Jövőbeli technológia a magyar földeken: így spórolnak a haladó gazdák 2024-ben

A pilóta nélküli légi járművek, vagy más néven drónok, a mindennapi élet egyre több területét hódítják meg. Legyen szó a kulturális eseményeken, közéleti vagy politikai rendezvényeken készült tudósításokról, a dokumentum- és a játékfilmekről, vagy éppen az iparról, azt tapasztalhatjuk, hogy ezek a gépek mind nagyobb és nagyobb szerepet játszanak abban, ahogy a körülöttünk levő világot érzékeljük. Nincs ez másképp a mezőgazdaságban sem, ahol az utóbbi években a drónok és a drónhasználat robbanásszerű elterjedése volt megfigyelhető. És itt nem csak a földek felmérésére és az állományok megfigyelésére alkalmas, különféle kamerákkal és érzékelőkkel felszerelt monitoring drónokra, vagy épp a növényvédelem egyik legújabb nagy dobásának számító permetező drónokra kell gondolni, hanem olyan - elsőre meghökkentőnek tűnő - ötletekre is, mint például az állattartásban a terelőkutyák kiváltására, a vadállomány monitorozására, illetve az erdősítésben a nehezen megközelíthető helyek újrafásítására.

A magyar mezőgazdaságban is nagyot mennek a drónok

A 2022-2023-as évek nagyon fontosak voltak a mezőgazdasági drónhasználat szempontjából Magyarországon, ugyanis ekkor gördült el a legtöbb akadály a pilóta nélküli légi járművek növényvédelemben történő felhasználása elől. Erről korábban Filler Zsófia, az ABZ Drone Kft. értékesítési igazgatója beszélt az Agrárszektornak, aki azt is elmondta, hogy 2022-ben született meg a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 4/2022 AM rendelet, amely a növényvédő szerek drónos kijuttatásának feltételeit szabályozza. Ez három nagyon fontos feltételt határoz meg, amelyek közül az egyik az, hogy Magyarországon csak olyan személy végezhet növényvédelmi kezelést, aki bekerült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) elérhető növényvédelmi drónpilóták névsorába. A másik feltétel a permetezésre vonatkozik, ennek értelmében a permetezési műveletet kizárólag típusminősített légi járművekkel lehet végezni. A harmadik pedig arra, hogy jelenleg csak olyan növényvédő szerek juttathatók ki drónnal, melyeket erre külön engedélyeznek.

A 2022-esnél már csak a 2023-as év volt produktívabb, ugyanis ebben az évben már rendelkezésre állt minden olyan képzés, amelyet a rendelet előírt, a Nébih közzétette a növényvédelmi drónpilóták nyilvántartását, és megtörtént az első engedélyokirat-bővítés, ami lehetővé teszi a Mospilan 20 SG rovarölő szer drónnal történő kijuttatását, a meggy, a cseresznye és a dió kultúrákban

- ismertette Filler Zsófia.

A szakember arra is rámutatott, hogy bár a drónokkal kijuttatható szerek köre egyelőre még korlátozott, ez a későbbiekben várhatóan tovább fog bővülni, még ha nem is olyan tempóban, mint a németeknél, ahol egyik napról a másikra több mint negyven szert engedélyeztek. Filler Zsófia ugyanakkor azt remélte, hogy a magyar hatóságok is jó ütemben fognak dönteni az engedélyokirat-bővítésekről.

De milyen költségei vannak a drónozásnak?

Ahhoz, hogy valaki valamennyi előírásnak megfelelően használhasson drónt a földjein, rendelkeznie kell a megfelelő képesítésekkel. Ez a monitoring drónok esetében az A1-A3 kompetenciatanúsítványt jelenti, amely mellé bizonyos területeknél eseti légtér engedélyt kell igényelni, ami plusz költségeket jelent. És természetesen rendelkezni kell egy, a célra megfelelő drónnal is, valamint a szükséges szoftverekkel és licenszekkel. Ezek Filler Zsófia szerint a drón árán felül körülbelül 1 millió forintot tehetnek ki.

A permetező drónok esetében már bonyolultabb a helyzet, ugyanis azoknak, akik ilyen gépeket szeretnének alkalmazni a gazdaságukban, vagy szolgáltatni szeretnének, azoknak azonos kritériumoknak kell megfelelniük. Két fontos képzést kell elvégezni: az egyik a pilóta nélküli légi jármű irányítói igazolvány megszerzésére felkészítő tanfolyam, másik pedig a Nébih által akkreditált növényvédelmi drónpilóta szakképzés - mondta el a szakember, aki arról is beszélt, hogy a pilóta nélküli légi jármű irányítói igazolvány megszerzésére felkészítő tanfolyam bemeneti feltétele az A2 kompetenciatanúsítvány, míg a növényvédelmi drónpilóta képzést csak a légijármű-irányító igazolványt, a 80 órás növényvédelmi alaptanfolyam, a B kategóriás jogosítvány és az érettségi bizonyítvány, vagy az előírtaknak megfelelő középfokú szakmai végzettség birtokában lehet elkezdeni. A képzéseken felül szükség van még egy speciális engedélyre, amit a legtöbbször a LUC, vagy műveleti engedély nevet viseli. A szakember szerint ezek a költségek is 1 millió forint alatt vannak.

Filler Zsófia ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy növényvédelmi kezelést csak olyan eszközzel lehet végezni, ami a forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépek jegyzékében már szerepel. Az egyébként is borsosabb árú permetező drónok mellett rendelkezni kell aggregátorral, keverőtartállyal és keverőeszközzel, valamint a drón műveleti területre történő szállítására alkalmas gépjárművel is. Ezek elsőre komoly kiadásoknak tűnhetnek, ám nem szabad megfeledkezni a beruházás megtérüléséről sem.

Akár hetek alatt is megtérülhet a beruházás

A mezőgazdasági drónok mellett az egyik leggyakrabban felmerülő érv, hogy a rájuk felszerelt szenzorok, kamerák segítségével a gazdák pontos képet kaphatnak a teljes termőterületről, illetve a vegetációról, amivel jelentősen növelhetik a termelés hatékonyságát. A monitoring drónok, a felszerelt payload-ok tekintetében alkalmasak lehetnek például vadkárfelmérésre és multispektrális mérésekre, de differenciált anyagkijuttatási térképek készítésére is. A permetező drónok segítségével a termelők lényegesen kevesebb vegyszert és vízmennyiség juttatnak ki a célterületre. A taposási kár nullára redukálódik, annak köszönhetően pedig, hogy talajállapottól függetlenül el lehet végezni a kezeléseket, a gazdák időben beavatkozhatnak a károsítók ellen. Filler Zsófia a megtérülést illető kérdésünkre elmondta, hogy

a számítások szerint egy permetező drón akár már 10-15 nap alatt behozhatja az árát. A monitoring drónoknál ezt ugyan nehezebb meghatározni, de céltól függően 1-2 hónapon belül ezek beszerzése is megtérülhet.

Sok még a kérdőjel

Sokszor elhangzott már, hogy 2025-re a magyar gazdaságok 80%-ában fel fognak bukkanni a drónok, sok szakember is osztja ezt a véleményt. Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója azonban szkeptikusabb hangot ütött meg, mint mondta, a drónok nem tudják felváltani a jelenlegi permetezőgépeket. A szakember szerint a mostani permetező drónok munkaminőségét figyelembe véve ugyanaz a helyzet áll fenn, mint a repülőgépes növényvédelem megjelenésével történt. Akkor a gyakorlati élet gyorsan eldöntötte: csak a legnagyobb gazdaságok tartottak fent saját repülőgépet vagy helikoptert, általánosan a szolgáltatás terjedt el. Jordán László úgy vélte, hogy a drónok esetében is hasonló lesz a történet végkimenetele.

Címlapkép: Getty Images