Kiszivárgott a brüsszeli mesterterv: ezért hanyatlik a magyar vidék, megírták a falusiak jövőjét

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Kiszivárgott a brüsszeli mesterterv: ezért hanyatlik a magyar vidék, megírták a falusiak jövőjét

Számos kihívással kell szembenéznie ma az Európai Unió vidéki területeinek, amire többféle megoldást kínál egy kevésbé ismert tervezet. Az úgynevezett Vidékfejlesztési Paktum az unió vidéki térségeinek általános fejlődésének fokozására és az előttük álló egyedi kihívások kezelésére fókuszál. Erről kérdeztük egy személyes találkozó során Radim Sršeň-t, a Vidékfejlesztési Paktummal foglalkozó koordinációs csoport elnökét, cseh regionális fejlesztési miniszter-helyettest és a Régiók Bizottságának tagját, aki hangsúlyozta a kapacitásépítés és tájékoztató kampány indításának szükségességét annak érdekében, hogy a vidéki közösségek megismerjék a Vidékfejlesztési Paktum révén elérhető lehetőségeket és eszközöket. A szakember víziója túlmutat a mezőgazdasági szempontokon és a vidékfejlesztés holisztikus megközelítését szorgalmazza, amely magában foglalja a különböző ágazatokat, például a foglalkoztatást, az oktatást, az egészségügyet és a kultúrát. Hangoztatta: itt az ideje a helyi cselekvésnek.

HelloVidék: Melyek a Vidékfejlesztési Paktum (Rural Pact) legfontosabb célkitűzései, és hogyan válhat mindez valósággá a tagállamokban?

Radim Sršeň: A vidéki térségek Európa identitása és jóléte szempontjából kulcsfontosságúak, de a fő társadalmi és környezetvédelmi kihívások kezelésében is fontos szerepet játszanak. Az azonban összehangolt erőfeszítést igényel, hogy a vidéki térségek virágozzanak. A paktum célja, hogy minden olyan releváns érdekelt felet és kormányzási szintet bevonjon és cselekvésre ösztönözzön, amely a hosszú távú jövőkép elérését elő tudja segíteni. Ez azt jelenti, hogy az országos, regionális és helyi hatóságok felelnek számos olyan szakpolitikai intézkedésért, amely hatással van a vidéki térségekre, ideértve az azzal kapcsolatos döntéseket is, hogy hogyan történik az uniós források felhasználása. Más érdekelt felek, például a civil társadalmi szervezetek, pedig a szakpolitikák formálásában és végrehajtásában játszanak fontos szerepet. Fontos, hogy az EU egyetlen vidéki térsége se maradjon magára, és hogy minden térség érezhesse az arra irányuló összehangolt erőfeszítés áldásos hatását, hogy erősebbek, reziliensebbek, összekapcsoltabbak és virágzóbbak legyenek. Hiszünk abban, hogy a különböző szinten folyó tevékenységek erősíteni fogják egymást, és segítenek a hosszú távú jövőképet gyakorlati eredményt hozó konkrét stratégiává alakítani.

Miben más a Vidékfejlesztési Paktum, mint az eddigi kezdeményezések?

Már számos kezdeményezés történt az unió vidéki területeinek felzárkóztatására, amely számos tematikus területen nyit utat az összehangolt és átfogó vidékfejlesztési politikáknak. Néhány ország régebben belekezdtek hasonló kezdeményezések megvalósításába, amit olyan kedvezőtlen trendek indítottak el, mint a vidék elnéptelenedése, a gazdasági hanyatlás és az elégedetlenség, vagy az, hogy megragadják az európai finanszírozás által teremtett lehetőségeket. Az ő tapasztalataik alapján számos olyan elemet találunk, amelyet a tagállamok megvalósíthatnak, és amelyek közelebb visznek a Vidékfejlesztési Paktum célkitűzéseihez országos vagy regionális szinten. Ilyenek többek között a vidéki közösségekkel való kapcsolatteremtés; a célzott szolgáltatások a vidékfejlesztési kérdések szakpolitikákon átívelő kezelésére; a kapacitás- és kapcsolatépítési támogatás a szereplők és érdekelt felek széles köre számára; a holisztikus stratégia/cselekvési terv mentén megvalósított előremutató jövőkép; a vidéki térségekre gyakorolt hatások hatékony vizsgálata és megfelelő adatrendszerek; a megfelelő irányítási rendszerek az összehangolás előmozdítására; valamint a finanszírozás elosztásának koordinálására és a szinergiák biztosítására szolgáló mechanizmusok. Együttesen alkalmazva ezek alkotják a sikeres Vidékfejlesztési Paktum összetevőit. Az egyedi megoldások pedig hozzáigazíthatók a nemzeti környezethez.

Melyek a Vidékfejlesztési Paktum legfontosabb stratégiai célja az Ön vezetése alatt, és hogyan tervezi ezeket a célokat konkrét eredményekké alakítani?

A paktum legfőbb stratégiai prioritásai közé tartozik a tagok mobilizálása és az emberek tájékoztatása a rendelkezésükre álló lehetőségekről. Április elején összeállítottuk az éves tervünket, amely magában foglalja a célok megfogalmazását, az adatok gyűjtését és ezek specifikálását. Egy hosszú távú stratégiában gondolkodunk, ami nemcsak a rendelkezésünkre álló megoldási alternatívák alkalmazását jelenti, hanem útmutatást is nyújt a szükséges változtatásokhoz. A következő lépés a koordináció megalapozása lesz a különböző igényekhez igazodva. Fontos, hogy kiválasszuk, hogy mely eseményeket és workshopokat promotáljuk, különös tekintettel a fiatalokra. A legfőbb cél, hogy másfél év múlva létrejöjjön egy olyan koordinációs csapat, amely képes lesz aktívan cselekedni. Szükségünk van politikai támogatásra is, ami létfontosságú ahhoz, hogy céljainkat elérjük és a vidéki közösségeket hatékonyan támogassuk.

A Vidékfejlesztési Paktum nagy hangsúlyt fektet a különböző érdekelt felek közötti együttműködésre. Hogyan lehet növelni az érdekelt felek bevonását és elősegíteni a partnerségek kialakítását a vidéki közösségek, a kormányzatok és a magánvállalatok között?

A Vidékfejlesztési Paktum egyik mottója, hogy „együtt erősebbek vagyunk”, amely hangsúlyozza az együttműködés fontosságát a különböző szereplők között. Számos országgal dolgozunk együtt, és tudjuk, hogy ezeknek az együttműködéseknek az elindítása időt és kitartó lelkesedést igényel. Kezdetben mindenki nagyon motivált, de ez az idő múlásával gyakran csökken. Ezért fontos a stabil pénzügyi finanszírozás biztosítása, amely fenntarthatja az érdeklődést és a projektek ütemezését. A vidéki közösségek, a kormányzati szektor és a magánvállalatok érdekei gyakran eltérőek, ezért kulcsfontosságú a demokratikus megközelítés alkalmazása, amikor ezeket az érdekeket összehangoljuk. Nem komplett, új megoldásokra van szükség, hanem olyan innovatív megközelítésekre, amelyek a már meglévő jó gyakorlatokra épülnek. Az érdekelt felek aktív bevonása és a különböző szektorok közötti párbeszéd előmozdítása lényeges ahhoz, hogy valódi és tartós változásokat érjünk el a vidéki térségek fejlesztésében. A Vidékfejlesztési Paktum kiemelt célja, hogy konkrét és mérhető elkötelezettségeket szabjon meg a vidékfejlesztés terén. Ezt strukturált megközelítéssel kívánjuk elérni, amely magában foglalja az általános és specifikus kötelezettségek meghatározását. Fontos, hogy legyenek megbízható mérőeszközeink, amelyekkel nyomon követhetjük, hogy ezek valóban teljesültek-e.

Milyen jelentős kihívásokkal néznek szembe ma az Európai Unió vidéki területei, és hogyan kívánja kezelni ezeket a kihívásokat a Vidékfejlesztési Paktum?

A legnagyobb kihívások között szerepel az elöregedő népesség, a demográfiai csökkenés, és az elnéptelenedő falvak problémája. Tanulnunk kell a korábbi hibáinkból, és ahogy már mondtam, proaktívan kell cselekednünk. A vidéki területekbe történő befektetés kulcsfontosságú lehet; ez magában foglalja a jobb közlekedési infrastruktúra kialakítását, valamint több munkalehetőség teremtését, hogy a fiatalok számára vonzóbbá tegyük a vidéki életet. Jelenleg a fiatalok mintegy 70 százaléka soha nem tér vissza vidékre, ha egyszer elmegy onnan – mondjuk tanulni – ezért olyan kezdeményezésekre van szükség, amelyek jobban meg tudják szólítani őket. Fontos, hogy lehetőségeket biztosítsunk számukra, mint például megfizethető lakhatást és minőségi életkörülményeket. A Vidékfejlesztési Paktum célja az oktatás és a helyi patriotizmus erősítése is, valamint a bizalom és a „pozitív hírnév” eszközeinek jobb alkalmazása, bár ez utóbbi nem mindig bizonyul hatékonynak. A kommunikáció és a tájékoztatás kulcsfontosságú területeink egyike. Terveink között szerepel, hogy minden érdekelt fél számára elérhetővé tegyük a paktum céljait és előnyeit bemutató tájékoztató anyagokat. Az e-egészségügy, például a telemedicina már jól működik Európa több részén, és a mesterséges intelligencia segítségével még hatékonyabban tudjuk majd használni ezeket a forradalmi technológiákat. A megújuló energiák használata és a GDP növekedése a vidéki területeken további előnyöket jelenthet. Fontos, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódunkat és esélyt adjunk a változásra. A homeoffice lehetőségének bővítése szintén hozzájárulhat a vidéki területek vonzerejének növeléséhez. Ezek a lépések már hosszútávon körvonalazódnak, és számos jó példát láthatunk Európában arra, hogy több helyen sikerrel alkalmazzák őket.

A digitális átalakulás, átmenet kulcsfontosságú eleme a vidéki fejlődésnek. Milyen kezdeményezéseket valósítanának meg a digitális innováció támogatása érdekében a vidéki területeken?

A digitális átalakulás önmagában nem old meg minden problémát, de létfontosságú a vidéki fejlődés szempontjából. Hallom az emberektől, hogy milyen előnyökkel jár az e-bankolás és más digitális szolgáltatások használata. Ennek ellenére szükség van olyan oktatásra, amely segítségével mindenki képes lesz kihasználni a technológia adta lehetőségeket. A digitalizáció ugyanis sokrétű: egyrészt a technológiát kell fejleszteni, másrészt pedig az emberek gondolkodásmódján kell változtatni. A Vidékfejlesztési Paktum több kezdeményezést is támogat, többek között az e-önkormányzatok, az e-egészségügy és az e-bevásárlás területén. Ezek a szolgáltatások lehetővé tennék a vidéken élők számára, hogy helyben termeljenek és értékesítsenek termékeket, erősítve ezzel a helyi gazdaságokat. Fontos, hogy minden település rendelkezzen gyors internetkapcsolattal, legalább 100 MB sebességgel, amit a Vidékfejlesztési Paktum finanszírozással támogatna. Ez a kihívás egyben lehetőség is arra, hogy a vidéki területek felzárkózzanak valamelyest a városi régiókhoz.

Hogyan lehet összhangba hozni a gazdasági fejlődést a környezeti fenntarthatósággal és az éghajlatváltozás mérséklésével?

A gazdasági fejlődés esetünkben nem feltétlenül csak a növekedést jelenti, hanem inkább a fenntartható fejlődésre helyezi a hangsúlyt. Lokalizálni kell a céljainkat és szorosabb kapcsolatot kialakítanunk a helyi és regionális önkormányzatokkal. Tudjuk, hogy a gazdaság és a környezeti fenntarthatóság közötti kapcsolat gyakran nehézségekkel teli, és véleményem szerint a viták néha túlságosan provokatívak lehetnek. Fontos tehát, hogy valós és konkrét célkitűzésekben gondolkodjunk és pragmatikus, tehát gyakorlatias megközelítést alkalmazzunk ezek megvalósításában. Konkrét intézkedésekre van szükség, mert mindannyian a saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait. A fiatal generáció hangja nagyon erős ebben a témában, és bár ez kihívást jelenthet, egyben lehetőség is a változásra. Az egyensúly megtalálása kulcsfontosságú, de nem könnyű feladat. A paktum törekszik arra, hogy előmozdítsa a környezettudatos gazdasági tevékenységeket, miközben növeljük a vidéki területek rezilienciáját az éghajlatváltozással szemben. Ez magában foglalja a megújuló energiaforrásokra való átállást, az ökoszisztéma-alapú megközelítések támogatását, és a helyi gazdaságok ösztönzését a környezetbarát gyakorlatok alkalmazására.

Ha a jövőbe tekint, milyen új lehetőségeket lát a Vidékfejlesztési Paktumban, és hogyan tervezi ezeket a lehetőségeket kihasználni a vidéki közösségek javára?

A Vidékfejlesztési Paktum jelenleg csak egy koncepció, de óriási lehetőségeket rejt magában. Arra bátorítom az embereket, hogy bízzanak a folyamatban és tanuljunk a múltbeli krízisekből. Nem szabad vesztegetni az időt, cselekedni kell. A lelkesedés és az elvárások nagyon magasak, bár néha úgy tűnhet, hogy elvesztettük a kapcsolatot a valós igényekkel. Az egyik legnagyobb lehetőség szerintem a kohéziós politika és az EU „Next Generation” alapjaiban rejlik. Az energiatermelés különösen nagy potenciállal rendelkezik a vidéki területeken, az élelmiszerbiztonság pedig egyre inkább központi kérdéssé válik. Az étel nem csak táplálék, hanem a legerősebb eszközünk lehet a fenntarthatóság és a közösségi összetartás erősítésére. Az adatok és a helyi erősségek figyelembevételével kell kidolgoznunk egy konkrét stratégiát, amely az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi szinteket ötvözi, valamint a gazdasági szereplőket is megszólítja. A különböző szervezetekkel, mint például a méhészek, farmerek és más vidéki gazdálkodók bevonásával olyan közösségi alapú megoldásokat dolgozhatunk ki, amelyek valóban támogatják a helyi közösségeket. Az a cél, hogy ezeket a lehetőségeket maximálisan kihasználva hosszú távon javítsuk a vidéki élet minőségét és fenntarthatóságát az Európai Unióban.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

európai unió

gazdaság

magyarország