Rengeteg vidéki diákot érinthet egy újabb tervezet

hvg.hu   
  Megosztom
Rengeteg vidéki diákot érinthet egy újabb tervezet

Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a kisiskolák felső tagozatait összevonják. A szétaprózódott iskolai felső tagozatokat 2022-től egyesítenék, tervek szerint ekkorra már az iskolabusz-hálózat is működne. A szakértők szerint 120 tanuló alatt nem gazdaságos egy iskolát üzemeltetni, viszont a kormány még nem jelentett be pontos létszámot azzal kapcsolatban, hol húzná meg a határt. - írja a HVG.hu.

A „Program a Versenyképesebb Magyarországért” című tervezetben volt szó a kisiskolákat érintő javaslatról, amely szerint az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentésére, a felső tagozatok képzési helyeinek racionalizálásával koncentrálni kell a szakemberállományt, valamint a képzéshez szükséges modern eszközöket. A programot leíró dokumentumot Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter hozta létre.

A kormány az elkövetkezendőkben egy infrastrukturális fejlesztési programot is indítana, hogy az iskolákban legyen a képzési szintnek megfelelő és korszerű eszközállomány. Ennek megvalósítása jövő januártól indul. Korábban volt szó már az iskolabusz-hálózat elindításából is, ezt már tesztelték is Budapest egyik kerületében.

A dokumentumban kitérnek arra is, hogy hazánk GDP arányosan az uniós átlagban költ az oktatásra, de az elaprózott, így fajlagosan drágán fenntartható iskolaszerkezet mellett ez érdemben nem hasznosul. Ahhoz, hogy a támogatásokat hatékonyan felhasználhassák, szükség van egy korszerű iskolahálózat megteremtésére, az intézményrendszer ésszerű racionalizálására és szélesebb körű szolgáltatást nyújtó tudásközpontok kialakítására is.

A dokumentumban arról még nem volt szó, hogy mely településeken szűnne meg a felső tagozat, ahogy az sem, hogy milyen szempontok szerint vonják majd össze az iskolákat és mi alapján zárják majd be a kis létszámú intézményeket. Az átalakításról szóló, 2015-ös kormányzati előterjesztés szerint 3227 általános iskolából 591 helyen működik csak alsó tagozat, 638 helyen van még plusz két osztály, 3400 felsős pedig összevont osztályokban tanult idén. Ez azt mutatja, hogy most sincs minden településen felső tagozat.

2015-ben az Emmi helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné piros pontokkal jelölte meg a leendő iskolaközpontok helyét egy térképen. Az akkori tervek szerint 150-200 helyen maradt volna felső tagozat, ami járásonként egy, legfeljebb két települést jelentett volna.

Az akkori elképzelés szerint elsődlegesen a 7-8. évfolyamos tanulókat vonták volna össze egy helyre, idén viszont ilyen megkötés nincs. Szakemberek úgy vélik, 120-150 diák alatt nem éri meg gazdaságilag fenntartani egy intézményt.

Azokra az iskolára érdemes költeni első körben, ahol alsóba is legalább 60 gyerek jár, a többire sajnos azonnal nem. Az alsónál is el kell gondolkodni azon, hogy induljon-e osztott osztály, vagy csak azokat tartsák meg, ahol tényleges osztályok vannak, minimum 15 fővel – javasolja Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A szakemberek úgy vélik, hogy 60 alsósból kiindulva, legalább 120 diák kellhet egy gazdaságilag jól működő iskolához. Az iskoláktól bekért adatok alapján a Pedagógusok Szakszervezete készített egy részletes kimutatást, amelyből kiderült, 2017-ben 225 olyan iskola volt, ahol a diáklétszám kevesebb volt ennél, a legtöbb ilyen iskola Borsod, Szabolcs és Baranya megyében van.

A kistelepüléseken is fontos a színvonalas oktatás, a 60 fő alatti létszámmal működő iskoláknál pedig fontos megvizsgálni a törvényi feltételek teljesülését és a pedagógiai szolgáltatások színvonalát. A hatályos törvény szerint jelenleg minimum 14 fő kell egy osztályba, alacsony létszámú iskolákban alsóban lehet összevont évfolyamokon tanítani, de felsőben ezt már a törvény nem engedi – emelte ki Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.

Vannak olyan megyék, mint például Borsod, Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol már most nagy a pedagógushiány és ez csak fokozódni fog. Emellett bizonyos osztálylétszám alatt szakmailag és anyagilag sem indokolható a fenntartás.

„Egy öt-nyolc fős osztályban a diák nem tud annyi attitűdöt, kompetenciát szerezni, kevesebben vannak, így kevesebb a lehetősége szocializálódni is - emelte ki Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Az elnök szerint a felsősök összevonása jól is elsülhet, ha a diákok ezáltal megfelelő környezetben tanulnának a nehezen felszerelhető, felújítható és karbantartható intézmények helyett. Persze ehhez több szempontot is figyelemben venne, mint például az összevonásra szánt iskolák minősége vagy, hogy milyen távolságban vannak a központtól az egyes sulik. Horváth Péter szerint ahol nagy távolság van, ott érdemes lehet egy 10 fős osztályt is meghagyni, míg a 20 kilométeren belül lévő négy felső tagozatot érdemes lehet összevonni a legjobban felszereltbe.

Ahhoz, hogy ez a terv működőképes lehet, ahhoz feltétlenül szükség van az iskolabusz-hálózat kialakítására. A gyerekek szállítását nem Volánbusszal kell megoldani. Az, hogy ez hasznos lenne, arról úgy lehet meggyőzni mindenkit, ha a szállítás mellett a teljes napi odafigyelést és az ellátást is megszervezik – tanácsolja Schmidt Jenő TÖOSZ elnök.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

felső tagozat

iskola

iskolabusz

tervezet

diákok

települések