Lehull a lepel: a vidéki, vagy a városi gyerekek immunrendszere az erősebb?

A kutatók a tanulmány során megvizsgáltak 5 amish családban nevelkedő csecsemőt, és 5 közepes méretű városban élő család kisbabáját. Az amish közösségekről tudni kell, hogy konzervatív keresztények, hitükből fakadóan pedig elutasítják a modern technológiákat, így nem használnak elektromos árammal működő szerkezeteket vagy gépkocsit. Az amish családok épp ebből az okból kifolyólag sokkal közelebb állnak a természethez, mint a mai családok többsége – írja a Modern Farmer.

Minden baba, aki a tanulmányban részt vett, minimum 6 hónapos, maximum 1 éves volt. A vidéki csecsemők mind farmon laknak, megannyi állattal körülvéve: főként kutyák, macskák, lovak, bárányok és szarvasmarhák találhatóak meg ezeken az ohio-i farmokon. Ehhez képest a városi gyerekek jobbára csak macskákkal és kutyákkal találkoznak.

A kutatás során a tudósok észrevették, hogy a különböző csoportok széklettartalmának felmérésekor a farmon nevelkedő csecsemők mintái sokkal gazdagabbak és sokszínűbbek voltak baktériumokban, mint a városi csecsemők mintái.

Egy újszülött csecsemőnek nincs baktérium a bélben, de az anyából és a környező környezetből származó baktériumok a születés után hamarosan hozzáférnek a bélhez, és az egész bélrendszert gyarmatosítják. Azáltal, hogy olyan gazdaságokban élnek, ahol szarvasmarhákat és egyéb haszonállatokat tartanak, a vidéki csecsemők másfajta baktériumforrásoknak vannak kitéve, mint a városi gyerekek.

– mondta Zhongtang Yu, a közzétett eredmények társszerzője.

Annak meghatározása érdekében, hogy a mikroorganizmusok milyen szerepet játszanak az immunrendszer fejlődésében, a kutatók összekeverték a csecsemők székletéből vett mintákból származó mikroorganizmusokat egy speciális tejkészítménybe tették őket. Az így megfertőzött tejjel csírátlan – azaz steril, laboratóriumi térben élő – malacokat tápláltak. Az eredményekből az derült ki, hogy azoknál a malacoknál, melyek emésztőrendszerébe a farmon élő babák baktériumai kerültek, az immunsejtek kifejlődésük során erősebbek lettek, mint a városi gyerekekből származó baktériumokkal fertőzött egyedeknél.

A jelenlegihez hasonló kutatásokat már végeztek tudódok, de ezekhez rágcsálókat használtak. Ez a tanulmány az első olyan, amely összehasonlítja a vidéki csecsemők és a városi társaik bél mikrobiómáit, és ezeket sertéseken tesztelték le, mondta el Renukaradhya Gourapura, a tanulmány társszerzője.

Ezt a vizsgálatot sertésekkel kívántuk elvégezni, melyek anatómiai, genetikai és immunológiai szempontból jobban hasonlítanak az emberekre, mint a rágcsálók. A sertések megfelelő tesztalanyok, mivel testükben jelen vannak az emberben megtalálható mikrobák többsége, ez a rágcsálókról nem mondható el.

– mondta el Renukaradhya Gourapura.

Gourapura nem tagadja, hogy a vidéki környezet, a haszonállatoknak közelsége, szerepet játszhatott a csecsemő mikrobiómájának összetételében, szerinte a szülők és a leendõ szülõk számára is hasznos gyakorlati ismeretek szerezhetőek meg a jelenlegi kutatásból.

Tudjuk, hogy nem mondhatjuk az embereknek, hogy tehenek, juhok és sertések mellett éljenek, mivel ez egyszerűen nem praktikus vagy lehetséges. De ajánlott a gyermekeket már nagyon korán kivinni a természetbe, minél többször. Kijelentjük, hogy a gyermekeket nem szabad a négy fal között felnevelni.

– mondta Gourapura.

Mind Gourapura, mind Yu hozzátette, hogy eredményeik csupán kiindulási pontot jelentenek. Remélik, hogy a jövőben további tanulmányokat készíthetnek, melyek által egyértelmű következtetéseket vonhatnak le a korai immunfejlődés, a bélben jelenlévő baktériumok, és az élőhely kapcsolatáról.