NAK válaszol: a jégkármérséklő rendszer okozza a hazai asztályt, vagy épp ellenkezőleg?

Zivatarok, szupercellák tarkították a mögöttünk hagyott 4 napot, melyeket több helyen felhőszakadás is kísért. A pünkösdi hosszú hétvége alatt lehulló csapadék az egész országban enyhítette az aszályos időszakot, helyenként azonban jégeső is kísérte a viharokat. Mivel az esős periódusokat napos időszakok váltották – helyenként a 30 fokot is meghaladta a hőmérséklet –, ez újabb táptalaja volt a további zivatarok kialakulásának.

A Dél-Franciaország és Észak-Olaszország irányából érkező frontrendszer péntek délutánra hazánk területét is elérte, aminek köszönhetően országszerte hullott csapadék, késő délután a légköri feltételek adottak voltak szupercellák kialakulásához. Péntek délután több szupercella alakult ki a Dunántúlon, melyek közül a leghevesebb 4 óra után érte el Székesfehérvárt, majd a Velencei-tó irányából közelítette a fővárost. A vihar felhőszakadással, jégesővel érte el Budapestet és környékét. A szombati, viszonylag nyugodtabb napot követően vasárnap Tolnában, a Duna-Tisza közén és a Dunántúl északi részén már reggel zivatarosan indult a nap. A legintenzívebb cellák délután alakultak ki a Dél-Alföldön. Vasárnap este felhőszakadást és kiadós jégesőt hozott a főváros felé forduló újabb szupercella a Budai-hegységbe. Budakeszi, Nagykovácsi és Solymár térségében rövid idő alatt nagyobb mennyiségű jég hullott, melyeknek a mérete cseresznye nagyságú volt. Hétfőn is hasonlóképp alakult az időjárás, hiszen napközben többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, amelyeket főként felhőszakadás és aprószemű jég kísért. Hétfőn a fővárost elérő viharokat nagyobb mennyiségű jég kísérte, a legtöbb helyen borsószem nagyságú jég hullott az égből. Gyömrő felett egy tuba is kialakult.

A jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai a Hungaromet által kiadott riasztásoknak megfelelően működésben voltak a 4 nap alatt. A riasztott területeken jellemzően borsó méretű jegek estek, csak a szupercellák területein fordultak elő cseresznye vagy annál nagyobb méretű jégszemek. A nem riasztott területű részeken dió méretű jég is előfordult.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az ezüst-jodid párologtatását végző talajgenerátorok a jégkár mérséklésében játszanak szerepet – a jégszemek méretét csökkentik –, a szupercellák kialakulását azonban nem tudják befolyásolni és a lehulló csapadék mennyiségére sincsenek hatással.

Határainkon túl is több hevesebb zivatar, szupercellás zivatar alakult ki, melyeket helyenként cseresznye és dió méretű jég kísért, illetve rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék okozott károkat. A Franciaország irányából érkező frontrendszer hatására a jégeső mellett számos helyen alakultak ki árvizek, melyek Olaszország északi részén is hasonló nehézségeket okoztak. Ausztriában a heves frontrendszer hatására a villámárvizek mellett a jégeső is nagy pusztítást okozott, Burgenland területén a jégesők közel 1,3 millió eurós kárt okoztak a gazdáknak, megközelítőleg 5000 hektáros területen. Hasonló károkat okoztak a viharok Boszniában, Csehországban és Lengyelországban is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) az idén hetedik védekezési szezonját kezdte meg, a riasztási időszak 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.

Címlapkép: Getty Images