Kiderült, melyik régióba költözne most a legtöbb magyar: ennyibe kerül itt az otthonteremtés

HelloVidék   
  Megosztom
Kiderült, melyik régióba költözne most a legtöbb magyar: ennyibe kerül itt az otthonteremtés

Közép-Dunántúl keresett lokáció az otthonteremtők körében. Komárom-Esztergom vármegye kedvező négyzetméterárakat, a Fejér vármegyei települések központi elhelyezkedést és fejlett infrastruktúrát, Veszprém vármegye pedig kiváló Falusi CSOK-os lehetőségeket tartogat. A régiós adatok alapján az otthonteremtés vármegyétől függően 350-610 ezer forintos átlagos négyzetméteráron valósítható meg a területen a Duna House szakértői szerint.

Magyarország nyolc tervezési-statisztikai régiója közül Közép-Dunántúl tekinthető a harmadik legfejlettebb régiónak. A Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyéből álló, királyi régiónak is nevezett terület központja Székesfehérvár. A régió történelmi jelentőségén túl színes domborzatának és kimagasló gazdaságának köszönhetően is vonzó lokációnak számít az otthonteremtők körében.

Az ingatlanközvetítő országos tranzakciós adatai is alátámasztják a terület népszerűségét, ugyanis annak ellenére, hogy a 2022-es ingatlanforgalomnál 18%-kal kevesebb otthon cserélt gazdát a régió településein, a fővárost és Pest vármegyét leszámítva, Dél-Dunántúl után a közép-dunántúli régió vármegyéiben zárult a legtöbb ingatlaneladás a 2023-as év folyamán

– kezdte Benedikt Károly, az ingatlanközvetítő PR és elemzési vezetője.

Veszprém vármegye a legköltségesebb

A 2023-as évre vonatkozó, regionális ingatlanértékesítési adatok elemzése során egyértelműen megállapítható, hogy Veszprém vármegye a legköltségesebb lokáció, ha a közép-dunántúli régión belüli otthonteremtés a cél. Számottevő áremelkedést követően 618 ezer forintos átlagos négyzetméterárral zárta a tavalyi évet a vármegye, ahol az átlagos ingatlanérték 44 millióról 52 millió forintra nőtt, ugyanakkor ezért az összegért 8 négyzetméterrel kisebb, átlagosan 84 négyzetméteres otthonokat szerezhettek itt a vevők. A vármegyei átlag magas négyzetméterárait javában a Balaton-parti települések túlárazottsága okozza, itt a tulajdonosok a hirdetési folyamat során kevésbé hajlanak az árcsökkentésre, és konkrét vételi ajánlat esetén sem szívesen engednek a vevői alkunak, amelynek következtében megemelkedett az ingatlanok értékesítési ideje a területen.

Az érdeklődés már beindult, a csökkenő kamatpálya és a megújult állami támogatások egyértelműen éreztetik hatásukat. A jó idő közeledtével pedig vélhetően már a tranzakciószámok tekintetében is beköszönt a változás, az előző évhez mérten 10-20%-os tranzakciószám-emelkedésre lehet majd számítani a Balaton északi partján

– emelte ki a szakértő. A megújult Falusi CSOK elérhetősége is markánsan befolyásolhatja majd a térség ingatlanpiacát, ugyanis Veszprém vármegyében található a hetedik legtöbb, 195 preferált kistelepülés, köztük jó pár a magyar tenger vonzáskörzetében.

Fejér infrastruktúrája a legkiemelkedőbb

A régiót alkotó három vármegye közül infrastruktúráját, gazdaságát tekintve Fejér vármegye a legkiemelkedőbb, mégis a vármegyei átlagos négyzetméterár alapján Veszprém vármegyénél megfizethetőbb alternatívát nyújt a letelepedésre. A franchise értékesítési adatai szerint 2023-ban 386 ezer forint volt az átlag Fejér vármegyében, az ingatlanra fordított összeg 30,4 millió forint volt, amelyért megközelítőleg 80 négyzetméteres otthonokat kaphattak a vevők. Az ingatlanközvetítő adatai szerint az ingatlanvásárlók körében a legkeresettebb a vármegyeszékhely, amely után a soron következő Dunaújváros, de népszerű volt még az állandó lakhatást keresők körében a Velencei-tó környéke, Velence és Gárdony is.

Székesfehérvár mind az elérhető munkahelyek, mind a színvonalas oktatás elérhetősége miatt kedvelt területnek számít a vármegyén belül, míg a Velencei-tó vonzáskörzete az elmúlt években egyre inkább fővárosi agglomerációvá kezd átalakulni. A tiszta levegő és a tér vonzza a városokból kiköltöző családokat a területre, innen a Budapestre ingázás a vasútnak és az autópályának köszönhetően könnyedén és gyorsan megoldható

– hangsúlyozta Benedikt Károly.

A megújult otthonteremtési támogatások hatására kifejezetten erősen indította az évet a hazai, azon belül pedig a Fejér vármegyei ingatlanpiac is, ahol az ingatlanmegtekintések aránya 20-30%-kal emelkedett. Az állami támogatások közül a CSOK Plusz szinte minden tranzakcióban megjelenik, hiszen vagy a támogatás segítségével keresnek új otthont az érdeklődők, de gyakran előfordul, hogy az ügyfél CSOK Plusszal vásárló családnak adta el régi ingatlanát, és a befolyt összegből keres magának másik ingatlant. A Falusi CSOK-ra már kevesebb hangsúly kerül a területen, ugyanis Fejér vármegye kínálja a hetedik legkevesebb Falusi CSOK-os települést. 62 preferált kistelepülés tartozik ide, közülük a vármegyeszékhely közelében található Seregélyes, Zámoly és Pátka szerepe értékelődhet fel a támogatás hatására, továbbá a Balaton közelében található Lepsény népszerűségét erősítheti a Falusi CSOK-os érintettség.

Komárom-Esztergom a legolcsóbb

Szintén pénztárcabarát megoldást jelenthet, ha a régióban letelepedő ügyfél Komárom-Esztergom vármegyét választja, ugyanis ez a terület mutatja a legalacsonyabb, 350 ezer Ft-os vármegyei átlagos négyzetméterárat. Aki a CSOK Plusz segítségével teremtene családjának otthont, az számos ingatlan közül választhat, ugyanakkor a Falusi CSOK terén jóval szűkebb a paletta, ugyanis vármegyei szinten a második legkevesebb, 50 preferált kistelepülés található Komárom-Esztergom határain belül. Ebben a vármegyében még 30 millió forint alatt is kivitelezhető az otthonteremtés, átlagosan 27,8 millió forintot költenek a vevők, átlagosan 79 négyzetméter nagyságú ingatlanokra.

Milyen árak jellemzik a városokat?

Ahogy a fenti vármegyéknél, úgy Komárom-Esztergom vármegye esetében is igaz, hogy a legtöbb ingatlan, a vármegyében értékesített otthonok több, mint negyede, 27%-a a vármegyeszékhelyen cserélt tulajdonost. A nagymúltú bányaváros ingatlanpiacát a 400 ezer forintot kevéssel meghaladó átlagos négyzetméterár jellemzi, átlagosan 27,3 millió forintból is megoldható a településen az otthonteremtés. Az átlagosan 68 négyzetméter alapterületű, értékesített ingatlanok fele téglaépítésű lakás, amelyekhez 454 ezer forintos átlagos négyzetméteráron juthattak a vevők, de kelendőek voltak a panellakások (442 ezer Ft/m2) és a családi házak is a Tatabányán, amelyekért átlagosan 330 ezer forintot adtak négyzetméterenként a vásárlók. Keresett lokáció a vármegyén belül Esztergom is, ahol 438 ezer forintos átlagos négyzetméterárral találkozhatunk, az ingatlanra költött összeg azonban a településen csaknem eléri a 31 millió forintot is, ami 70 négyzetméter alapterületű életteret jelent az ide költözők számára.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

komárom

veszprém

székesfehérvár

ingatlan

gazdaság

lakás

ingatlanvársárlás