Megdöbbentő tények láttak napvilágot: ezt gondolják a magyarok az új palackvisszaváltó rendszerről

Pénzcentrum   
  Megosztom
Megdöbbentő tények láttak napvilágot: ezt gondolják a magyarok az új palackvisszaváltó rendszerről

Lezárult a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása, amelyben a fogyasztók előzetes véleményét vizsgálták az új üvegvisszaváltó rendszerrel kapcsolatban. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a megkérdezettek többsége negatívan ítélte meg az új rendszert, kisebb-nagyobb kényelmetlenséggel számolva. Emellett az emberek nagy része nem változtatna a vásárlási szokásain, bár egy részük fontolgatta az ásványvíz vagy üdítőital fogyasztásának csökkentését, vagy alternatív megoldásokat beiktatásán. A visszaváltó automatákat sokan a várakozás és problémák forrásának tartják.

A visszaváltási rendszer 2023. december 31-ig – Tapossa laposra!

Közhely, hogy a világ megváltozott. Régen minden jobb volt? Nem, közel sem. De az utcáink bizonyosan nem voltak tele eldobált műanyag flakonokkal, fém dobozokkal vagy visszaváltatlan üvegekkel. Gyermekkorunkban a szüleink által elfogyasztott italtermékek csomagolása, úgymint a sörös-, boros-, szeszes-, pezsgős üvegek, de a befőttes- és szörpös üvegek, a visszaváltható kólás flakonok is gyakran nálunk, gyermekeknél kötöttek ki, akik busás zsebpénz reményében visszavittük az üres üvegeket, flakonokat a boltokba. A rendszer a többutas csomagolás rendszere volt, ami egyre kisebb súllyal ugyan, de egészen 2023. december 31-ig volt érvényben hazánkban.

A technológia persze fejlődött, megjelentek a visszaváltó automaták is a kézi visszaváltás kiváltására. A visszavihető csomagolású italtermékek az ún. betétdíjas termékek voltak. A betétdíj mértékét a gyártók határozták meg, amely díjról a fogyasztókat előzetesen tájékoztatni kellett. Ezek a csomagolóanyagok újrahasználhatók voltak. Magyarországon a betétdíj rendszere önkéntes alapon működött. A szabály az volt, hogy a 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletek kötelesek voltak a betétdíjas termékek visszaváltását biztosítani, függetlenül attól, hogy a terméket hol vásároltuk.

Jó volt a többutas rendszer? Voltak előnyei és voltak hátrányai. Az üvegeket, flakonokat a vásárlónak vissza kellett vinni az üzletbe, azokat vissza kellett szállítani a gyárba, ott tisztítani majd újratölteni. Idő, pénz, energia, költség. A rendszer egy dolog bizonyosan nem volt, mégpedig kényelmes. Napjaink fogyasztója viszont szereti a kényelmet. Nehéz megmondani mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Vajon a fogyasztók az idő előrehaladtával egyre kevésbé akarták visszavinni az üvegeket, flakonokat, akiknek ezen igényét figyelembe vették a gyártók; vagy a gyártók szerettek volna mentesülni a visszaszállítás, tisztítás költségeitől. Nehéz megmondani melyik a helyes megoldás, valószínűleg mindkettőben van igazság.

Talán egyfajta csendes és hallgatólagos megállapodás volt a fogyasztók és a gyártók között, aminek a lényege az volt, hogy mellőzzük a többutas, visszaváltható üvegeket, flakonokat a kereskedelemben, amivel mindenki jól jár. Pontosabban majdnem mindenki, ráadásul – ahogyan kiderült – csak rövid távon.

Hosszútávon mindannyian vesztesek lettünk a többutas rendszer háttérbe szorításával, pedig rövid távon jó ötletnek és kényelmesnek tűnt az egyutas csomagolás rendszere. Megjegyzem, hogy egy többutas, azaz visszaváltható sörösüveg kb. 60-szor kisebb környezetterheléssel bír és kb. 40-szer újratölthető.

Olyannyira jól sikerült a hallgatólagos megállapodás a felek között, hogy az egyutas csomagolás rendszere alkotta 2023-ra az összes italtermék forgalmának kb. 90%-át. Ezek a flakonok, üvegek, dobozok nem újratöltésre, hanem újrafeldolgozásra kerültek, legalábbis ideális esetben. Sajnálatos tény azonban az, hogy Magyarországon alacsony, kb. 40%-os visszagyűjtési arányuk volt az egyutas csomagolásoknak. Pedig a fogyasztók többsége minden kérdőíves kutatásban azt mondta, hogy fontos számára a környezetvédelem. A számok alapján azt mondanám, hogy mindaddig, amíg tenni nem kellett érte vagy a kényelem rovására nem ment.

Önkéntes alapon az egyutas csomagolóanyagokat is visszaváltotta néhány kereskedelmi lánc, 1-2 Ft-ot kaphattunk palackonként és 2-5 Ft-ot dobozonként a csomagolásért. Tegyük a kezünket a szívünkre, ki merjük jelenteni, hogy mindig és mindenkor visszavittük? Bármely kereskedelmi lánc üzleteiben jártam is, a visszaváltó automaták nem mutatták a túlzott elhasználódás jeleit… A nagyságrendet érzékeltetve kijelenthetjük, hogy kb. 3,3 milliárd darab és 158 ezer tonna italcsomagolásról van szó évente hazánkban. Nem volt kérdés, változtatni kellett a rendszer működésén.

A visszaváltási rendszer 2024. január 1-től – Többé már ne tapossa laposra!

2024. január 1-től gyermekkorunk emlékét hozza vissza a 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet, ami a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól rendelkezik. A rendelet hatálybalépése óta beszélhetünk kötelezően visszaváltási díjas termékekről és önkéntesen visszaváltási díjas termékekről.

A kötelezően visszaváltási díjas termékek lehetnek újrahasználható (ún. többutas) és nem újrahasználható (ún. egyutas) csomagolások. Az önkéntesen visszaváltási díjas termékekről a fogyasztót tájékoztatni kell, ezek a „visszaváltható” jelölésű termékek. A lényeg, hogy 2024. január 2-től folyamatosan minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú italtermék (kivéve a tej- és tejalapú italtermékeket) visszaváltási díjas lesz, visszaváltó jelöléssel kerül forgalomba. A visszaváltási díj mértéke 50 Ft a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható csomagolás esetén. A díjat a vásárló visszaváltáskor visszakapja.

A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasznosítható (ezek az ún. többutas, azaz újratölthető) és önkéntesen visszaváltási díjas palackok esetében a visszaváltási díj mértékét a palackozó határozza meg, és tünteti fel az értékét a logóban (pl. 70 Ft). A visszaváltást kötelezően gépi úton, visszaváltó automatákkal kell biztosítani a 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszerüzleteknek. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon kb. 4000-5000 automata lesz kihelyezve az üzletekben. Az automata a csomagolást csak abban az esetben veszi vissza, ha az sértetlen. Azaz

Az új visszaváltási rendelet egy átmeneti türelmi időt engedélyez, 2024. június 30-ig a korábban előállított, jelölés nélküli italtermékek forgalomba hozhatók. A visszaváltási folyamat során a felhasználó választhat, hogy a visszaváltási díjat milyen formában kéri megtéríteni (utalvány, utalás bankszámlára vagy jótékonysági felajánlás).

A speciális méretű és alakú, automatával vissza nem váltható üvegekre nem vonatkozik a rendelet, illetve azokra sem, amelyek kis tételben (max. 5000 db.) készülnek.

A jogszabályi háttér adott, a visszaváltó automaták az üzletekben vannak, de jelenleg még a türelmi időszakban vagyunk. Jelenleg még nincs mit visszaváltani, gyakorlatilag nem vagy alig találkozhatunk olyan műanyag flakonnal, fém dobozzal vagy üveggel, amely visszaváltási díj köteles lenne. Az igazán nagy kérdés az, vajon a fogyasztók mit gondolnak az újonnan bevezetett rendszerről annak tényleges használatba vétele, konkrét tapasztalatok hiányában.

Anyag és módszertan

Primer kutatómunkánk során azt kértük a fogyasztóktól, hogy mondják el előzetes véleményüket az új visszaváltási rendszerről úgy, hogy valódi tapasztalatuk még nincs róla; legalábbis hazánkban nincs. Tájékoztattuk a megkérdezetteket, hogy kutatásunkban a rendelettel kapcsolatos előzetes várakozásaikra vagyunk kíváncsiak; arra, hogy a megkérdezettet véleménye szerint hogyan fogja érinteni az új rendszer. Kértük, hogy a megkérdezett ne akarjon válaszaival megfelelni senkinek sem, az őszinte véleményére vagyunk kíváncsiak.

Továbba tájékoztattuk a megkérdezetteket arról is, hogy kutatásunk nem terjed ki azokra a csomagolóanyagokra, amelyek a korábbi rendszerben eddig is visszaválthatóak voltak. A kutatás ebből következően a fogyasztók prekoncepcióit, sztereotípiáit, attitűdjeit vizsgálta. Az attitűdöknek 3 összetevője van, a kognitív (tudati – mit tud az új rendszerről), affektív (érzelmi – milyen érzéseket vált ki belőle az új rendszer) és konatív (magatartási) komponens.

Az új visszaváltási rendszer kapcsán – mivel az adatgyűjtés időszakában még nem volt mit visszaváltani – csak a kognitív és affektív komponenst tudtuk vizsgálni. A kognitív komponens csak kisebb arányban és közvetett módon, míg az affektív komponens nagyobb arányban volt képviseltetve a kérdéseink között. A magatartási komponenst, vagyis azt, hogy a fogyasztó ténylegesen mit tett, csinált, legalábbis saját bevallása szerint, csupán a korábbi rendszerre tudtuk értelmezni, hiszen még nincsenek visszaváltó logóval ellátott termékek az üzletekben.

Vizsgálatunkat online kérdőív segítségével folytattuk le. Az online kérdőív mindenki számára nyitott volt, bárki kitölthette azt; a kitöltéshez azonosításra, regisztrációra nem volt szükség. A kérdőív szerkezete meglehetősen lényegre törő volt, mindösszesen 7 kérdést tartalmazott a demográfiai jellegű kérdéseken túl, ugyanakkor 1 nyílt kérdéssel is találkozhattak a fogyasztók.

A kérdőív kitöltése név nélküli és önkéntes volt. A kérdőívvel a potenciális kitöltők a Pénzcentrum online felületén találkozhattak: mindösszesen 8 225 fő töltötte ki 2024. január 18 és 2024. február 23 között.

Az online felmérés mintájának érdekessége, hogy a témakör kapcsán több férfi mondta el véleményét, mint nő. Ez az online kérdőívek esetén általában fordítva szokott lenni. Nem találtunk megbízható forrást arra vonatkozóan, hogy a háztartásokban a szemétkidobás felelőssége inkább a nőkre vagy a férfiakra hárul. A rendelkezésre álló információk általában a nemek közötti egyenlőségre, munkamegosztásra, és az egyes nemek által végzett munka típusaira összpontosítanak, de nem térnek ki specifikusan a szemétkidobásra mint háztartási feladatra; így nehéz egyértelmű magyarázatot adni a férfiak magas válaszadási hajlandóságára.

A kutatásnak – ahogyan minden kutatásnak – korlátai is vannak; példának okán kutatásunk nem tekinthető reprezentatív felmérésnek, ahogyan ez az online felmérésekre általában jellemző. Mintájukat a Pénzcentrum online felületén toborozták. A kutatás a fogyasztók véleményét, prekoncepcióit vizsgálja, a vélemények azonban szubjektívek és a fogyasztók a válaszaikat a társadalmi nyomásnak (tudván azt, mi a társadalmilag elfogadott, helyes válasz) megfelelően kozmetikázhatják.

Ez minden kérdőíves kutatást érintő probléma. Néhány dolog mellett pro és kontra is hozhatnánk érveket. Nem egyértelműen, de gyengeségnek is tekinthető, hogy a kérdőív kitöltéséhez bejelentkezésre, azonosításra nem volt szükség. Ilyen vélelmezett gyengeség lehet, hogy kérdőívünk nem mérte, nem mérhette az attitűd konatív (magatartási) komponensét, hiszen jelenleg még nincs mit visszaváltani. Bár, megjegyezzük, a célunk ez volt, az új rendszer valódi kipróbálása előtt szerettük volna a mérni azt, hogy a megkérdezettek előzetesen milyen véleményt, prekoncepciót mutatnak fel, amely egy rendkívül fontos kiinduló pontnak tekinthető.

Eredmények

A kérdőív azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek milyen gyakran fogyasztanak olyan üdítőket vagy italokat, melyek az új visszaváltási rendszer által érintettek lettek. Külön vizsgálták a műanyag flakonokat, a fém dobozokat, illetve üvegeket.

Nem újrahasználható műanyag flakonban lévő italokat (pl. ásványvíz, üdítő) a megkérdezetteknek

  • a 67,8%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 41,3%) vásárol.
  • A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 14,5%-os, míg a soha nem vásárlók opció 3,5%-os arányban jelent meg.

Nem újrahasználható fém dobozban lévő italokat (pl. sör, energia- vagy vitamintartalmú ital) a megkérdezetteknek

  • a 45,9%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 15,5%) vásárol.
  • A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 21,8%-os, míg a soha nem vásárlók opció 12,5%-os arányban jelent meg.

Nem újrahasználható üveg csomagolásban lévő terméket (pl. nem szokványos csomagolású alkoholos vagy alkoholmentes italok) a megkérdezetteknek

  • a 30,4%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 5,9%) vásárol.
  • A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 32,9%-os, míg a soha nem vásárlók opció 12,7%-os arányban jelent meg.

Tehát a válaszokban egyértelműen tükröződik a műanyag flakonok túlsúlya, ahogyan az a szakirodalmi adatokban is visszaköszön.

Kérték a megkérdezetteket, hogy jelöljék meg, mit csináltak korábban a nem visszaváltható termékek csomagolásával. A válaszokat egy 5-fokú skála segítségével adhatták meg annak függvényében, hogy milyen arányban gyűjtötték szelektíven ezeket a csomagolóanyagokat. Az 1-es érték azt jelentette, hogy „egyáltalán nem gyűjtöttem szelektíven, az összes ilyen csomagolást a kommunális, háztartási hulladék közé dobtam”, míg az 5-ös érték azt, hogy „maximálisan figyeltem erre, az összes ilyen terméket szigorúan, mindig és mindenkor szelektíven gyűjtöttem”. Érdekes annak vizsgálata, hogy az egyes demográfiai ismérvek mentén a megkérdezettek hogyan válaszoltak.

Az átlagok tükrében megállapították, hogy egyetlen demográfiai ismérvváltozó alapján sem mondhatjuk azt, hogy ne volna fontos és központi kérdés a hulladék szelektív gyűjtése. A kellő megkérdezetti számot felmutató csoportok közül a legalacsonyabb átlagos értéket (3,83) a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők adták, de nem bizalomgerjesztő a jövő szempontjából a 18 - 29 év közötti korosztály 3,87-es átlagos értéke sem.

A végzettségi szint, az életkor, a jövedelem, a lakóhely nagyságának emelkedésével az átlagos értékek – ha nem is kivétel nélkül, de – emelkednek. Státusz alapján a szellemi munkát végzők, illetve a nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok mondták a leginkább azt, hogy számukra fontos volt a hulladék szelektív gyűjtése.

A klrdőív az életbe lépett 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet várható hatásaira is kitért. Kérték a megkérdezetteket, hogy jelöljék meg, előzetes várakozásaik szerint az új visszaváltási rendszer milyen hatással lesz majd a saját életükre („számomra”).

A megkérdezettek többsége negatív várakozásokkal tekint saját szemszögéből („számomra”) az életbe lépett új visszaváltási rendszer elé. Kisebb vagy nagyobb kényelmetlenséggel a megkérdezetteknek 66,8%-a számol, kisebb vagy nagyobb mértékű kedvező hatásokkal 9,8% számol, míg a megkérdezettek 12%-a semlegesen áll a kérdéshez. A megkérdezetteknek csupán a 11,3%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs előzetes várakozása vagy még nem tudja megítélni a kérdést.

Érdekes annak vizsgálata is, hogy a megkérdezetteknek milyen előzetes terveik vannak az új visszaváltási rendszer kapcsán az ásványvíz/üdítőital fogyasztásukat illetően, mivel mégiscsak ezen termékkör alkotja a legnagyobb fogyasztási volument. A megkérdezettek

  • 35,9%-a nem tervez változtatást a jelenlegi szokásaihoz képeset, eddig is fogyasztotta a termékkört, ezután is fogja, visszaviszi a flakonokat/dobozokat, kivárja az esetleges sort és visszaváltja a flakonokat/dobozokat.
  • 24,2%-a nyilatkozott úgy, hogy tervei szerint csökkenteni fogja az boltban megvásárolható ásványvíz/üdítő fogyasztását, áttér a csapvíz fogyasztására.
  • 11,4%-a gondolja úgy, hogy csökkenteni fogja a boltban megvásárolható ásványvíz/üdítő fogyasztását, ehelyett vásárolni fog egy vízszűrő/víztisztító berendezést.
  • 4,4% nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogja a boltban megvásárolható ásványvíz/üdítő fogyasztását, ehelyett a nagyobb kiszerelésű, 10-20 literes, „ballonos” víz fogyasztására tér át.

Érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezettek 16,1%-a nyilatkozott úgy, hogy eddig sem fogyasztott ásványvizet/üdítőt, így a változások nem érintik. 8% valamilyen egyéb megoldást jelölt meg, melyek közül a különböző szóda készítő megoldások, a szikvíz is megjelent. De a válaszok között megjelent a passzivitás is, az, hogy nem fog foglalkozni a palackok/dobozok visszavitelével, továbbra is kommunális vagy szelektív kukákba fogja azt dobni. Lényegében véve az 50 Ft-ok megfizetésével kifizetik passzivitásának vagy szennyezésének díját, legalábbis véleményük szerint.

Kérték a megkérdezetteket, jelöljék meg, hogy milyen várakozásokkal tekintenek az új visszaváltó berendezésekre/rendszerre. A megkérdezettek 58,3%-a semmi jóra nem számít, hosszú sorok és várakozási idő, akadozó visszaváltás, értetlenkedő emberek fogják jellemezni a rendszert.

A megkérdezetteket ezután globálisan az új visszaváltási rendszerről kérdezték, általánosságban. Konkrétan arra keresték a választ, hogy előzetesen hogyan tekintenek az új visszaváltási rendszerre. A megkérdezettek egy zárt kérdés keretei között csak 3 opció közül választhattak.

A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

gazdaság

debreceni egyetem

pet palack

üvegvisszaváltás

környezetvédelem

üdítő

hulladék

műanyag