Civilizációs kór támadja a magyarokat: egyre több gyereknél diagnosztizálják

Steiner Petra   
  Megosztom
Civilizációs kór támadja a magyarokat: egyre több gyereknél diagnosztizálják

„Megint van három diák, aki most találta ki, hogy disz-es” – hangzik el vádló mondat mind a mai napig sok tanár szájából. A közbeszédben még mindig úgy beszélnek a tanulási zavarral küzdőkről, mint akik egyszerűen lusták tanulni, ezért koránt sem könnyű ezeknek a fiataloknak a helyzete. A jó példa azonban szerencsére ragadós, így több magyarországi egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem is kitüntetett figyelmet fordít a „fogyatékossággal élő”, nehézségekbe ütköző tanulóira.

Nehéz megmagyarázni egy tanulási zavarral, vagy más speciális képzési igénnyel rendelkező fiatalnak, hogy különleges helyzetéből képes lehet előnyt kovácsolni, és ne stigmaként tekintsen arra, hogy kilóg a sorból. Egy kis közösségben, a középiskola óvó, ölelő karjai közt a legtöbb ilyen diák még nem feltétlenül éli meg hátrányként sajátos igényeit, azonban a felsőoktatásban a világ hirtelen kitárul, és számtalan olyan problémával szembesülnek, amivel egyedül sokszor képtelenek megbirkózni. Manapság szerencsére már egyetem-szerte működik támogatói szolgálat, ahol felmérik a tanulók igényeit, és ennek megfelelően nyújtanak segítséget a továbbiakban, hogy nehézségeik ellenére megszerezhessék a diplomájukat.

Gyakran előfordul, hogy súlyos tanulási zavarral küzdő fiatal és felnőtt úgy jön a nyelvvizsgafelmentésért, hogy látszik az arcán a kétségbeesés: akkor nekem most papírom van arról, hogy hülye vagyok? Mit szól hozzá a környezetem, a gyerekeim… Most már egyre korábban diagnosztizálják a tanulási zavarokat, de akiknél csak később, a nyelvvizsga megszerzésekor derül ki, hogy mi a probléma, félnek, hogy mi lesz, ha ezt mások is megtudják. Sokan azt gondolják, hogy ezt csak kitalálják, de ez nem igaz. Náluk is megvoltak a nehézségek korábban, de óriási szorgalommal, rengeteg időráfordítással teljesítették a követelményeket, ahogy a többség. A nyelvvizsga szintű nyelvismeret viszont már olyan komplex tudás, ami sokuk számára már akadályokba ütközik, elérhetetlen szint.” – mesélte Nagy Katalin,Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ esélyegyenlőségi referense.

A statisztikai adatok szerint évről évre egyre több a tanulási zavarral küzdő gyerek, ami nem a XXI. század új népbetegsége, sokkal inkább a jobb diagnosztikai eljárások hozadéka, illetve „civilizációs ártalom”. Viszont az tény, minél később derül ki valakiről, hogy tanulási zavarral küzd, jellemzően annál nehezebben küzd meg a helyzetével.

Már több éve vannak az egyetemen kifejezetten tanulási zavarral küzdőknek szóló idegen nyelvi kurzusok, ahol az átlagostól eltérő módszertannal tanulhatnak a diákok, ezáltal közülük többen is képesek megtanulni például angolul, németül vagy franciául, így nem kell felmentést kérniük a diplomához szükséges nyelvvizsga alól. Ugyancsak nekik szól a zsonglőrkurzus, amely segíti a koncentráció fejlődését, az agy jobb és bal agyféltekéjének összehangolt működését, ezáltal az eredményesebb tanuláshoz is hozzájárul.

A szociálisan érzékeny, többségi társadalomhoz tartozó diákok egy része maga is részt vehet a speciális képzési igényű hallgatók segítésében az egyetemen működő személyi segítő program által. Ennek keretében olyan egyszerű, ám az érintett hallgatóknak problémát jelenthető helyzetekben segíthetnek, mint például látássérült hallgatóként eljutni az egyetemi kollégiumukból a kampuszra, vagy igénybe venni a könyvtár szolgáltatásait. Vannak azonban olyan feladatok, amiben sem a kortársak, sem a központ dolgozói nem tudnak segíteni. Erre vannak a különböző tanulást segítő eszközök.

A tanulást segítő eszközök gyűjteményét úgy kell elképzelni, mint egy átlagos diák számára a könyvtárat. Azzal, hogy beiratkozik, egyetemi polgárként alanyi joga igénybe venni annak szolgáltatásait, ráadásul mindezt teljesen ingyen teheti meg. Egy speciális képzési igényű hallgatónál ugyanez a helyzet, a központban való regisztrációját követően használhatja a rendelkezésre álló eszközöket, sőt igény esetén akár még egyéni használatra is kikölcsönözheti azokat.

A látássérültek számára olyan eszközök segítik a mindennapokat, mint a digitális kézi nagyító, szkennelő felolvasógép, amely hanganyaggá alakítja az írott szöveget, de akad program a tananyag digitalizálására is. A nagyelőadókba olyan elektrooptikai eszközöket szereznek be, amelyek a tábla képét a hallgató laptopjára vetíti, ezáltal a leghátsó sorokban sem jelent számukra lehetetlen feladatot egy-egy dia lejegyzetelése.

Az abszolút és forradalmi újítás azonban a hallássérült hallgatókat segítő úgynevezett okosmikrofon, ami a már meglévő hallókészülékükhöz (márkától függetlenül) kapcsolódva segíti őket a zajok kiszűrésében, így könnyebbé teszi számukra akár a reggel nyolctól délután ötig tartó kurzusokon való állandó koncentrációt.

Egy hallókészülék arra alkalmas, hogy kis távolságban a velünk szemben állóval tudjunk kommunikálni, de alkalmatlan arra, hogy a terem hátuljában ülve, nagy alapzajban követni lehessen az oktatót. Az okosmikrofon technológiája egy szűrő segítségével leveszi a környezet alapzajait, de még a hátunk mögül érkező hangokat is ki lehet vele zárni. A toll alakú mikrofont a tanár a nyakába akasztja vagy egy csipesszel a ruhájára tűzi, ezzel pedig akkor is hallani fogja a diák, ha éppen hátat fordít neki és ír valamit a táblára. Ennek van egy asztali változata, a table mic, ami kifejezetten a nagyobb összejöveteleknél hasznos. Ezt ki lehet tenni az asztal közepére, és mindenki egy gombnyomással kapcsolódhat hozzá, a kütyü pedig automatikusan érzékeli, ha valaki beszél, így mindenki az ő hangját hallja, ezért egy hallássérültnek nem kell figyelnie a beszélő szájára, hogy értse, amit mond

– számolt be az ország egyetemei közt jelenleg egyedülálló újításról az esélyegyenlőségi referens.

Sokan el sem tudják képzelni, mennyivel mások a hétköznapok az ilyen diákok számára, ezért SZTE ÉTK esélyegyenlőségi referense egy programot ajánlott azok figyelmébe, akik néhány perc erejéig szeretnének ezeknek a hallgatóknak a „bőrébe bújni”, ezáltal érezve át jobban a helyzetüket, problémáikat. Április 11-én, az Egyetemi Tavasz rendezvénysorozat első napján lesz a "Sansz" konferencia, ahol a speciális képzési igényű hallgatóknak szóló szolgáltatások bemutatása után az érintett egyetemi hallgatókkal lehet megismerkedni, beszélgetni, megtekinteni és kipróbálni a tanulást segítő eszközeiket, módszereket.

Az összes szolgáltatásuk közül Nagy Katalin mindezek megkoronázásaként az érzékenyítő projektjeiket emelte ki. „Az érzékenyítő csoportokban résztvevő hallgatóknál egy hosszabb folyamat eljutni addig, amíg fel merik vállalni a helyzetüket és ki mernek állni közönség elé. Ahhoz, hogy jól kommunikálják a sajátosságaikat és az ezekhez kapcsolódó megoldásaikat és esetleges igényeiket, elsőként meg kell ismerniük egymást, tapasztalniuk kell a hasonlóságokat és a különbségeket. Így válik számukra is természetessé, hogy a megoldások mindig egyediek, nem lehet általánosítani, sablonos válaszokat adni. Az oktatókkal való találkozásaik legfontosabb célja, hogy a hallgatók-oktatók minden esetben kommunikáljanak, beszéljék meg a tanulás, számonkérés, csoportmunka módját" - mondta. Hozzátette:

Több érzékenyítő csoportunk van, a legaktívabbak a „diszesek”. Számukra fontos, hogy minél több középiskolába eljussanak, hogy már az egyetemre való jelentkezés előtt tájékoztassák a diákokat, hogyan tudnak majd boldogulni, milyen segítséget kapnak a későbbi tanulmányaik során. Emellett az is fontos, hogy a gyógypedagógusokkal, iskolapszichológusokkal fel tudjuk venni a kapcsolatot, hogy lássák, mivel lehet még segíteni a speciális igényű diákoknak. A Diszkurzus elnevezésű programunk is ezt hivatott elérni, hogy mind az egyetemi, mind a gimnáziumi hallgatókhoz és oktatókhoz eljussanak ezek a diákok, akik hitelesen és őszintén tudnak beszélni a mindennapi nehézségeikről, és a közvetlen kapcsolat révén sokkal elfogadóbbá válhatnak azok, akikkel találkoznak.”

  Megosztom

hellovidék

szegedi tudományegyetem

szte

disz

fogyatékosság

fogyatékos személy

esélyegyenlőség

nagy katalin

sansz támogató program