Így ússzák meg az élelmes magyarok a horror rezsit: egyre többen élnek a trükkel, totál legális

Hazánk energiamérlegében a fűtés-hűtési célú energiafelhasználás túlnyomó része, közel 90 százaléka földgáz alapú. Így érthető, hogy minden olyan intézkedés felértékelődik, amellyel csökkenteni tudjuk a földgázfelhasználást és az energia kitettségünket.

Egyes becslések szerint a geotermikus energia minél szélesebb körű alkalmazásával az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával csökkenthető az ország energiaimportból fakadó kitettsége. Emellett környezetbarátabb alternatív energiát képes biztosítani a hagyományos tüzelőanyagok elégetése helyett, és az egyéb megújuló energiaforrásokkal (például nap- és szélenergiával) szemben az év teljes időszakában, éjjel-nappal hasznosítható.

A Kárpát-medencének geológiai és hidrológiai szempontból kivételes adottságai vannak, ugyanis a földkéreg vastagsága a térségben 25-30 km, ami kevesebb mint fele az európai kontinens átlagos kéregvastagság-értékének. Emiatt nagyon erős a Föld forró belsejéből felfelé törekvő hő áramlása.

A geotermikus energia a Föld saját energiája. Régi tapasztalat, hogy a Föld közepe felé haladva a hőmérséklet emelkedik. A Föld szilárd kérge (is) jelentős hőtartalommal rendelkezik. A kérdés az, hogy ezt a hőtartalmat miként tudjuk saját hasznunkra hajtani, pl. hogyan tudjuk vele lakásainkat, közintézményinket fűteni.

- mondta a Hello Vidék megkeresésére a Magyar Geotermális Szövetség elnöke.

Szita Gábor szerint gyakorlatban is működő megoldás olyan felszín alatti víz kitermelése, amelynek hőmérséklete közvetlenül alkalmas pl. fűtésre. Ez a termálvíz. vagy másképpen hévíz A termálvíz ilyenkor a geotermikus energia közvetítő közegeként működik, ami képes átadni hőtartalmát fűtési rendszereinknek, miközben ő maga lehűl.

A szakember szerint a széles körű elterjedéséig komoly fejlesztéseket kell még megoldani, viszont ha ezen sikerülne túljutni, akkor jelentősen bővülhet a geotermikus energia használata, kiterjedve olyan területekre is, ahol a Föld mélyében nem található termálvíz.

A geotermikus energia használatának egyszeri beruházási és folyamatos üzemeltetési költsége van. Jellemző, hogy az egységnyi megtermelt geotermikus energiára jutó üzemeltetési költség alacsonyabb, vagy jóval alacsonyabb, mint a földgáztüzelésű kazánokban előállított hő önköltsége

- hívta fel a figyelmet.

Szita Gábor szerint ez nagymértékben függ a földgáz mindenkori árától, mint ahogy egy geotermikus beruházás megtérülési idejére is nagy hatással van a földgáz ára. Magas földgázár esetén egy geotermikus beruházás gyorsabban megtérül.

Óriási energia ziccer kapujában

Magyarország a geotermikus energia szempontjából kiemelkedően jól megkutatott területnek számít: köszönhetően a közel 9000 szénhidrogén-kutató és tízezres nagyságot meghaladó 500 m-nél mélyebb egyéb célú mélyfúrásnak, a közel 1700 hévíz kútnak is.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának számításai szerint 2020-ban Magyarország hőenergia-termelésének 5,6%-át biztosította geotermikus energiahordozó, a hazai bruttó villamosáram- termelés 0,03%-át, 11 GWh-t szolgáltatott geotermikus energia (Turai geotermikus erőmű), az elsődleges megújuló energiahordozók termelésének 4,8%-át, primer felhasználásának 5%-át adta geotermia.

A hatóság a Hello Vidék megkeresésére azt is elmondta, hogy a hazai geotermikus hasznosítás 23%-át a geotermikus távfűtő, illetve termálvizes városfűtési rendszerek képviselik. Geotermikus távfűtés összesen 9 településen érhető el (Csongrád, Hódmezővásárhely, Győr, Makó, Miskolc, Szeged, Szentes, Szentlőrinc, Vasvár), ahol a termálvíz részben váltja ki a gáz alapú fűtést a helyi adottságoktól függően, 15-85% részarányban. Ennél csekélyebb méretű, de a kisebb települések számára kimagaslóan fontos termálvizes városfűtési rendszer (a termálvíz egy külön erre a célra létesített vezetéken keresztül jut el a fűtendő épületekbe, amelyek jellemzően középületek: kórház, városháza, óvoda, iskola stb.) jelenleg összesen 14 településen működik.

A geotermikus energiahasznosítás legnagyobbhazai területe a mezőgazdaság, mintegy 40%-os részaránnyal. Az üvegházak, fóliasátrak fűtése elsősorban a Dél-Alföld területén kimagasló. Bár nem közvetlen energetikai célú, de nemzetgazdasági szempontból mindenképp említésre méltó a nagy hagyományokkal rendelkező hazai termálvizes fürdőkultúra (23%-os részesedés) is.

A szemünk előtt zajlik a Geotermikus forradalom

A geotermia-szektor rendszerváltást követő leglátványosabb növekedését a gyógy- és termálfürdők fejlesztése, új fürdők létesítése eredményezte. A fűtési célú közvetlen hőhasznosítás tekintetében Magyarország hosszú évek óta Európa élmezőnyében van (Franciaország, Németország és Izland mögött a 4. helyen) köszönhetően a geotermikus táv- és városfűtési rendszereknek (ez utóbbi esetben külön az e célból kiépített termálvízvezeték köti össze a fűtési körbe be kapcsolt középületeket). A rendszerek közül a legrégebbi az 1958-ban átadott szentesi rendszer.

Az 1990-es évek végétől, de különösen a 2000-es évek elején egymás után épültek az újabb geotermikus fűtési rendszerek, ezek közül is példaértékű az 1994 óta üzemelő, jelenleg 18 MW-kapacitású hódmezővásárhelyi geotermikus távfűtési rendszer. A másik geotermiával üzemelő távhőrendszert 2013-ban adták át Miskolcon, ennek a beépített kapacitása 55 MW. A rendszer 2 termelő és 3 visszasajtoló kúttal az 1500–2300 m mélységben található triász karbonátos rezervoárból származó 87–102 °C-os termál vízzel fűti az avasi lakótelepet, valamint biztosítja a miskolci belváros és a Miskolci Egyetem fűtési és használati melegvíz hőigényének egy részét.

Hasonlóan nagyszabású geotermikus fűtési projekt a 2015-ben átadott 3 db termelő és 2 db visszasajtoló kútból álló 52 MW-th-os győri rendszer, amely ugyancsak repedezett-karsztos triász rezervoárból, 2500 m körüli mélységből, 100 °C-ot meghaladó hőmérsékletű, 300–400 m3/óra hozamú forró vizet tár fel a városi távfűtés, illetve egy jelentős ipari felhasználó számára.

A kisebb települések között Veresegyház az egyik legjobb példa. Itt is vannak geotermikus energiával fűtött lakások, melyek tulajdonosai szinte semmilyen különbséget nem érzékelnek a hagyományos távfűtéshez képest. A veresegyházi rendszerre elsősorban a különböző városi intézmények vannak rákötve. A polgármester szerint a geotermikus energia nagy szabadságot ad a településnek különböző világgazdasági anomáliák esetén. Több gyár is átállt a megújuló energiaforrásra, például a Sanofi vagy a General Electric, de a Veresi Paradicsom üvegházait is a termálvíz tartja melegen.

Idén került sor a szegedi geotermikus fűtési rendszerének átadására is. Az EU 23 millió eurót ruházott be annak érdekében, hogy tiszta, megújuló forrásból származó és megfizethető energiával lássanak el több mint 28 ezer háztartást és több mint 400 középületet a térségben. Az Uniónak köszönhetően megvalósuló szegedi geotermikus távfűtési hálózat, amelynél Európában csak Izlandon találhatók nagyobb ilyen rendszerek, jelenleg 27 kútból, 16 fűtőműből és 250 kilométernyi elosztóvezetékből áll.

Az, hogy hogyan áll Magyarország nemzetközi összehasonlítás alapján, Szita Gábor óvatosságra intett, mint mondta a geotermikus hőfelszanálásra vonatkozó statisztikai adatokat érdemes óvatosan kezelni, és ez érvényes nemzetközi szinten is.

Országunk méretéhez viszonyítva nemzetközi összehasonlításban nem állunk rosszul, köszönhetően elsősorban annak, hogy a geotermikus energiát már 50-60 évvel ezelőtt elkezdtük használni, amikor más országokban ez még nem volt napirenden

- folytatta tovább

A szakember szerint Európában jelenleg Franciaországgal vagyunk egy szinten, a világban pedig kb. a 10-12. helyen állhatunk. Kevés olyan szakterület van, ahol manapság Magyarország ilyen előkelő helyet foglalna el. Kár, hogy fejlődési ütemünk messze a lehetőségeink mögött kullog.

Nem olcsó, de hosszútávon megéri

Természetesen az is igaz, hogy a geotermikus beruházás költséges, ráadásul nagy a kockázat, mert az is előfordulhat, hogy ahol kutatnak, ott végül nem találnak semmit, hiszen két dolognak kell egyszerre meglennie: víznek, ami hordozza a hőt, valamint, hogy az a hőmérséklet megfelelő is legyen. A beruházási költségek pedig csak hosszútávon, több év múlva térülhetnek meg.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a kitermelés során feltörő gázok, szennyező anyagok, ásványok problémát okozhatnak, kezelésük gyakran komoly megoldásokat igényel. A geotermikus energia kitermelése: egy rosszul üzemeltetett termelő kút kimerülhet, és gyakran csak hosszú évekkel később lesz újra alkalmas az energiatermelésre.

Geotermikus rendszerek élettartama általában igen hosszú, akár 50-100 évre is lehet tervezni. Természetesen egy geotermikus beruházásnak pénzügyileg ennél rövidebb időn belül meg kell térülnie, és ehhez gyakran állami segítség szükséges. Az anyagi megtérülésen túl az ellátásbiztonság és a kiszámíthatóság olyan hosszútávon jelentkező előnyök, ami miatt a geotermikus energiára megéri alapozni.

- emelte ki Szita Gábor.

A geotermikus energiának a fent említetteken kívül számos előnye van. Egyrészt környezetbarát megoldás és egyben biztonságos is, nincs káros anyag kibocsájtás, nincs szénmonoxid, füstgáz vagy por. Magas hatásfokú, pályázatok révén számos állami támogatás igényelhető többek között a geotermikus fűtési rendszerek kiépítéséhez is.

Címlapkép: Getty Images