-medence legnagyobb termelésű ércbányája volt.

A rendszerváltozást követően az MNB aranytartaléka alaposan megcsappant, több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent (1992), a készlet pedig hosszú évekig változatlan maradt. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a kétezres évek elején hazánk aranytartalmának szignifikáns csökkenése egybecsengett a nemzetközi trendekkel. Míg 2000 és 2009 között csökkent a jegybankok aranytartaléka, tehát eladták a központi bankok a tartalékolt aranyat, addig 2009-ben (a globális gazdasági és pénzügyi válság hatására) fordulat következett már be.

Az MNB az utóbbi években jelentős szintén növelte hazánk aranytartalékát, 2018-ban már 31,5 tonna nemesfém állt rendelkezésre, 2021 elejére pedig 94,45 tonnára növekedett a hazai aranytartalék. Érdemes hozzátenni, hogy a magyarok körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nemesfém. Mint, ahogyan arról korábban a Pénzcentrum is beszámolt 5-7 tonna, megközelítőleg 100 milliárd forint volt tavaly a fizikai aranypiac forgalma Magyarországon, és ennek döntő részét magánszemélyek vásárolták meg.

Most még nem, de hosszútávon érdemes lehet aranyba fektetni

Ami az idei évet illeti ugyan borúsabb az öszkép, ám egy kis szerencsével akár még jól is kijöhetünk belőle. Juhász Gergely szerint az MNB tavaly év végi kamatemelése, valamint a globális recesszió miatt jelentősen lecsökkent a forgalom 2022 végén, ez a folyamat ráadásul az idei évre is átgyűrüzött. Mindezek tükrében a szakember úgy véli, hogy az idei aranyforgalom minden valószínűség szerint megfeleződik.

Azt lehet mondani, hogy jelenleg kiegyenlített a piac, alig kell importálni az aranyat, mivel belföldön adják el azok, akik korábban megvették.

- folytatta tovább lapunknak Juhász Gergely.

A szakember úgy látja, hogy jelenleg a belföldi eladások kiegyenlítik a keresletet, az import becslése szerint csupán csak a negyede a tavalyinak.

Általánosságban elmondható, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED agresszív kamatemelési ciklusának ellenére jelenleg borzasztóan jól tartja magát az arany árfolyama

- emelte ki.

A szakember úgy véli, ha FED abbahagyja a kamatemelését, akkor újabb rekordot érhet el az arany unciánkénti ára. Ami a hazai arany árat illeti azt elsősorban a forint-dollár árfolyama határozza meg. Ha forint gyengülne a dollárhoz képest, akkor a forint-arany árfolyama nagyot tudna lépni. A szakember ez esetben nem tartaná kizártnak az arany 26-28 ezer forintos grammonkénti árat sem pár éven belül.

Címlapkép: Getty Images