Nagyszabású faültetés kezdődik: rengeteg új erdő születhet

HelloVidék/MTI   
  Megosztom
Nagyszabású faültetés kezdődik: rengeteg új erdő születhet

A cél, hogy a jelenlegi 22 százalékról 27 százalékra növeljék az erdőborította terület arányát Magyarországon - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A miniszter elmondta, az erdősítés során a mára elhagyatott ipari, vagy a honvédség volt gyakorló területei jöhetnek szóba, ugyanakkor gondolkodnak azon is, hogy az elöregedett gyümölcsösöket erdővel váltanák fel.

Nagy István elmondta azt is, a tavaszi ültetési szezonban az állami és a magán erdőgazdálkodók 42 millió facsemetét ültettek el. Tavasszal mintegy 1400 hektár új erdőt is telepítettek jellemzően magángazdálkodók, akik a Vidékfejlesztési program támogatásával végzik a mezőgazdaságilag nem hatékonyan művelhető területek erdősítését.

A miniszter a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország című műsorában azt mondta, ha nem lett volna az alföldi fásítási program, akkor ma egy sivatag lenne a terület, s nem lehetne megművelni a földet. Ugyanakkor az új fásítási program során figyelni kell a magánszektorra is, és a támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy ezen szereplőknek is megérje erdőt ültetni.

Átfogó országfásítási terv készül

Ősszel folytatódik az állami erdőkben az idei faültetési program, a tavaszi és őszi szezonban így akár csaknem ötvenmillió csemetével gyarapodhat az állomány.

Mintegy 22 millió facsemetét ültettek el az állami erdőgazdaságok február-március fordulójától április elejéig, a facsemeték kilombosodásáig, legközelebb pedig idén ősszel, a lombhullás idején kezdődik az új erdősítési szezon, amikor várhatóan a tavaszinál is több csemetét ültetnek el - tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Agrárminisztérium.

A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami erdészetek mellett további több millió facsemetét ültettek el a magán-erdőgazdálkodók is. A jelenlegi erdők megfiatalításakor legtöbbször nemesnyár- és akácfajokat ültetnek, amit az őshonos nyár és tölgy követ.

A tárca magyarázata szerint a sorrendnek főként technológiai okai vannak, hiszen az őshonos fajokat a legnagyobb arányban természetes úton fiatalítják meg az erdészek, vagyis csak akkor kell ültetni, ha például az aszályos időjárás miatt elpusztulnak az erdőben maguktól növekvő csemeték.

Az ipari célú ültetvények egy-két évtizedes időszakra létesülnek, az őshonos erdők ültetésekor pedig százéves időtávban kell gondolkodni. A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az elkövetkező ötven-száz évben visszaszorulnak az olyan hegyvidéki fafajok, mint a lucfenyő vagy a bükk, míg nőni fog a meleg, száraz körülményeket jobban elviselő fafajok, például a csertölgy térfoglalása. A minisztérium szerint a jelenlegi csemeteszükségletet a hazai termelés képes fedezni, de hosszú távon jelentős modernizációra és kapacitásbővítésre van szükség ahhoz, hogy a megnövekvő igényt ki lehessen szolgálni.

Az Agrárminisztériumnak a meglévő erdők megóvása és megfiatalítása mellett kiemelt cél az ország fával borított területeinek növelése, ami az egyik leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében.

  Megosztom

hellovidék

fa

erdő

faültetési program

gyümölcsös

természet