Őrület, ami ezen a magyar vidéken folyik: tényleg ennyit keresnek itt a melósok 2023-ban?!

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Őrület, ami ezen a magyar vidéken folyik: tényleg ennyit keresnek itt a melósok 2023-ban?!

A HelloVidék idén is górcső alá veszi a magyar megyéket: sorozatunkban annak járunk utána, milyen fontosabb demográfiai, gazdasági, turisztikai változások történtek az elmúlt egy évben az egyes vidékeken. Ezúttal Heves megyén a sor. Megvizsgáltuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján, hogyan alakult a megye gazdasága, turizmusa, illetve a munkaerőpiaca.

Országosan is rosszul áll a szénánk demográfiailag

2023 első félévében kevesebb újszülött jött a világra, a halálozások száma ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, ennek következtében a természetes fogyás mérséklődött. 2023 I. félévében az országban 41 892 gyermek született, 0,3%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. A halálozások száma ennél jóval nagyobb mértékben, 7,1%-kal csökkent: 2023 első hat hónapjában 64 642 fő hunyt el.

Az élveszületések és a halálozások egyenlegeként 2023 első félévében az ország népessége az egy évvel korábbi 27 546 fővel szemben 22 750 fővel csökkent.

A fővároson kívül nyolc vármegyében csökkent a születésszám, 11 vármegyében azonban nőtt. Azok közül a vármegyék közül, ahol emelkedett a születésszám, háromnál is (Békés, Tolna, Nógrád) 10%-ot meghaladó növekedés történt. Budapestet is megelőzve Pest vármegyében született a legtöbb, 6337 gyermek, Nógrádban (835) és Tolnában (898) pedig - a mértékében jelentős emelkedés ellenére - a legkevesebb.

Heves megye Észak-Magyarország egyik gyöngyszeme

Heves megye az Észak-Magyarországi Régióban található, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye határolja. A megye területe 3637,25 km², székhelye Eger, egyben egyetlen megyei jogú városa.

Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéki, míg déli fele síkság jellegű. Itt található az ország legmagasabb pontja, az 1014 méter magas Kékestető is. Domborzati fekvése jelentősen befolyásolja, hogy a megyében milyen mezőgazdasági tevékenység folyik. Erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás leginkább északon jellemzi, míg délen szántók, szőlőültetvények, gyümölcsösök vannak.

Vízrajza is igen kedvező, hiszen a megyehatáron folyik a Tisza, illetve itt található a mesterségesen kialakított Tisza-tó, de keresztülfolyik rajta a Zagyva, a Tarna és az Eger patak is. Mindezen természeti adottságok kedvezőek az idelátogatók számára, hiszen nemcsak gyönyörű városok, idegenforgalmi látnivalók kelthetik fel érdeklődésüket, de a domborzati adottságok is sok kikapcsolódási lehetőséget teremtenek a turistáknak.

Csökkenőben a megye lakossága

Heves vármegye lakónépessége 2023. január 1-jén 287,5 ezer fő volt a 2022. október 1-jei népszámlálás végleges adataiból történt továbbszámítás alapján. 2023 I. félévében a születések száma 1,2%-kal nőtt, a halálozásoké viszont 11%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 1247 gyermek jött világra, és 2123 fő hunyt el.

2023 első hat hónapjában 652 pár kötött házasságot, 22%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

Kisebb itt a foglalkoztatottak száma, mint az országos átlag

A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 17 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 II. negyedévében. A munkanélküliek száma 35 ezer fővel bővült. Az I. félévben az átlagkereset 13,6%-kal emelkedett, a leginkább Győr-Moson-Sopron vármegyében (21,5%-kal), a legkevésbé Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (10,7, illetve 11,7%-kal), valamint a fővárosban (11,6%-kal).

2023 II. negyedévében Heves vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 2,7 ezer fővel többen, 129 ezren voltak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 4 ezer fős száma 0,5 ezer fővel meghaladta a 2022. II. negyedévit, ennek következtében a gazdaságilag aktív népesség 3,2 ezer fővel bővült, az aktivitási arány 74,2%‑ot tett ki.

A munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek számához hasonlóan, emelkedett, az egy évvel korábbi 2,9%‑ról 3,2%‑ra. Az arány ennek ellenére alacsonyabb volt az országos átlagnál (3,9%).

A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, ennek hatására a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta együttes emelkedése következett be. Így az egy évvel korábbinál 8,1%‑kal kevesebb, 46 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan ennél kisebb, 4,6%‑os csökkenés történt.

2023 I. félévében az egy évvel korábbihoz képest 0,3%‑kal többen, átlagosan 78 ezren álltak alkalmazásban a Heves vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak héttizedét foglalkoztató versenyszférát 1,1%‑os létszámnövekedés jellemezte, a költségvetési intézményeknél ezzel szemben 1,4%‑kal csökkent az alkalmazottak száma.

Nem állnak jól a fizetések terén sem a megye lakosai

A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül a legnagyobb mértékben az energiaiparban, valamint a szállítás, raktározásban dolgozók létszáma bővült, 4,5, illetve 2,7%‑kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 0,3%‑kal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – a közfoglalkoztatottakéval együtt – az egy évvel korábbihoz képest 15,4%‑kal, 341 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája. A bővülés meghaladta az országos növekedés mértékét (13,6%) is, ennek ellenére az alkalmazottak 7,9%‑kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

Az egy évvel korábbinál 6,0%‑kal kevesebb, 10 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2023. június végén Heves vármegyében. Ezzel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia, ennek mértéke az országos átlagnál nagyobb volt. A pályakezdő álláskeresők száma (477 fő) 25%‑kal lett kevesebb, közülük került ki az összes álláskereső 4,7%‑a.

Sok a képzetlen, vagy alapfokú végzettséggel rendelkező álláskereső

Ezer lakosra az országos átlagnál több, 35 álláskereső jutott, a vármegyén belül arányuk a Gyöngyösi járásban volt a legkedvezőbb (27), a Hevesi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (63).

Az álláskeresők legnagyobb hányada (48%‑a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 25%‑uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 22%‑uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 5,6%‑uk pedig diplomával rendelkezett. A 25 év alatti fiatalok és az annál idősebbek között egyaránt a legfeljebb alapfokú végzettségűek képezték a legnépesebb csoportot (arányuk 44, illetve 48% volt).

Az álláskeresők 29%‑a legfeljebb 3 hónapja, 40%‑a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 9,5%‑kal kevesebb volt a 2022. júniusinál. 14%‑ra nőtt az álláskeresési járadékban, és 29%‑ra csökkent a szociális ellátásban részesülők hányada, álláskeresési segélyt az egy évvel korábbival megegyezően 16% kapott. E változások következtében az ellátatlanok aránya összességében 41%‑ra nőtt.

Nőtt a csődeljárások száma, kevés itt a vállalkozó, a vásárlóerő is alacsony

A vármegyében – a negatív gazdasági folyamatokkal is összefüggésben – a társas vállalkozások 6,4%-a, az egy évvel korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2023. június végén. (A részarány a fővárosban és a vármegyék többségében is magasabb lett.) Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (12,9%) – a fővároshoz és a vármegyék többségéhez hasonlóan – Hevesben is nőtt (0,5 százalékponttal).

Heves vármegye kiskereskedelmi üzlethálózatában folyó áron 226 milliárd forint értékű forgalom realizálódott 2023 I. félévében, az országos eladások 2,8%-a. A forgalom volumene a kiigazítás nélküli adatok alapján 11%-kal csökkent a 2022. I. félévihez mérten, az országost (–10,4%) kissé meghaladó mértékben.

Visszaesett a temelés, az országos átlagnál azonban jobban teljesített a megye

Országosan 10%-kal csökkentek a beruházások, öt vármegyében azonban bővült a volumen az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,5%-kal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében csökkent a kibocsátás. Ezen belül a járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene bővült, az élelmiszeripar termelése csökkent.

A vármegyék többségéhez hasonlóan Hevesben is visszaesett az ipari termelés 2023 I. félévében: a telephely szerinti adatok alapján 7,8%-kal maradt el a kibocsátás az egy évvel korábbitól. (Országosan ennél kisebb, 4,5%-os csökkenés történt.)

A székhely szerinti adatok alapján a termelés volumene 6,8%-kal elmaradt a 2022. I. félévitől. A csökkenésben az elektronikai ipar 20%-os visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet, miközben a vármegye iparának másik nagy súlyú területén, a járműgyártásban 5,2%-kal nőtt a kibocsátás.

Az elektronikai ipar visszaesése az ipari értékesítés 84%-át jelentő exportot is meghatározta, a kivitel volumene 8,6%-kal kisebb, a belföldi eladásoké 13%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

Ez a megye az egyik, ahol a leginkább csökkent a lakásépítési kedv

2023 I. félévében a Heves vármegyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye – a gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – az országos szinten 6,0%-os csökkenéshez hasonló mértékben – 5,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A termelés visszaesését a kibocsátás nagyobb részét (66%-át) adó épületépítések 6,7 és az egyéb építmények építésének 4,2%-os volumencsökkenése okozta.

A 2019. évi évtizedes csúcsot követően 2020–2021-ben csökkent, majd 2022-ben újra emelkedett a lakásépítési kedv Heves vármegyében. 2023 I. félévében viszont (az országos szintű csökkenéssel párhuzamosan) az előző év azonos időszaki, magas bázis mintegy felére (64 lakás) esett vissza az épített lakások száma.

A lakások közel hattizedének vállalkozás, több mint négytizedének természetes személy volt az építtetője, mindkét körnél visszaesett az építési aktivitás.

Az új lakások több mint négytizedét családi házas formában, bő harmadát többszintes, többlakásos épületben adták át, mindkét formánál visszaesést mértünk. Az új lakások átlagos alapterülete (97 m²) megegyezett az országos átlaggal, a lakások 42%-a épült 4 vagy annál több szobával.

A 2020. évi mélypont után 2021-ben átmenetileg jelentősen több lakás építését tervezték Heves vármegyében. Ugyanakkor a 2022-es csökkenést követően a 2023 I. félévében a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (132) az országos tendenciával egyezően 31%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A vármegyeszékhelyek lakáspiacát tekintve komoly különbségek láthatóak. Egerben például 8 százalékkal 564 ezer forintra, Salgótarjánban 5 százalékkal 263 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár az év elejéhez képest. Nyíregyházán, Kecskeméten és Zalaegerszegen egyaránt 4 százalékkal emelkedtek a kínálati árak, így július végén 500-583 ezer forintnál jártak. Ezzel szemben Szombathelyen és Győrben 2-2 százalékkal 553 ezer és 743 ezer forintra süllyedtek az átlagos négyzetméterárak, Miskolcon pedig 3 százalékkal 406 ezer forintra

- mondta el Balogh László, az ingatlan.com szakértője.

Megtorpantak az albérletárak is

Az ingatlan.com elemzése ismerteti, hogy október közepén hogyan alakultak a kiadó lakások és házak árai a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken. Budapesten például 240 ezer forintra nőtt az átlagos lakbér, szemben a szeptemberi 230 ezer forinttal.

Bár ez első látásra jelentős havi szintű drágulásnak felel meg, amely némi korrekciót is jelenthet az augusztusi lassulás és a szeptemberi stagnálás után. Július közepén ugyanis pont erről az árszintről vágtak neki az albérletszezonnak a fővárosi kiadó lakások tulajdonosai. Másrészt szerepet játszik az emelkedésben, hogy az egyes kerületek bérleti díjai eltérő dinamikával mozognak. A II. kerületben például jelentősen, 300 ezerről 350 ezer forintra nőtt az átlagos lakbér az elmúlt hónapokban. Ezzel átvette az első helyet a korábbi listavezető V. kerülettől, ahol október közepén 344 ezer forint volt az átlagos bérleti díj

- mondta Balogh László. Hozzátette, hogy egyelőre keresi az utat a piac, egyértelmű trend még nem alakult ki sem egyik, sem a másik irányba. Az ingatlan.com szakértője szerint számottevő áremelkedés nem várható a következő időszakban, mert a fizetőképes kereslet nagyon nehezen tud lépést tartani a bérleti díjak emelkedésével.

A vármegyeszékhelyek összesített átlaga 140 ezer forint, ez nem jelent változást havi szinten. A legdrágább nagyvárosok közé tartozik Debrecen, Győr és Veszprém, ahol 165-195 ezer forinttal számolhatnak a bérlők. A másik végletet Békéscsaba, Miskolc és Salgótarján képviseli 100-102 ezer forinttal.

Még mindig nem érte el a turizmus a Covid előtti időszak teljesítőképességét

Heves vármegyében – a gazdasági nehézségek miatt szűkülő belföldi kereslet hatására – 2023 I. félévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 2,8%-kal elmaradt – a vármegyék többségéhez hasonlóan – az előző év azonos időszakitól.

A kereskedelmi szálláshelyeken január és május, a magán- és egyéb szálláshelyeken április és május kivételével valamennyi hónapban csökkent a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbihoz képest. Az előbbi szállástípusokban a 2023. I. félévi forgalom (536 ezer éjszaka) 0,6%-kal, az utóbbiakban (216 ezer éjszaka) 7,8%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

A vármegye turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák többségét (több mint hattizedét) az Egri járásban regisztrálták, itt 2,3%-kal csökkent a forgalom 2022 I. félévéhez képest. A forgalomban szintén jelentős részarányt (20%) képviselő Gyöngyösi járásban 7,1%-kal bővült a vendégéjszakák száma.

A kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére 2023 júniusában a hónap legalább egy részében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek (171) és a bennük található férőhelyek száma (11 252) több volt, mint egy évvel korábban (162 egység, illetve 10 476 férőhely). A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata szintén nőtt, 1304 üzemelt 13 004 férőhellyel.

Heves megye és székhelye, Eger továbbra is vonzó ékköve az országnak

Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt.

Falai között átérezhetjük az autentikus középkori hangulatot, a végvári vitézek életét, bejárhatjuk alagútrendszerét, a kazamatákat, múzeuma pedig izgalmas kiállítások gyűjteménye. Látogatásunk után egy kellemes sétával, az északi fal mentén húzódó Várfalsétány mentén haladva az ottomán kor emblematikus épületébe botlunk. A minaret, törökül minárénak nevezett imatorony az ottomán építészet legészakibb, ma is álló emléke. Másszuk meg a 97 vaskos lépcsőfokot, hogy 40 méter magasságából tekinthessük meg egy barokk város panorámáját.

Az egri Bazilika az ország második legnagyobb vallási építménye, lenyűgöző belső térrel. Méreteire jellemző a klasszicista épületek hatalmas kupolája, és tornyai, melyek közel húsz emeletnyi magasságig érnek fel. A belvárost elhagyva egy kiadós sétával juthatunk el a Szépasszonyvölgybe, ami a közel 130 km hosszú egri pincerendszer legismertebb része. A gasztro- és borrevolúció szerencsére betört ide is, és megjelentek a mediterrán hangulatú teraszok, színes borbárok, a legújabb borászati, gasztronómiai és belsőépítészeti trendek, a dzsessz és a szving, és az amúgy kiváló zsíros kenyér mellett a minőségi sonkák és sajtok. Bohém bornegyed a javából, kistermelőtől csúcsborászatig.

Egerszalók további vonzereje, igazi nevezetessége a község déli részén, a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során Sódomb néven vált ismerté. A 65-68 C◦-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket, ami egyedülálló látvány nemcsak az országban, de Európában is, egyedül Törökországban van ehhez fogható.

A Mátra-Bükk turisztikai térséghez tartozó 40 település közül a legnagyobb szálláshelyi forgalom Egerben van (21%), ezt követi Miskolc, Gyöngyös, Egerszalók, Bogács és Szilvásvárad.

Történt jó is a megye életében: jelentősen csökkentek a közúti balesetek

2023 I. félévében 212 baleset következett be Heves vármegye útjain, az országosnak 3,3%-a. Számuk az országosan 8,4%-os csökkenésnél nagyobb mértékben, 12%-kal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A balesetek kimenetele enyhén javult. 2023 I. félévében 60 végződött súlyos, 140 könnyű sérüléssel, előbbiek száma 16, utóbbiaké 11%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A halálos balesetek száma (12) 1-gyel nőtt, arányuk az összes balesetből 5,7% volt, több, mint az országos átlag (3,0%).

Az összes baleset 66%-át személygépkocsival okozták, a kerékpárok részesedése 8,0, a motorkerékpároké 4,7% volt. A balesetek túlnyomó része (92%) a járművezetők hibájából következett be, jellemzően a sebesség nem megfelelő megválasztása (az összes baleset 41%-a) és az elsőbbség meg nem adása (11%) miatt.

2023 I. félévében 19 balesetnél, az összes baleset 9,0%-ában mutattak ki alkoholos befolyásoltságot, ami az országosnál (7,5%) nagyobb arány. Számuk 1-gyel több lett. A balesetekben megsérültek száma (309 fő) a balesetek számánál kevésbé (–9,4%) csökkent, és az országban megsérültek 3,6%-át tette ki.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

megyekörkép

megyekörkép-sorozat

megyék

fókuszban a vármegyék

heves megye

eger