Budapest 16℃ (kissé felhős)Sokkal több a veszteség, mint gondolnánk: lehet, hogy termőterületeket kell feladni Magyarországon?
Vas megyében jelenleg árvízi védekezés zajlik, a Dunántúl több térségében több a csapadék, mint kellene, eközben az Alföld egyes részein makacsul tartja magát az aszály.
A klímaváltozás szélsőségei elleni védekezésben az alkalmazkodás fontosságát szoktuk hangsúlyozni, amelyben kétségkívül vannak még tartalékok: a talajművelés, egyes technológiák és eljárások sokat segíthetnek ebben - írja az Agrárszektor.
A klímaszakértő szerint ugyanakkor ennek is megvannak a határai: egyes térségekben olyan mostoha feltételek alakulhatnak ki néhány évtizeden belül, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a mezőgazdasági művelést.Az idei év időjárása is jól mutatja a klímaváltozással egyre szembetűnőbbé váló szélsőségeket. Míg az időjárási anomáliák megfigyelése egyidős az emberiséggel, napjainkban mintha a szélsőséges, kirívó jelenségek alkotnák a főszabályt.
Míg Vas megyében százak dolgoznak az árvízi védekezésben, hogy megakadályozzák a Rába kiöntését, és a Dunántúl más részein is több a csapadék, mint kellene, addig az Alföld egyes tájain, különösen annak délkeleti részein makacs aszályhelyzet van idén.Több veszik el, mint amit megfogunk
Mindez nem jelenti azt, hogy a Dunántúlon minden ideálisan alakul. A legutóbbi esős napokig Lajoskomáromban sem alakult jól a csapadék eloszlása, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője szerint egy kisebb mikrorégiót mintha rendre kikerülnének az esőfelhők. Hozzátette ugyanakkor: összességében nincs oka olyan panaszra, mint egyes alföldi térségek gazdálkodóinak, alapvetően jó helyen gazdálkodik.
Az ismert termelő úgy látja, hogy általában nem is a vízhiánnyal, hanem annak egyenetlen eloszlásával és kezelésével van probléma. Ahogy fogalmazott: Sokkal több veszik, illetve folyik el, mint amennyit felhasználunk.
Úgy véli, a legnagyobb probléma napjainkban az, hogy mintegy 20 hőségnappal több van egy évben, mint két évtizeddel ezelőtt. Egy-egy ilyen hőségnapon 5-10 mm párolgás is adódhat, amely már érdemi mínuszt jelent az előző 30-50 évhez képest. Rontja a helyzetet a nem megfelelő csatornázás, a szilárd burkolatok viszonylag magas aránya, amelynek révén kevesebb a beszivárgó felület. A víz innen befolyik a csatornákba, onnan pedig a Sióba.
A csapadék nagyjából tehát ugyanannyi, de a veszteség sokkal több.
Csepregi Attila szerint fontos szempont az is, hogy az utóbbi évtizedekben érdemben nőttek a termésátlagok is. A búza esetében a kilencvenes évek tízéves átlaga a mostani tízéves eredményhez képest 30 százalékkal alacsonyabb volt. A napraforgónál ez még kifejezettebb növekedés, 58 százalékos.
Ha ezt számszerűsítjük, és számításba vesszük, hogy egy kilogramm búza előállításához 350 liter víz kell, egy kiló kukoricának 650, ugyanennyi napraforgónak pedig 1800-2000 liter, valamint számolunk a hőségnapok okozta veszteséggel, és más tényezőkkel, akkor az jön ki a végén, hogy 200 milliméterrel több csapadéknak kellene esnie, mint a kilencvenes években. Ennyi mínuszban vagyunk most.
Ha kíváncsi vagy a teljes cikkre KATT az alábbi linkre.
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
