Ilyen iskolákba járatja gyerekeit a vidéki elit: a jelszó, egyéni tehetséggondozás

A Waldorf-iskolák oktatásfilozófiája a német származású Rudolf Steiner nevéhez fűződik, aminek lényege az emberközpontúságban foglalható össze. Az állami intézményekben hangsúlyos közismereti tárgyak mellett a gyakorlati képzésre is fókuszálnak, ezzel fejlesztik az egyéni kompetenciákat, kiszolgálják a gyerekek saját igényeit, valamint ügyelnek az egyéni tehetséggondozásra is.

Bár a Waldorf-intézmények alternatív iskolaként működnek hazánkban, fontos kiemelni, hogy az oktatási rendszer akkreditált, államilag elismert Waldorf-kerettanterv szerint történik, így például az irodalom, a matematika és a történelem órák mellett helyet kap a kézműves, művészeti és gyakorlati képzés is a diákok napirendjében, sőt első osztálytól kezdve két idegen nyelvet tanulhatnak.

Az első, ezen alapokon nyugvó oktatási intézmény 1919-ben Stuttgartban nyitotta meg kapuit, 1926-ban pedig dr. Göllner Mária vezetésével Magyarországon is útjára indult az első Waldorf-iskola, ám a világháború miatt 1933-ban be is záratták az intézményt, és majd csak a rendszerváltást követően, 1989-től hívhatták újra életre, és azóta töretlenül működik.

Az immár száz éve jól működő alternatív oktatási rendszer egész Magyarországot behálózza, több mint negyven iskolájával, javarészt nagyobb városokra, illetve Budapestre koncentrálódik, de akadnak kivételek, mint például a Bács-Kiskun megyei Kiskunfélegyháza.

A Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda 2010-ben először óvodások, majd 2013-tól kisiskolások számára tette lehetővé a Waldorf-képzést a településen. Az intézmény egy baráti társaságból nőtte ki magát, akik saját közösségi erejükből alapították meg az azt működtető egyesületet, melynek feladatait a mai napig ők maguk látják el.

Már a kezdetek kezdetén megfogalmazódott a gyerekeket az óvodától a középiskoláig végigkísérő rendszer gondolata, lévén a környéken a legközelebbi gimnáziumok Pesten, Szegeden vagy Szolnokon vannak, így abszolút egy hiánypótló kezdeményezésről beszélünk. A kiskunfélegyházi intézmény a kecskeméti Csillagbölcső Waldorf Általános Iskola és AMI-val együtt hozza létre a gimnáziumot, ami az első Waldorf középiskolai oktatási intézmény lesz a megyében.

Szükséges lehetőséget biztosítanunk a dél-alföldi régióban azon családok számára, akik elkötelezettek abban, hogy a gyermekeik számára a Waldorf-pedagógia a legjobb út

– mondta a HelloVidéknek az intézmény vezetője, Feketéné Csikós Szilvia.

Lévén, hogy alternatív oktatási intézményről van szó, a közbeszéd sokszor a drága magániskolákkal azonosítja a rendszert. Habár a Waldorf-iskolák is megkapják az állami normatív támogatást, melyeket az intézmények a bérek kifizetésére fordíthatnak, ám a fenntartási költségekhez szükséges pénzösszeget szülői adományokból finanszírozzák.

Rudolf Steiner már a kezdetekkor megfogalmazta, hogy mindenki a saját pénztárcájához mérten támogatja az intézményt: a szegények csak keveset, a módosabb családok pedig többet tudnak ráfordítani. Az iskola fenntartója az éves költségvetés tervezésekor meghatároz egy támogatói középértéket, ami ebben az évben havi 22 000 forint, és ennek ismeretében minden család a saját lehetőségeihez mérten dönt arról, hogy hogyan tudja támogatni az intézményt

– árulta el Feketéné Csikós Szilvia. Bár a rendszer meseszerűnek hathat, a jó működést igazolja az intézmény lassan tízéves fennállása.

A gimnázium a Tiszta Forrás Intézmény épületén belül kap helyet a jövőben, amely a 2020/2021-es tanévtől kezdi el tényleges működését mint oktatási intézmény. A környező két kecskeméti és egy kiskunfélegyházi általános iskola mellett azonban a képzés ugyanúgy nyitott azok számára is, akik korábban állami vagy egyházi közintézményben tanultak. A képzés 4+1 éves, így míg az első négy évben a már korábbiakban megszokott speciális oktatás folyik, reggel a közismereti tárgyakkal, azt követően pedig a gyakorlati képzéssel, addig az utolsó évben már csupán az állami érettségire vagy a főiskolai és egyetemi képzésre készítik fel a diákokat.

A rendszer abban is más, hogy állami társához képest nem alkalmazza az ötfokú osztályzási rendszert, helyette a diákok egy hosszú és mélyreható szöveges értékelést kapnak egyéni fejlődési ívükről. A hagyományos értékelést csak az utolsó két évben alkalmazzák, amikor már emelt óraszámban és egyénre szabottan készülnek a diákok az érettségire. Mivel a Waldorf-pedagógia erősen épít a gyakorlati ismeretekre, az érettségit megelőzően is vár egy nagy megmérettetés a diákokra. A tanulók már az általános iskola első osztályától ismerkednek a színházi drámák világával, ami a 12. évfolyam végére egy monumentális drámai előadás formájában teljesedik ki.

A gyerekek nagy részének soha nem lesz probléma, hogy egyrészt színpadra álljanak, másrészt a későbbiekben, például egy állásinterjún, felvételin vagy bármilyen vizsgán meg merjenek nyilatkozni, mert a drámaképzés szociálisan nagyon építi a gyerekek személyiségét

– jegyezte meg a drámaelőadás kapcsán Feketéné Csikós Szilvia.

Mindemellett egy nagy projektmunka, egy úgynevezett éves munka formájában is számot kell adni ismereteikről egy általuk választott témában. Az efféle projektmunkák jól ismertek a tanulók számára, már 5. osztályos koruktól, hiszen gyakran egy-egy önálló vagy csoportos feladatban adnak számot tudásukról a havi rendszerességű tudáspróbáik mellett.

Az intézményvezető a HelloVidék kérdésére elárulta, hogy a Waldorf-képzést végzett diákok a későbbiek során mind a felsőoktatásban, mind a munkában nagyon derekasan megállják a helyüket. Gyakori, hogy a felsőoktatásban egy-egy Waldorf-iskolát végzett diák az összekötő kapocs a hallgatók és a tanárok között, mert számukra természetes ez a fajta kommunikáció.

Egy óvodás esetében még nem jelent problémát, hogy a felnőtthöz szóljon, mert nem érzi a társadalmat átszövő hierarchikus rendszert. A Waldorf-iskolákban odafigyelnek rá, hogy az alá-, fölérendeltség ne jelenjen meg az oktatók és gyerekek között, így később, a nagybetűs életben is segítségükre lesz ez a szociális minta és gördülékenyen zajlik a kommunikáció.

Az oktatási rendszer kapcsán mind az állami, mind pedig az alternatív intézményeket illetően sok kritika jelenik meg, egyik részről a túlterheltséget kifogásolják, míg utóbbinál a tényleges oktatási tevékenységet keveslik a kívülállók. Szerencsére manapság minden család önálló döntése, hogy milyen iskolába szeretné íratni a gyermekét, mondhatni egyéni preferencia kérdése, hogy ki számára fontosabb a lexikális tudás, kinek pedig a szociális érzékenység, az érzelmi intelligencia fejlesztése. A képzés sikerességét mindig a későbbi tapasztalatok igazolják vagy cáfolják, ezzel kapcsolatban a Waldorf-képzésről Feketéné Csikós Szilvia a következőket emelte ki:

Azt gondolom, hogy olyan kreatív, önálló gondolkodású fiatalok kerülnek ki a Waldorf-intézményekből, akik két lábon állnak a földön, probléma-megoldóan gondolkodnak és nagyon jók a csapatmunkában. Akik végigjárják a Waldorf-oktatás ívét, tényleg olyan fiatalok, akik akár vezetőként, akár alkalmazottként, csapatjátékosként nagyon-nagyon jól megállják a helyüket. Biztosan tudom, hogy szociálisan olyan nagy többletet kapnak, olyan nagy előnnyel indulnak az életben, amiből a jövőben csak profitálni fognak.