Kimatekoltuk: itt a legújabb állami nyugdíjtrükk, de mennyire éri meg ezzel taktikázni?
Február eleje óta már a Magyar Államkincstárnál is nyithatunk nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ). Bár az új terméknek elvitathatatlan előnyei vannak, egyes befektetési szakértők azért a szóban forgó konstrukciók hátrányaira is fel szokták hívni a figyelmet. Látni fogjuk, hogy még az évente visszaigényelhető adójóváírás maximális összege is csak néhány évig jelent kiemelkedő mértékű extra hozamot, miközben a nyugdíjcélú megtakarítási formák közül kettő esetében is igen magas kezelési költségekkel találkozhatunk. Igaz, a szóban forgó konstrukciók egy része igen szép hozamokat is tudtak produkálni az utóbbi években, ám a piacon erre más befektetési eszközök is képesek voltak, akár szerényebb kezelési költségek mellett is. Arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjcélú megtakarítási formák idő előtti feltörése esetén jelentős mértékű büntetésre is számíthatunk. Mindennek ellenére lehetnek olyan, nyugdíj előtt álló megtakarítók, akik számára mégis előnyösek lehetnek az állam által támogatott konstrukciók - közölte cikkében a Pénzcentrum.
Újdonság az idei évben, hogy február eleje óta már a Magyar Államkincstárnál is nyithatunk nyugdíj-előtakarékosságit (NYESZ) számlát, így az eddig is elérhető önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítások és a „hagyományos” nyugdíj-előtakarékossági számlák mellett a most elérhetővé vált kincstári NYESZ tulajdonképpen egy negyedik fajta nyugdíjcélú megtakarítási formaként is értékelhető - írta a Pénzcentrum.
A különböző, régi-új nyugdíjcélú konstrukciók legvonzóbb, közös tulajdonsága, hogy a befizetések után adóvisszatérítést vehetnek igénybe a megtakarítók. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében maximum évi 150 ezer, a nyugdíjbiztosítások után maximum évi 130 ezer, míg a régi-új NYESZ konstrukciók esetében maximum évi 100 ezer forint igényelhető vissza a már befizetett személyi jövedelemadóból.
A maximálisan visszaigényelhető összeg a megtakarító által a megtakarításában elhelyezett pénz maximum 20 százaléka lehet, ám fontos kitétel, hogy a visszaigényelt összegek összeadódnak, és azok együttesen nem haladhatják meg az évi 280 ezer forintot. Magyarul hiába öntjük egyszerre bele a pénzt egy önkéntes nyugdíjpénztárba, egy nyugdíjbiztosításba és egy NYESZ-számlára – bár a három termék után elvileg akár 380 ezer forintot is visszaigényelhetnénk, ám a valóságban csak 280 ezer forintot fogunk tudni.
A másik fontos tényező, ami meghatározza a visszaigényelhető összeg nagyságát, az a saját befizetésünk mértéke. Például az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében csak akkor igényelhetjük vissza a maximális, már említett 150 ezer forintos összeget, ha az éves befizetéseink elérték a 750 ezer forintot, hiszen ennek a 20 százaléka 150 ezer (és természetesen ehhez az is feltétel, hogy az év során általunk befizetett szja mértéke meghaladja az általunk visszaigényelni kívánt összeget).
Összegezve és leegyszerűsítve a fentieket tehát azt mondhatjuk, hogy évi 1,4 millió forint megtakarítása esetén további évi 280 ezer forintot igényelhetünk vissza a már befizetett adónkból.
De mekkora többlethozamot is jelent mindez? - A Pénzcentrum cikkében erre a kérdésre is megadta a választ.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)