Budapest 9℃ (eső)Egyre többen járnak óvodába: de nem azért, mert több lett a gyerek
Az óvodakötelezettség kapcsán kevesen élnek a felmentés lehetőségével, a pedagógusok és szülők között egyetértés van a mielőbbi kezdés hasznosságát illetően - írja a Magyar Nemzet szakemberek véleményét ismertetve.
A lap hétfői számában arról ír, hogy 2024-ben mutatkozhat meg először a hároméves kori óvodába járási kötelezettség sikere. A 2015-ös tanévtől ugyanis már hároméves kortól kötelező óvodába járni, míg korábban elég volt ötévesen beiratkozni.
A korhatár leszállítása azért fontos, hogy mielőbb megkezdődhessen a hátrányos helyzetű gyerekek szociális és kulturális hiányosságainak pótlása, és az iskolakezdésre csökkenhessenek a diákok közötti óriási különbségek. A rászoruló családok számára emellett nagy segítség, hogy a gyermek ingyen étkezhet az óvodában.
Bíró Gyula, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) szóvivője, a Gál Ferenc Főiskola szarvasi gyakorló intézményének vezetője a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy az óvodakötelezettség korhatárának leszállításával általánosságban egyetért az intézményvezetők, óvodapedagógusok és a szülők nagy többsége, az emelkedő gyermeklétszám pedig az intézkedés eredményességét mutatja. - Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek későbbi iskolai előmenetelének kudarcai mérsékelhetőek a minél korábbi óvodáztatással - emelte ki.
Elmondása szerint az Oktatási Hivatal (OH) pár napon belül, március 29-én fejezi be az óvodák reprezentatív körét érintő szakmai ellenőrzést, aminek keretében vizsgálja az óvodába járási kötelezettség teljesítését.
Hatástanulmány készítését szorgalmazza az óvodakezdés kapcsán a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke is. Verba Attiláné úgy látja: érdemi eredmény leghamarabb a bevezetéstől számított öt év után várható.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra hívta fel a figyelmet, hogy
a hároméves kori óvodáztatás nemcsak a hátrányok és tehetségek felismerését teszi lehetővé, hanem a korai iskolaelhagyás mértékét is csökkentheti.
A szaktárca a lap kérdésére közölte: az intézkedés hatékonyságát leghamarabb a 2015 szeptemberében óvodai nevelésbe kerülő gyermekek 12. életévében (vagyis 2024 körül) lehet majd mérni, egy kompetenciamérés tudja majd kimutatni.
Kiemelték azt is, hogy a gyermeklétszám növekedett a jogszabályváltozás hatására: míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százalékát helyezték el óvodában, arányuk a 2017/2018-as nevelési évben tíz százalékkal, 84,4 százalékra nőtt. A négyévesek óvodai részvétele ugyanebben az időszakban 92,9 százalékról 95,1 százalékra emelkedett. Ismeretes, hogy a férőhelyek száma országosan évek óta 380 ezer körül alakul (9200-zal lett több hely 2010 óta). Így elméletileg mindenkinek van hely, bár az egyenlőtlen elosztás máig okoz gondokat - jegyezték meg.
Az idei nevelési évben a KSH előzetes adatai szerint 327 ezer óvodást írattak be, ez csaknem négyezerrel több a tavalyinál, 2014-ben pedig még csak 321 ezer óvodás volt a rendszerben.
Az Emmi tájékoztatása szerint 2014 és 2020 között összesen százmilliárd forint jut bölcsődei és óvodai bővítésekre. Emlékeztettek arra, hogy 2014-ben 850,3 milliót, 2015-ben és 2016-ban 2,5-2,5 milliárd forintot, 2017-ben pedig már 3,5 milliárdot költöttek a kapacitások növelésére.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
