Veszik, mint a cukrot: így lehet meggazdagodni a magyar élelmiszerből külföldön

Agrárszektor   
  Megosztom
Veszik, mint a cukrot: így lehet meggazdagodni a magyar élelmiszerből külföldön

A hazai élelmiszeripari vállalkozások exportfejlesztési lehetőségeit vette górcső alá a Portfolio AgroFood 2024 konferencia egyik szekciója, amely azt mutatta be, mely relációkban kínálkoznak a legnagyobb piacszerzési és kitörési lehetőségek a hazai iparág számára. A szakértők elemezték azt is, melyek a leghatékonyabb eszközök az exporteredmények növeléséhez, és abban mind egyetértettek, hogy a siker kulcsa a piackutatásban, illetve a több nemzetközi kiállításon, eseményen való részvételen alapul – írja az Agrárszektor. Kiemelték többek között azt is, hogy az exportban résztvevők számára fontos lenne a cégek közötti együttműködés, ám ez egyelőre még nem működik itthon, habár a kezdeményezés már megvan.

A szakma is látja, hogy a magyar élelmiszer, -és mezőgazdaság szerepe folyamatosan emelkedik, nem csak a hazai gazdaságokban, hanem annak exportban betöltött szerepét illetően is - mondta előadásában Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese. Az Agrármarketing Centrumnál haza élelmiszeripari termékek piacra kerülését segítik, minden eszközzel, belföldön és külföldön egyaránt. Kiemelte, hogy export vonatkozásban fontos szót ejteni a Hungarian Food Summit beszerzői konferenciáról, ahol 46 hazai gyártó több, mint ezer tárgyalást folytat le 124 beszerzővel egy nap alatt, segítve így a hazai gyártókat új piaci kapcsolataik kiépítésében. Ezen kívül fontos említést tenni a digitális exportkatalógusról is.

A hazai exportpiacon elég heterogén a kép - fejtette ki Giczi Gergely. Tulajdoni oldalon 50-50 százalék a hazai és a külföldi tulajdon, a szakember úgy gondolja, hogy ez jó edukációs hatással lehet a magyar cégekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy komoly fejlesztések várnak a szektorra. Jelenleg 4200 élelmiszeripari vállalat működik hazánkban, ebből 800 cég vesz részt az exportban.

Az arány kicsi, véleményem szerit érdemes lenne ezen javítani, tehát magyar tulajdonú, érdemi exportra képes magyar élelmiszeripari vállalkozásokra. Ha megnézzük a külkereskedelmi mérleget, azt látjuk, hogy nagyon jó pozícióban van a magyar élelmiszer gazdaság, a számok alátámasztják a stratégiai szerepét hiszen 3,5 milliárd erős külkereskedelmi többletet termel a mezőgazdaság, ami a teljes magyar export egyenleg 30-40 százalékát adja.

Made in hatás

Losó Viktor, a Mirelite Mirsa igazgaztója elmondta, hogy szerinte "Made in hatás" igenis van Magyarország tekintetében, és ezen a véleményen Giczi Gergely is osztozott. Előbbi szakember kiemelte, a GMO mentes termékek utáni egyre növő kereslet Ázsiában és Amerikában is kiemelt jelentőségű. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg vannak olyan termékek, amelyekből annyit termelünk, hogy export nélkül rengeteg többletetünk lenne, ilyen például a kukorica. Ezzel a termékkel a világ több pontjára is eljut a magyar export.

Minden vállalkozás életében, amikor az exportban kezd el gondolkozni, akkor a környező országok válnak először fontossá. Csík László, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint érdemes háttérintézmény segítségét kérni ilyenkor, hiszen így sokkal könnyebben meg lehet nézni, hogy az adott termék megállja-e a helyét az exportpiacon.

Exportra érdemes termékek, együttműködés

László Judit exportfejlesztési tanácsadó úgy látja, nagyon eltérőek a tapasztalatok az exportot nézve az egyes országokban, véleménye szerint nincs egységes recept, minden országban más és más a nyerő. Lehet, hogy az egyik piacon nagyon jól működik egy termék, a másikon pedig éppen ellenkezőleg. A márkaépítés hosszabb, költségesebb de hosszú távon fenntarthatóbb stratégia, mint az első áras termékek kivitele - emelte ki.

A szakemberek véleménye összességében az volt a cégek közötti együttműködésről export tekintetben, hogy szükség lenne rá, hatékony lenne, de egyelőre nem működik, legyen szó logisztikai problémák vagy akár csak a kommunikáció hiánya miatt. Pedig az összefogás sokat segítene az exportban résztvevők számára. A kezdeményezés már megvan, de jelenleg még nincs olyan szerv, ami hivatalos ebből a szempontból, és összekötné a cégeket. Egyelőre csak egyéni kezdeményezések vannak.

Csík László elmondta, hogy fejlesztés tekintetében fontos szerepet kell, hogy kapjon a management és az edukáció. Szükség van a szakemberekre, új emberek felvételére. Véleménye szerint a vállalkozásoknak ki kell használniuk azokat a hálózatokat, melyek 15-20 éve az adott országban tevékenykednek, hiszen ezek a szervek megfelelő információkkal rendelkeznek az adott ország piacáról.

Abban tudunk segíteni, hogy szívesen átveszünk feladatokat a vállalkozóktól és kinyitjuk a kapukat. Megszervezzük az eseményeket, találkozókat, megszólítjuk adott piacon a beszerzőket, de a hídon a vállalkozóknak kell átmenni

- mondta Giczi Gergely az Agrármarketing centrum ügyvezető helyettese. Felhívta a figyelmet arra, hogy külföldön mások a viszonyok, alkalmazkodni kell az adott ország elvárásaihoz, igényeihez.

Hollósy Tibor, a Kometa 99 beszerzési igazgató-ügyvezető helyettese kiemelte, számos próbálkozást tettek már az együttműködéseik kapcsán azért, hogy ne csak a saját, hanem más vállalkozások termékeit is piacra tudják vinni külföldön. Saját húsipari termékeik mellett például egy tejüzem sajttermékeit tudták értékesíteni külföldön a cég logisztikai rendszerén keresztül.

Más húsipari cégekkel is voltak próbálkozásaink, volt olyan tervünk például, hogy bérgyártásban olyan terméket gyártassunk, amit mi nem tudunk, és ezt exportáljuk, de végül ezek az kooperációk elmaradtak. Nem tudom, hogy mi az oka, de Magyarországon a húsipari cégek között nem nagyon működik ez az együttműködés

- mondta Hollósy Tibor. Emellett felhivta a figyelmet arra, hogy ha exportpiacra szándékozunk gyártani, akkor biztos, hogy csak kiváló minőségű termékekkel érdemes foglalkoznunk.

A szakemberek szerint a siker kulcsa a piackutatásban, illetve a több nemzetközi kiállításon, eseményen való részvételen alapul. László Judit hozzátette, hogy bár minden kezdet nehéz, de az is fontos, hogy elhiggyük, hogy helyet tudunk állni az adott piacon.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

gazdaság

élelmiszeripar

élelmiszer

kereskedelem

import