Szétrohadnak Vasban a határátkelők: ez így normális?

Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké, 2023. októberében már 120 ezer magyar dolgozott Ausztriában, közülük 55 ezren Magyarországon élnek és naponta lépik át a határt. Nem csoda hát, hogy a nyugati határszélen élő civilek Facebook-csoportjaiban rendre előkerül a téma: évek óta milyen lepusztult állapotban vannak a régi határátkelőink, „az ország szégyene… szép kis országimázs… egy pusztulat, ahányszor átlépek, sírnom kell” – ezek, és ehhez hasonló mondatok olvashatók nem egy bejegyzésében. Kimentünk mi is a határhoz, fotóztunk, de utána is kérdeztünk, ki a felelőse a hátrahagyott határátkelőknek, mit tervez velük a magyar állam.

Magyarország 7 országgal határos, és több mint 80 közúti határátkelő áll az autósok rendelkezésére

A nyugati határnál az elmúlt évtizedekben a határellenőrzés jelentősen megváltozott: Ausztria, Szlovénia, Szlovákia és most már Horvátország irányából is ellenőrzés nélkül lehet beutazni, illetve ezen országok területére ellenőrzés nélkül lehet hazánkból kilépni. Ezeken az államhatárszakaszokon a határ bárhol és bármikor átléphető, azonban figyelni kell arra, hogy a KRESZ vagy a magántulajdon sérelme nélkül tegyük ezt (pl. kizárólag kerékpároknak használható útra ne hajtsunk be gépjárművel, illetve magánterületen keresztül ne lépjük át a határt) – olvasható a hivatalos tájékoztatásban.

A határellenőrzés azért nem szűnt meg teljesen

Magyarország lassan 20 éve, 2004. május 1-jétől teljes jogú tagja az Európai Uniónak, ez azonban kezdetben nem járt automatikus határnyitással. Csak 2007. november 15-én hagyta jóvá az Európai Parlament Magyarország és nyolc másik állam csatlakozását az úgynevezett schengeni övezethez. Ez azt jelentette, hogy 2007. december 21-étől megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon, miközben megszigorodtak az ellenőrzések a magyar-horvát, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-ukrán határokon; mivel mi lettünk az EU külső határa. A tagországok között - elviekben - megszűntek a belső határok, azóta szabad az átutazás az államok között, nem kell útlevél a határátlépéshez.

A Vas megyéből Ausztriába átjárók azonban pontosan tudják, hogy a határellenőrzés nem szűnt meg teljesen az osztrák részről, jelenleg a migrációra (pár évvel ezelőtt a Covid-helyzetre) hivatkozva időnként elkérik a személyi igazolványokat. Az osztrák oldalon pedig egytől-egyig rendben tartott határátkelőket találunk. Semmi extra, de újszerű konténerek, sima aszfalt, hibátlan útszegély:

Mi magyarok viszont hagyjuk, hogy az enyészeté legyen a közös vagyonnak ez a része. Lássuk is, mi várja most a be és kiutazókat a magyar oldalon!

Elérve a kőszegi régi határátkelőt: lehangoló látvány fogadja az erre járókat

Igen rossz állapotban van például a régi kőszegi határátkelő, ami közvetlen átjárást biztosítana Kőszeg és Rőtfalva (Rattersdorf) között, de egy jó ideje már csak biciklivel lehet áthajtani rajta. Gondozatlan környezet, megrongált épületek, autóroncs, üvegszilánkok az út közepén. A Nyugat.hu 2021-es cikke szerint kiadták volna a határátkelő épületét. Ez mind a mai napig nem történt meg, ugyanis a KIADÓ felirat most is látható. Ezt a határátkelőt ráadásul – hiába ingáznának sok ezren napi szinten - egyelőre nem is lehet használni. Pedig ez biztosítana közvetlen átjárást Kőszeg és Rőtfalva (Rattersdorf) között, egy kisebb emelkedő és kerülőút nélkül. Hogy a lezárásnak mi az oka, azt egyelőre nem lehet tudni.

Kerékpárral viszont most is használható ez az út, azóta, hogy elkészült a Kőszeg, Rőti-völgy utca és határátkelő közötti kerékpárút, ami egyébként a vasút egykori töltésén halad. Ráadásul ez az útvonala az E4 európai hosszútávú vándorútnak is. Elérve a határátkelőt nehéz leírni, milyen látvány fogad: gondozatlan környezet, megrongált épületek, autóroncs, üvegszilánkok az út közepén.

Közben befejeződött a 87-es főút határmenti fejlesztése

A történethez hozzátartozik, hogy időközben épült egy új út Kőszegnél, amit 2021. őszén át is adtak. A 20287-es számú főúton a régi határátkelő felé vezető úthoz balra felálló sávos csomópont épült ki, valamint elkészült a régi határra vezető 8723. jelű új út is. A beruházás részeként kialakítottak itt egy ellenőrző helyet is, amely a határon áthaladni szándékozó járművek ideiglenes, vagy alkalmankénti ellenőrzésére, visszafordítására is alkalmas.

Akkoriban ezt írták: „tekintettel a jelenlegi pandémiás helyzetre, az osztrák oldali korlátozásokból adódóan azok feloldásáig a régi határállomást nem nyitják meg újra.” A pandémia ezen a kis területen azóta is tart, a régi határátkelőt ugyanis azóta sem nyitották meg.

A Magyar Építők a beruházásról ezt írta:

Kőszeg és Rőtfalva határmenti kapcsolatának fejlesztése a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020 keretében valósult meg, a beruházás a Zsira-Lutzmannsburg (Locsmánd) összekötő út felújítási munkáinak elvégzése projekttel közös pályázat keretében nyert támogatást. A kivitelezést a VértesAszfalt Építőipari Kft. és a Meliorációs és Rekultivációs Kft. végezte nettó 1,53 millió Ft értékben. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, tavaly november óta a végleges nyomvonalon közlekedhetnek az autósok a két település között a 87-es főúton. A NIF Zrt. keddi közleménye szerint a beruházás mostanra teljesen elkészült. A projektben a magyar oldalon 825 méter hosszú szakaszon történt beavatkozás, amelyből 625 méteren új nyomvonalú út épült, a fennmaradó 200 méteren a meglévő 87-es számú főút felújítása történt meg.

Hasonlóan lepusztult állapotban van Szombathely után a bucsui határátkelő is

2020-ban az Ugytudjuk ezt írta róla: „Akár egy kis költségvetésű Mad Max film helyszíne is lehetne az egykori határállomás, pedig ez az első, amit egy Ausztriából ide érkező turista az országból megtapasztal."

A helyzet 2020 óta sem lett jobb: lekoszlott épületegyüttes, lógó vezetékekkel, rozsdás fémhulladékkal és betört ablakokkal találkozhatnak azok, akik a Bucsunál lépik át a magyar-osztrák határt. A tetőn, ami egykor az esőtől és hótól védte a határon átutazókat, amíg azok útiokmányaikat felmutatták vagy éppen a vámot intézték, most gaz nő. Nevezhetnénk persze divatosan zöld tetőnek is, ha annak idején e célból épült volna…

Rákérdeztünk, mit tervez az állam ezekkel a határátkelőkkel

A határátkelők jellemzően az állam tulajdonában vannak. Az ellenőrzésért és a határellenőrzésért felelős hatóságok általában a határátkelőhelyeken működnek, de a határátkelő infrastruktúra, például az épületek, utak, parkolók stb. az adott ország tulajdonát képezik. Általában az ilyen infrastruktúrákért az állam vagy az állami szervek felelnek, és fenntartják azokat. Első körben ezért is fordultunk kérdéseinkkel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.)-hez.

Az MNV Zrt.a HelloVidék kérdésére elmondta, a közúti határátkelőhelyekkel kapcsolatban lefolytatandó fejlesztések körét a Magyarország közúti határátkelőhelyeinek teljes körű fejlesztéséről és komplex rendezéséről szóló az 1223/2023. Korm. határozattal módosított 1750/2021. (X. 27.) Korm. határozat (a továbbiakban: KH), rögzíti. (Megnéztük, az utolsó bekezdésben részletesen szólunk erről is.)

Ahogy a MNV Zrt. közölte, az érintett ingatlanok (a bucsui és a régi kőszegi határátkelő) vagyonkezelésbe adása épp folyamatban van:

A KH-ban foglalt feladatok végrehajtása érdekében, a KH-val érintett egyes határátkelőhelyekhez tartozó ingatlanok Magyar Közút Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: MK) részére történő vagyonkezelésbe adása került előirányzásra.

Az érintett ingatlanok vagyonkezelésbe adása tehát éppen most zajlik: "az MNV Zrt. és az MK, valamint jelenlegi vagyonkezelők együttműködésével,”

Arra a kérdésünkre, hogy hány ilyen rossz állapotban lévő, használaton kívüli határátkelő van még Magyarországon, és terveznek-e (lehetne-e) ezekkel az épületegyüttesekkel bármit is kezdeni, az MNV ezt válaszolta:

A határátkelők túlnyomó része jelenleg is a korábbi feladatellátás szerint kijelölt, vagy a KH alapján újonnan kijelölt vagyonkezelők vagyonkezelésében áll, ezért az MNV Zrt. nem tud tájékoztatást adni az ott megtalálható épületek konkrét számára vonatkozóan. A KH komplex akadálymentesítést irányzott elő valamennyi schengeni határátkelő vonatkozásában, aminek kivitelezése valamennyi érintett állami szereplő számára kiemelt prioritást jelent.

Az is érdekelt volna bennünket, hogyan lehetne hasznosítani ezeket a magukra hagyott épületeket. Erre a kérdésünkre az MNV kommunikációs osztálya ezt közölte:

Az egyes épületek konkrét hasznosítására vonatkozó elképzelések kizárólag a KH alapján kidolgozandó koncepció véglegesítését követően lesznek megismerhetők, annak kapcsán szintén az MK tud tájékoztatást adni.

A kőszegi határátkelőhellyel kapcsolatban az MNV még elmondta, hogy a kérdéses határátkelő több ingatlanból áll: "a hivatkozott épület ismereteink szerint egy nem állami tulajdonban álló ingatlanon (Kőszeg külterület 013/4 hrsz.) helyezkedik el, amire tekintettel annak jelenlegi és későbbi hasznosításával kapcsolatban az MNV Zrt.-nek nem áll módjában nyilatkozni."

Hasonlóan lepusztult állapotban lévő Szombathely után a bucsui határátkelő sorsáról is hasonlóképp nyilatkozott az MNV:

A bucsui határátkelőhely területét képező ingatlan a KH-ban foglaltaknak megfelelően az MK vagyonkezelésébe került a KH-ban meghatározott fejlesztési feladatok végrehajtása érdekében. A fejlesztés előkészítésének állásról az MK tud nyilatkozni

- közölték.

Évekkel ezelőtt már tervezték a lerobbant határátkelők elbontását illetve rendbetételét

Még 2019-ben a Magyar Közlöny július 26-i számában jelent meg az a kormányhatározat, ami a magyar határátkelőkön található épületek elbontását illetve rendbetételét rendelte el. A rendelet lényege az volt, hogy azokat az átkelő épületeket, amik a schengeni határokon belül vannak és már jó ideje nem használják őket, el kell bontani. A schengeni határon lévő határépületeket pedig fel kell újítani.

Vas megyében Bajánsenye, Szentgotthárd-Rábafüzes, Bucsu, Bozsok és Kőszeg volt érintett. A települések mellett található használaton kívüli határátkelő épületek elbontásának, valamint a szomszédos országok bevonásával megtervezett fejlesztésének terveit 2020 június 30-ig kell elvégezni – írták akkor.

A tervekre már volt meghatározott pénzforrás a költségvetésben – a két fentebb említett bucsui határátkelő esetében: 31 millió 750 ezer forint.

A Vaol annak idején még azt is megírta, hogy a folyamatban „az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a belügyminiszter és a miniszterelnök kabinetfőnöke is részt vesz, közreműködve a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-vel.”

Kiderült: 21 magyar határátkelő vár „akadálymentesítésre”

A fentebb említett határozatból („1223/2023. Korm. határozattal módosított 1750/2021. (X. 27.) Korm. határozat”) kiderül, hogy a kormány egyetért Magyarország közúti határátkelőhelyeinek átfogó fejlesztésével, és kiemelten kezeli a következő fejlesztési célokat, többek között tervezi

a) a belső schengeni határokon a meglévő, használaton kívüli határátkelőhely-épületek szükség szerinti bontását, ellenőrzőhelyek kialakítását és környezetük teljes körű rendezését (a továbbiakban: akadálymentesítés),

b) a külső schengeni határokon lévő határátkelőhelyek felújításával kapcsolatos teendők elvégzését,

c) a közúti határátkelőhelyek egységes építészeti (arculati) megjelenésére vonatkozó koncepció kidolgozását, az "Országporta Hálózat határ menti egységes infrastruktúra fejlesztési terv" munkaanyagának megfelelően;

A kérdéses Vas megyei, bucsui határátkelő az „Akadálymentesítéssel érintett határátkelőhelyek” között, az 1. mellékletben szerepel. Ebben a táblázatban további 21 akadálymentesítésre váró határátkelőt sorolnak még fel.

A KH-ból az is kiderül, hogy a Kormány azt tervezi, hogy egyes kiválasztott ingatlanok (köztük a bucsui határátkelő is) a Magyar Közút Nonprofit NZrt. vagyonkezelésébe kerüljenek. Ezért is kerestük meg aztán a Magyar Közút NZrt is, hogy ők mit terveznek, mit jelent majd a gyakorlatban a határátkelők „akadálymentesítése”. Bontást, felújítást? (Többszöri megkeresésünk ellenére a Magyar Közúttól mindezidáig nem kaptunk választ.)

23 magyar határátkelőt kéne még felújítani

A 2023-ban módosított kormányhatározatból viszont azt is kiolvashatjuk, hogy az országban 23 olyan „felújítással érintett schengeni határátkelőhely van” ami szintén felújításra várna (ránézésre szinte az összes magyar-szerb, magyar-román és magyar-ukrán határátkelőhely.) A teljes listát itt találjátok!

Címlapkép, fotó: Pais-H Szilvia