Eljöhet a klímaálló növények ideje? Ezeket a fajtákat érdemes háztáji kertekben is termeszteni

Babrik Alexandra   
  Megosztom
Eljöhet a klímaálló növények ideje? Ezeket a fajtákat érdemes háztáji kertekben is termeszteni

Ahogy azt évről-évre tapasztaljuk, az időjárás egyre inkább megmutatja Magyarországon is szélsőséges arcát. A tavaszi fagykárok, a nyári hőség és az enyhe tél, hatalmas károkat tud okozni a mezőgazdaságban, így egyre inkább ezeknek a problémáknak a megoldására koncentrálódik a gazdák, szakemberek figyelme. Milyen égető problémákat kell megoldani az agráriumban jelenleg? Mi várható a növénytermesztésben az elkövetkezendő években? Léteznek már klímaálló növénytípusok? A HelloVidék kérdéseire Dr. Dexler Dóra, okleveles növényorvos, Ph.D Okleveles tájépítészmérnök, az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője válaszolt.

HelloVidék: Milyen hatásai vannak a klímaváltozásnak a növénytermesztésre, illetve mi okozza most a legnagyobb problémát?

Dr. Dexler Dóra: Az ÖMKI 2011-be jött létre és az elmúlt 13 év alatt látjuk azt, hogy radikálisan változott a klíma. Egyre több a hőségnap, amikor 30 fok felett van a hőmérséklet, és a besugárzás egy komoly stresszfaktort jelent a növényeknek. A másik, hogy a csapadékeloszlás is szélsőséges irányba változik. Van egy-egy nagy zivatar, amikor a megszokottnál jelentősen több csapadék hullik, de utána hetekig vagy hónapokig semmi. A tavaszi fagybetörés is általánossá válik, ami a gyümölcstermesztőknek jelent nagy problémát. Idén is volt egy korai, februári felmelegedés, és utána egy fagybetörés, ami jelentős károkat okozott. Télen pedig a nagy fagyok régóta elkerülnek minket, általában melegebb, enyhébb, hóborítástól mentes telünk van. Példának említhetném, amire sokan felkapták a fejüket, 2022-ben volt nagyon látványos és minden korábbinál extrémebb helyzet, amikor a Dél-Alföldön kisültek a növények, a kukorica termőterülete lenullázódott. Ez és a hasonló történések fordítják a gazdák figyelmét az alternatívák felé, hogy hogyan lehet vízmegőrző módon gazdálkodni, hogyan lehet a talaj termékenységét jobban megtartani, talajvízmegtartó képességét fokozni, és persze az is, hogy milyen növényfajokat, illetve azoknak milyen fajtáit lehet még egyáltalán termeszteni biztonsággal. Nyilvánvalóan adaptálni kell a mezőgazdasági rendszerünket vagy akár a háztáji kertünket, hogy bírja ezeket az új körülményeket. Ez egy komplex kihívás, és a nemesítésben is nagy vita van, hogy mi a jó út a klímaváltozás okozta abiotikus károk kezelésében. Itt egymásnak feszül két ellentétes álláspont. Az egyik az új technológiájú GMO-kat favorizálja, és általában emögött a korábbi GMO-s cégek állnak, hogy az új génszerkesztési technikákat ki kéne venni a GMO szigorú szabályozása alól Európában, és akkor mennyivel könnyebb lenne szárazságtűrő, betegségeknek, klímaváltozásnak ellenálló növényeket előállítani, amiket utána termeszthet az európai gazdaközösség. A másik oldal pedig azt mondja, hogy álljon meg a menet, mert azok a szabadalmak, amelyek terhelik az új generációs géntechnológiával előállított növényeket, azok a nagy konszernek, amelyek ilyenformán koncentrálják a hatalmukat az egész ágazat fölött, mert ők rendelkeznek ezekkel az új fajtákkal, meg ezzel a technológiával, ez nem egy jó irány, mert a kis nemesítők meg a szabadon nemesíthető fajták elől elszívják a levegőt. Igenis van más megoldás is, az ökológiai gazdák is azt mondják, hogy nem feltétlenül szabad kockáztatnunk a géntechnikákkal, hanem vannak hagyományos nemesítési megoldások, amelyekkel jó eredményt lehet elérni. Ilyenekkel mi is foglalkozunk az ÖMKI-ben, ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül egy adott genetikát ismétlő, egységes fajtát használunk, hanem lehet pl. populációkat használni, ahol nagyobb a változatosság, ezáltal könnyebben alkalmazkodik. Mindig van közte olyan, amelyik alkalmazkodásra képes ilyen extrém körülmények között is, mint amilyeneket megélünk. Ez is egy jó lehetőség. Az EU-ban pedig nemrég fogadták el az ökológiai szaporítóanyagokat szabályozó rendelet szövegét, még az Európai Parlament utolsó ülésén, ebbe az irányba - hogy diverzebb növényi szaporítóanyagokkal dolgozzunk - várhatóan megnyílik az út még inkább. Pl. a tájfajták, amiket itthon a tápiószelei génbank tart fönn, olyan régi populációk, amelyek genetikailag változatosak, alkalmazkodásra képesek, és a gazdák maguk tudják szaporítani. Ez élelmiszer-önrendelkezés szempontjából is egy érdekes lehetőség, ezeket visszahozni a nemesítésbe vagy akár közvetlenül a termesztésbe. A háztáji kertben az alkalmazkodásnak ugyanezek a módozatai vannak, pl. hogy a talajt hogyan műveljük. Hagyományosan mindig ásunk, jó esetben a szerves trágyát, komposztot bedolgozunk a talajba. Ezt már kezdi felváltani az a szemlélet, hogy a talajt nem feltétlenül kell forgatni, inkább csak lazítani szükséges, pl. ásóvilla nevű eszközzel, mert az kevésbé zavarja meg a talajéletet, a gilisztákat, a talaj ökoszisztémáját. A tetejére terítjük a komposztot, sok zöldségkertészet dolgozik már így, ami a vízmegtartást és a szervesanyag-készlet feltöltését is szolgálja. Itt is az a kérdés és a nagy feladat eldönteni, hogy milyen növényeket termesszünk: a kajszit már nem nagyon tudjuk javasolni a fagyok miatt, a bogyós gyümölcsöknek túl meleg van, de közben a füge beérik háromszor egy nyáron, meg kiviültetvény is van már Magyarországon árutermelő céllal. Közben azt is tapasztaljuk, hogy a paradicsomot nagyobb biztonsággal lehet fóliában termeszteni, a szabadföldi termesztés egyre kockázatosabb. Tájfajtákkal minden évben igyekszünk ellátni az érdeklődőket, a kiskertekben a biodiverzitás növelése is egy fontos lehetőség, hogy nem ragaszkodunk a katonás rendhez, a 2 cm-re vágott fűszálakhoz és a tujasorhoz. Hanem mindig legyen virágzó növény a beporzóknak, legyenek bolygatatlan részek, ahol az élőlények megtalálják az életükhöz szükséges teret. Ilyen kisebb praktikákkal is nagyon sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy fenntarthatóbb legyen a saját háztáji környezetünk.

HelloVidék: Ezért lehet már a boltokban régen ültett és termesztett tájfajta palántákat kapni?

Dr. Dexler Dóra: Igen, ez most is volt, április végén, május elején voltak tájfajta paradicsompalánták az egyik diszkontáruházláncban. Ezzel is a figyelemfelhívás a célunk, meg ezeknek a paradicsomoknak az elérhetővé tétele. Aki ezt megveszi, utána tud magot fogni a termésből, és fenn tudja tartani ezeket a régi fajtákat. A saját ízléséhez tud válogatni, hogy melyik ízlik neki jobban, vagy hogy melyik teljesített nála jobban. Ez is egyfajta adaptációs lehetőség.

HelloVidék: Hogyan változik a növénytermesztés a következő néhány évben?

Dr. Dexler Dóra: Az EU piaca az Ukrajna felé való nyitással abszolút mértékben megváltozott. Magyarország mindig is szántóföldi növénytermesztésben, ezen belül is nyersanyagexportban emelkedett ki. Pontosan ugyanez jellemző az ukrán mezőgazdaságra is, azzal a különbséggel, hogy sokkal nagyobb területen, sokkal kevesebb szabállyal - mivel nem EU-s ország-, sokszor sokkal kedvezőbb talajtani feltételekkel tudnak előállítani tömegárut. Ha úgy vesszük, hogy egyenlő feltételekkel versenyzünk velük a piacon, akkor egyértelmű, hogy ez tarthatatlan. A magyar agrárexportnak valahogy meg kell tudni különböztetni magát ettől a tömegárutól. A feldolgozottsági szint terén is fontos lehet előrelépni, emiatt van most kiemelt hangsúly az élelmiszeriparon is sokszor a támogatások kapcsán, meg az ökológiai gazdálkodás is egy olyan megkülönböztetés, ami inkább a minőség, és kevésbé a mennyiség felé mutat, és viszonylag prémium piaccal rendelkezik. Itt is jó lehetőség lenne a kiugrásra. Mivel bizonyos terményekből sokkal többet állítunk elő, mint amennyi a lokális igény, arra kellene törekedni, hogy az a minőségi élelmiszer, ami itthon megtermelődik, az feldolgozva itthon is kerüljön az asztalokra. Ez egy előremutatóbb és fenntarthatóbb dolog.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

klímaválság

klímaváltozás

klíma álló növények

növénytermesztés

ültetés

gazdálkodás

háztáji gazdálkodás

háztáji kertészkedés

háztáji növénytermesztés

ömki

ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet

tavaszi fagyok

fagykár

hőség

enyhe tél

gmo

gmo mentes

gmo szabályozás

európai unió